Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-26 / 38. szám

1903. Dr. Babó Mihály az Ipar­ban fekvő Gyevi-féle 1 hold szőlőjét örök áron eladja. Paprika Józsefnó hagyaté­kához tartozó IV. kér. lakóház és Füzes pusztai 6 láncz szántó és kaszál ló föld örök áron eladó. Érte­kezhetni Bódi János • megbízottal I. kér. lakásán. Modok Sándor I. kér. lakó­házát (10 évig adómentes) örök áron eladja. Bereczi József II. kér. 556 sz. lakóházát örök áron eladja. ifj. Monda Sándor VI. kér. lakóházát, Füzes pusztai 4 láncz szántóföldjét örök áron eladja. Kriszháber Lajos bajnár szőlőt vesz. ifj. Molnár János III. kér. 895 sz. lakóházát, Nagy Ferencznó mellett 4 kapa szőlőjét, 1 hold fe­hértói nádasát örök áron eladja. 100 métermázsa sárga krumplit szándé­kozik venni. A halasi villamossági r. t. közhírré teszi, hogy magánfogyasz­tók, kik a villám világi fást lakásaikba bevezetni szándékoznak, a bevezetési munkálatok teljesítésével megbízott Martos Győző mérnöknél a társaság hiv. helyiségében (Tóth István régi Fridrich féle házában) jelentkezze­nek. A bevezetések a jelentkezés sor­rendjében fognak eszközöltetni. Király Gy. István VII. kér. lakóházát örök áron eladja. A ki a vármegyei gazdasági egyesület halasi faiskolájából ked­vezményes árban csemetéket akar venni, szükségletét Írásban adja be Vass Elek főkertészhez október 5-ig. Gross mann testvérek jónevű budapesti fényképészek, kik Stre- liszky udv. fényképész műtermében nyerték kiképzésüket, városunkban Szeptember hó minden szombatján és vasárnapján felvételeket eszkö­zölnek Haszler Sándorházá- ban (Úri Kaszinónak szemben.) Elvállalnak fónykópnagyitásokat, fo- to-email képek, olajfestmények, kré­tarajzok kószitését. Kiskun-Halas helyi értesítője. Városi közgyűlés. A képviselő-testület szerdai közgyűlésén nemcsak a földbirtokos képviselők vonultak fel sűrű sorok­ban, hanem a karzat is egészen megtellétt hallgatósággal, melynek nagyobb része a munkás osztályhoz tartozott. A szürke tárgysorozat nem indokolta eléggé ezt az érdek­lődést, és talán nem csalódunk, ha a vonzó erőt abban a két indítvány­ban keressük, melyet napirend .előtt Gyulai István és Biró Mihály kíván­tak előterjeszteni. Gyulai István nem mondhatta el, hogy mi az indítványa, mert Dr. Nagy Mór polgármester útját vágta azzal a kijelentéssel, hogy csak előre bejelentett indítványok tár­gyalhatok. Erre írásban adtá be indítványát, hogy az a legközelebbi közgyűlésen tárgyaltassék. (Értesü­lésünk szerint a hazafias „nem adó­zásira vonatkozik.) Biró Mihály pedig nagy fát akart mozgatni, t. i. hogy városunk alakuljon vissza nagyközséggé. De ez az inditváuy hasonlókép bennre­kedt legalább a következő közgyű­lésig. Magából a kitűzött tárgysorozat­ból csak azok a pontok keltettek nagyobb figyelmet, melyek holmi javadalmazásokra vonatkoztak. Ilyen volt a polgármester és rendőr-kapitány fizetésére vonat­kozó alispáni leirat, melyben értesíti a várost, hogy a megye a járási főszolgabirák fizetését 4100 koroná­ban, lakbérét 800 koronában, a szolgabirák fizetését 2400 koroná­ban, lakbérét 400 koronában állapí­totta meg. Minthogy pedig törvény szerint a rendezett tanácsú városok polgármestereinek fizetése a főszolga­bírókénál, a rendőrkapitányoké a szolgabirákónál kevesebb nem lehet, felhívja az alispán a várost intéz­kedésre. Kovács Károly főjegyző (kinek Dr Nagy Mór ennél a tárgy­nál az elnöki széket átadta) ajánlja, hogy ehhez képest állapíttassák meg a polgármester fizetése 4900, a ka pitányé 2800 koronában, mert ez elől törvény szerint kitérni nem lehet. Dr Zilah Benő nem szól az ügy érdeméhez, csak az ellen tesz kifogást, hogy a törzsfizetós és a lak­bérilletmény. melyek közt jogilag lé­nyeges a ktilömbség, egybefoglaltas­sanak. Ugyanily nézetet vall I)r szeptember 26. Dobó Menyhért is. — Ifjú Orbán István, Barna Sándor, Biró Mihály, Biró Sándor felszólalásaik után a közgyűlés a fizetésemelésre vonat­kozó javaslatot elvetette. Hasonló sors érte Dr Dobozi/ István városi fiiorvos kérvényét. Ő azt kérte folyamodásában, hogy a szegény betegeken végzett műtétekért ne időszakonként beadott számlái alapján utalványoztassék neki a vál­tozó Összegű díjazás, hanem 500 ko­rona évi átalányösszeg állapíttassák meg részére ezen a czimen. — Dr Zilah Benő illendőbbnek tartaná, ha ez a főorvos fizetésébe olvasztatnék be és igy fizetése emeltetnék; ez irányban indítványt is tesz. Dr Dobó Menyhért a decorum érdekében pár­tolja ezt az indítványt. — Dr Dobozy István (kit érdekeltsége daczára kér­déssel szólásra provokáltak) részle­tesen fejtegeti, hogy a lakosságnak, a szegény nóposztálynak és a for­galmi eszközök, gépek terjedése mel­lett a baleseteknek természetszerű szaporodásával az átalánydíj a vá­rosra előnyös. A közgyűlés nagy többsége azon­ban a kérelmet elutasította. DrZiláh indítványa pedig a főorvosi fizetés rendezése iránt a következő gyűlés napirendjére tűzetett ki. Ebben a hangulatban előre meg volt pecsételve a következő tárgy sorsa is, mely hasonlóképen doktor­ügy volt. — Dr. Szabó János tra­choma orvos eddig 600 koronát ka­pott már több éven át fuvardíj-áta­lány czimón, melyből maga tartott fogatot, a mit különben a város tar­tozott volna neki adni. A legutóbbi költségvetésből a közgyűlés ezt tö­rölte azzal az indokolással, hogy az előfogatok egyike erre a czélra lett beállítva. A megye a folyó évre még visszaállította a tételt a költségve­tésbe azzal, hogy ez év végével a fogat dij megszűnik. Dr Szabó tehát most újból folyamodott, hogy to­vábbra is adják meg neki az átalányt, de jövőre beéri felényivel, mint a mennyibe egy előfogat a városnak kerül. — A tanács a kérelem eluta­sítását javasolta. Dr. Zilah Benő és Sándor Imre melegen pártolják Dr. Szabó kérel­mét. Kovács Károly főjegyző hason­lóan. Mig Dr. Hermán Ferencz megokolva kifejti, hogy az előfogatok mellett a külön dij nem indokolt. Szalui T. Sándor ugyanígy nyilat­kozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom