Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-02 / 48. szám

1903.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

deczember 2.

neje Molnár Sára lakházát-és 156 n. öl telkét 1100 koronáért.

Csere Istvánná Tóth Juliánná megvette Balogh Mária özv. Csapó Imrénó lakházát és 187 n. öl telkét 1000 koronáért.

Orbán Mihály és neje Somogyi Juliánná megvették Bozgonyi István 1 hold 400 n. öl szőlőjét 1200 koronáért.

Kohn Adolf megvette Schilling Edónó Gozon Ida 374 hold 376 n. öl felsőszállási tanyásbirtokát 80000 koronáért.

Berónyi Mátyás és neje Yonya Teréz megvette Horváth Bagó István és neje Perró D. Jula 382 n. öl veteményes földjét 200 koronáért.

Béna Imre és neje Hordós Juliánná megvették Kardos Imre és neje Szőke Zs. Mária alsószállási 513 n. öl telkét 400 koronáért.

Kocsi József és neje Biró Juliánná megvették Markó Benő és neje Szabó T. Jula 1 hold 599 n. öl szőlő és szántó földjét 680 koronáért.

Szente Sándor és neje Buda Mária megvették Kis Baranyi Antal és neje Orbán I). Anna 1503 n. öl legelőföldjót 300 koronáért.

Baranyi Gábor megvette Péter Kálmán és neje Péter Zsófia 108 hold 324 n. öl fehértói tanyás birtokát 45000 koronáért.

Úri János és Borbás Francziska megvették Mészáros Kiskasi János lakház és telek illetőségét 400 koronáért.

ifj. Kmett Imre és neje Csatári Zsófia megvették Szundi István 27 hold 1180 n. öl felsőszállási ingatlanát 20500 koronáért.

Budai László megvette Bodicsi Benő és neje Cseh Juliánná VI, tíz. lakházát és 306 n. öl telkét 1230 koronáért.

Népesedési mozgalom.

— november 25. deczember 1. — Születtek :

Gáspár Bóniámin és Adám Júliáiménak Juliánná nevű leányuk. Váezi István és Kis V. Eleonórának halva született leány gyermekük. Kis V. József és Gyenizse Máriának János nevű fiuk. Vavrek István és Pálfi Judithnak Erzsébet nevű leányuk. Borbás Bóniámin és Gyenizse Kozáliának Bóniámin nevű fiuk. Mészáros S. Imre és Sütő Juliánná- nak Anna nevű leányuk. Orbán Antal és Kis Zsuzsannának Erzsébet

nevű leányuk. Pándi István és Németh Juliánnának László nevű fiuk. Böröczi József és Buda Etelkának Jolán nevű leányuk. Bállá Antal és Lakos Viktóriának Sándor nevű fiuk. Daczi Pál és Török Juliánnának Pál nevű fiuk.

Meghaltak:

Fekete József 70 éves korban. Varga József 7 hónapos, Horvát Sándor 72 éves, Nagy Tóth Sándor- né Vincze Judith 51 éves korban.

Kihirdetett jegyesek: Ternyák Balázs Mráz Máriával. Horvát Béniámin Ternyák Teréziával. Horvát András Mamlecz Juli- ánnával. Jakab Pál Lázár Judithtal. Mucsi Tarka Sándor Csatári Zsuzsán- nával. Kalmár Mihály Vas Molnár Vilmával. Kis Baranyi Sándor Szombat Máriával. Paprika Benő Nagy Júliáiméval. Tényi Antal György Anna budapesti lakossal. Kakuk József soltvadkerti lakos Barna Ilonával. Kárász Mihály Sózó Juliánnával.

Egykekeltek:

Kothencz András Mig Eleonórával. Gazdag Lajos Elő Viktóriával. Balog Ferencz kiskunmajsai lakos Vincze Teréziával. Dusnoki Elek Pei’gel Juliánnával. Czagán Ferencz Kálmán Borbényi Zsófia Judithtal. Gusztos Imre Hegyi Máriával. Hu- czek Péter kisszállási lakos Kovács Máriával. Cseri László Buda Juliánnával. Komlós Károly Garajszki Juliánnával.

Hasznos tudnivalók,

A szökevény tanonczokról és jogtalanul kilépő segédekről.

A kereskedelmi miniszter — a belügyminiszterrel egyetértőleg — a következő rendelfetet intézte az elsőfokú iparhatósághoz :

48721/VIII. 1903. szám. Az ipartörvény (1884 : XVII. t.-cz. 76. §-a szerint a szökevény tanonczok az iparos kívánságára a reá nézve illetékes iparhatóság által visszave- zetendők. A törvény az illetékes iparhatóságnak, mely alatt az iparos lakhelye szerinti első fokú iparhatóság értendő, az iparos kívánságára kötelességévé teszi a szökevény tanoncz visszavezettetósét. Ennélfogva az iparhatóság, ha az iparos a tanoncz visszavezettetése iránt hozzáfordul, csak azt van jogosítva és

kötelezve vizsgálni, vájjon a tanviszony a tanoncz-szerzödés szerint fenáll-e és nem jelentetett-e ke annak megszűnése a törvény 73. §-a értelmében az iparhatóságnak. Ha az iparos a tanonczot jogtalanul hozatta vissza, amennyiben pl. : a tan viszony a törvény 70. §-a alapján megszűnt, vagy a 71. §. alapján a tanoncz, illetőleg annak törvényes képviselője részéről azonnal felbontható volt, az iparos a tanoneznak okozott kárért felelős, mely a tanoncz, vagy annak törvényes képviselője által az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a szerint órvónyesitendő.

Ami a munkából jogtalanul kilépő iparos segédek és gyári munkásokat illeti, ezeknek visszavezet- tetóséről az ipartörvény 159. §-a intézkedik, de ezt az iparhatóságnak már nem teszi kötelességévé, hanem azt a visszavezettetésre csak feljo- jogositja. Az iparhatóság a vissza- vezettetést az iparos kívánsága nélkül nem rendelheti el, de ha az iparos kívánja a segéd vagy gyári munkás visszavezettetósét, az iparhatóság meg mindig jogosítva van, hogy a kérelem fölött szabad belátása szerint határozzon, s nevezetesen jogosítva, de kötelezve is van arra, hogy az iparos által előadandó bizonyítékok alapján a visszavezetés elrendelése előtt a munkaviszony tényleges fennállását, illetve azt, hogy a segéd, v-agy gyári munkás tényleg jogtalanul lépett-e ki a munkából, szigora vizsgálat tárgyává tegye. Ha a munkás ennek daczára mégis jogtalanul lett visszahozva, kártérítési igényeit a munkaadóval szemben az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a szerint érvényesítheti.

A visszahozatás tekintetében a szerződéses igények magánjogi elévülési ideje nem alkalmazható, miután a munkából jogtalanul kilépett segédet vagy gyári munkást esetleg évek múlva visszahozatni nem lehet. A munkaadó iparosnak tehát a szökevény tanoncz, vagy a segéd, illetve gyári munkás visszavezettetósét a tanviszonyból, vagy a m u n k ából jogtalanul történt kilépéstől számított 14 nap alatt kell kérni. Ha az iparos e határidőt elmulasztja, a tanoncz, segéd, vagy gyári munkás visszavezettetése iránti kérelmével feltétlenül elutasítandó.

Az iparos az ipartörvény 106. §-a szerint a munkakönyvét a mun-