Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-02 / 48. szám
1903. II Melléklet a Kiskun-Halas helyi értesítőjéhez. kérdések közöl, a nemzet óhajtásainak figyelembe vétele mellett megoldjuk mindazokat a kérdéseket, a melyek megoldása a békének veszélyeztetése nélkül lehetséges. Nos, azok a nyilatkozatok és kijelentések, a mely módon a t. miniszterelnök ur és a kormány ezen fontos kérdéseket, amelyeket a felolvasott kijelentésekben érint, megvalósítani akarja, nemcsak arra nem vezetnek, hogy minden jogos óhajtása és kívánsága a nemzetnek teljesedjék, hanem megfordítva; útját vágják azoknak úgy, hogy azok valaha is érvényülhessenek. (Igaz ! ügy vau ! a szélsőbaloldalon) Ehhez mi, a kik a nemzet jogai fölött őrködni kötelesek vagyunk, módot és alkalmat a t. kormánynak nem nyújthatunk. (Igaz ! ügy van ! a szólső- baloldalon) Azt mondja a t. miniszterelnök ur ezen katonai kérdésekkel kapcsolatosan, hogy miután a hadseregben és általában a közös intézményekben használt jelvények az ország közjogi helyzetének meg nem felelnek, kötelességének fogja ismerni a kormány közreműködni a kérdésnek oly rendezésében, a mely az ország közjogi állásának megfelel. Ma Magyarországnak mi a közjogi állása'? Ugyebár, a törvényeinkben is világosan kifejezett szavak szerint, Magyarország önálló ország? (igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon) Ezt csak nem fogják önök kótsógbe- vonni ? Ezt csak nem akarják talán önök sem kitörölni az 1867 : XII. t.-czikkből, mert abban ez világosan benne van. Nos ha abban benne vau, pedig benne van, épen azon törvényben, a melynek önök létjogosultságukat és állásukat köszönhetik, akkor a t. minisztériumnak nem lehet más feladata, mint az, hogy ne közös, ne együttes, hanem igenis teljes nemzeti jelvényekről beszéljen és gondoskodjék. (Igaz! Úgy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Ez kétségtelen !) A magyar nyelv érvényesülésére vonatkozólag is tett at.miniszter- elnök ur kijelentéseket, a mely kijelentéseket később aztán meglehetősen olyan színben tüntetett fel, hogy bizony azoknak, a mint az előttem szóló t. képviselőtársunk is kifejtette, nem igen lehet örvendezni és azon kijelentések, ha meg is valósittat- nak, az ország javára szolgálni egyáltalában nem fognak. Hogy a magyar nyelv érvényesüljön, annak, nagyon természetes dolog, az az első feltétele, hogy a katonai oktatás terén a nemzet tör- vénybiztositotta jogainak gyakorlatát igénybe is vegye. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Mert az csak kétségtelen, hogy az ifjúságnak nevelése nem képezhet közös ügyet. (Igaz ! ügy van ! a szólsőbaloldalon) Áz erről az oldalról felszólalt t. képviselőtársaim által már nagyon részletes indokok kíséretében volt kifejtve a tekintetben, hogy miután azon ifjak, a kik a katonai pályára készülnek, még nem is védköteles korban álló egyének, tehát azok felett semmiféle közös instituczió nem rendelkezhetik. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Nagyon természetes, hogy itt a rendelkezési hatalmat a törvényhozásnak kell a kezébe venni és azt a honvédelmi miniszter urra bizni azért, hogy a magyar hazaszeretetben, az igazi hazaszeretetben neveltessenek azok az ifjak, hogy ne csak azt tudják, a mit a t. miniszterelnök ur eredményként elérni kíván, hogy a mikor kikerül nek a katonakópző intézetből, magyarul beszéljenek, hanem hogy magyarul gondolkozzanak, magyarul érezzenek, a magyar alkotmány és a magyar törvények iránti tiszteletet még az uniformis alatt is megőrizzék. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon) A nemzetnek nem elég az, hogy magyarul beszélő emberek kerüljenek oda, mert a mi ellenségeink között százan és százan van- vak, a kik beszélnek magyarul, de magyarellenesen éreznek, magyar- ellenesen gondolkoznak és cselekszenek. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) Ezt kell kiküszöbölni a közös hadsereg magyar részéből, ez a nemes feladat vár a kormányra és többségre, hogy a magyar szellemet és a magyar érzületet az egész vonalon megvalósítsa. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) A t. miniszterelnök ur azonban tett egy kijelentést, a melyben a szabadelvű párt részére megállapított és a szabadelvű párt által magáévá tett katonai programmban foglalt vívmányokat illetőleg a következőképen nyilatkozott: „A magyar nemzet közügyeinek ez útvesztőjéből, a melybe sodortatott, ily eredmónynyel ki nem bontakozhatott volna, ha e tekintetben a nemzetnek a korona a maga atyai szivének egész melegével segítségére nem jött volna.“ Én azt hiszem, nem volt szerencsés gondolat a t. miuiszterelnők úrtól a koroua tekintélyét belevonni ebbe a vitás kérdésbe, mert vagy igaz az, hogy egyedül a király akaratából történt az, a mi történt, vagy nem igaz. Miutáu a miniszterelnök ur azt mondja, hogy ez egyedül a király atyai szivének megnyilatkozása volt, feddi-e a t. miniszterelnök ur és a kormány a Felséget az iránt, hogy csakis eny- nyit tud és csak ennyit akar az ő atyai szive hűséges magyar nemzetének megadni. (Igaz ! Úgy van ! a szólsőbatoldalon) Mert tegyük fel azt, hogy tisztán ő Felségétől függ ez, a mit nem ismerek el törvényeink alapján, vájjon szabad-e nekünk, magyar embereknek feltételezni a magyar királyról azt, hogy mikor megértette már, mert meg kellett értenie a nemzet megnyilatkozását, hogy akkor csak ily parányi csekélységgel szúrja ki a nemzet szemét ? De ta- tanácsosairól feltételezem és tudom hogy nem volt bennük sem az erkölcsi bátorság, sem az erkölcsi kötelességórzet a nemzet jogai és érdekei iránt, hogy nyíltan, férfiasán odaálltak volna a korona elé, azzal: ez semmi folsóges ur, hanem a magyar nemzetnek törvényszerű jogos kívánságát egészben teljesítse! (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Móltóztassék meggyőződve lenni, hogy akkor, habár szerintem törvényhozási utón kell mindezeket a jogokat megoldani, ha a felség rendelkezéséből érvényesültek volna ezek a jogok, oly szép és erős kapocs létesült volna a nemzet és az uralkodó közt, melyet többé megbontani nem lehetett volna. (Élénk helyeslés a bal- és a szólsőbaloldalon) A kormány és a kormányt támogató többség azon tagjai, kik a koronánál meghallgatásra találnak, nem arra helyezik a súlypontot, hogy a nemzet igazait érvényesítsék a korona előtt, hanem arra, hogy a korona bizalmát maguknak megnyerve, érvényesítsék a nemzet ellen az összes hatalmat. ( Igaz ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon) Én azt hiszem, hogyha a koronás király tisztán szive sugallatát követve tette meg azokat az engedményeket, melyeket a kormány vívmánynak tekint, akkor lehetetlenség, hogy a