Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-04 / 5. szám

1908. / Kiskun-Halas helyi értesítője. február 4. Rozinszki Antal 6 kapa és 13 V* kapa szőlő és veteményes föld­jét örök áron eladja. Értekezhetni vele IV. kér. lakásán. Korda István VII. kér. lakó­házát örök áron eladja, esetleg bérbe is kivehető. Pólya Sándor felső rekety- tyei 36 holdas tanyáját, 2 láncz szántóföldjét és I. kér. lakóházát örök áron eladja. Csonka B. Imre VII. kér. lakóházát örök áron eladja. Kosa Benő VI. kér. lakóhá­zát örök áron eladja. Tudatja, hogy nádja és szénája van eladó. Érte­kezhetni vele szőlőbeli lakásán. Szabadi Sándor I kér. lakóházát örök áron eladja. Értekez­hetni vele Modok Péter házánál a Deák-féle kert átellenóben. Bergl Mór kereskedő tu­datja, hogy nála kukorieza olcsó árban kapható. id. Brecska József az alsó szénáskerten alul levő 1 láncz szán­tóföldjét örök áron eladja. Értekez­hetni vele VII. kér. lakásán. Gönczöl István V. kér. la­kóházát és a kisteleki útban levő szőlőjét veteményessel örök áron eladja. Simon József a műut mel­lett lévő szőlőjén keresztül a gyalog­járást eltiltja. 24 kapa szőlőjét, mely­nek fele veteményes, valamint '/* láncz szántóföldjét örök áron eladja. Értekezhetni vele szőlőbeli lakásán. Grósz Simon egy utczai és egy udvari lakást bérbe kiád. Akáczfa oszlopok vannak nála el­adók. Horváth Sándor a Dobó-féle 383 n. öl házhelyét örök áron elad­ja. Értekezhetni vele VII. kér. lakásán. Horváth Szép Sándor örö­kösei tulajdonát _ képező lakóház örök áron eladó. Értekezhetni Hor­váth Sz Lajossal VII. kér. lakásán. Polgármester-változás. — Tisztelgések. — Tegnap, kedden délelőtt vett búcsút a város tisztikara volt hiva- talfőnökétől, Vári Szabó Istvántól, s azután testületileg tisztelgett Dr. Nagy Mór polgármesternél. Délelőtt fél 11 órakor az össze­gyülekezett hivatalnokok a tanács­nokokkal és segédszemélyzettel együtt Vári Szabó István volt pol­gármester lakására vonultak, a hol Kovács Károly főjegyző tolmácsolta a tisztikar érzelmeit az ősz vezértől való bucsuzás alkalmából. Eljöttünk — úgymond a szónok — hogy maradandó tiszteletünk nyilvánításával szívélyes Istenhozzá- dot mondjunk nem főnökünknek, hanem a szó legnemesebb értelmé­ben tiszttársunknak, vagy ha szabad igy kifejeznem, jótevő barátunknak; annak a férfiúnak, ki, ha egyszer vagy máskor, ott s ahol erre szük­ség volt, hivatalos állása, felelőssége tudatában éreztette is velünk fölé­nyét, akkor amikor a (legtöbbször alaptalan) támadásokkal szemben kellett a tisztikart megvódelmezni, a bátor hadvezér elszántságával szállt értünk síkra. Ezzel teremtette meg köztünk azt a collegialis jó viszonyt, mely az elválást oly nehéz­zé teszi. Hogy mint polgármester nek melyek voltak azok az érde­mei, melyek bennünket személye iránt leköteleztek, erről, — ne­hogy elfogultsággal vádoltassam — nem szólok, ezt hirdessék culturális intézményeink, középületeink, uta- ink, az azokat burkoló, övező, némán és beszólni tudó kövek és fák ! — Azt mondják: a népszava Isten szava 1 ez előtt a nehány nap előtt elhangzott szó, s az ebben kifejezett akarat előtt meghajolva veszek ón tiszttársaim nevében is búcsút Nagyságodtól, de csakis mint tiszt­társtól, azon reményben, hogy ott a hol a város jólétének előmozdításáról, e tisztikar támogatásáról lesz szó, mi még találkozni fogunk. — Az Isten éltesse Nagyságodat, élvezze a megérdemelt nyugalmat még hosszú ideig, tartson meg bennünket jóem- lékezetóben, miként mi megfogjuk tartani. Vári Szabó István csaknem könnyekig meghatva válaszolt, eze­ket mondván többek között: Alkot­mányos világot élünk; a többség akarata kiragadta a fegyvert és az eszközt kezeimből, mellyel e város érdekei mellett annyi időn át küzdöt­tem és munkálkodtam. Önök ismer­nek engem, ón munka nélkül nem élhetek ; ha a vezető helyről távoz­nom kell is, ott fognak engem találni mint közkatonát mindenütt, a hol a város java és boldogulása érdekében tenni és munkálkodni kell. — Egy­ről biztosíthatom önöket: a közaka­rat kivehette kezeimből azt a hiva­talos hatalmat, mely engem önök felett megilletett; de a szeretetet önök iránt semmi sem tépheti ki szivemből. Köszönöm szives megem­lékezésüket. Isten áldja meg önöket és e város minden lakosát 1 Éljenzés.) * Innen a városházára a polgár- mesteri szobába vonultak a tisztel­gők, a hol Kovács Károly főjegyző csinos rövid beszéddel üdvözölte az uj polgármestert. Bizonyára érzed a feladat súlyát (úgymond a főjegyző), mely ifjú vállaidra nehezedik. De ha végig­tekintesz sorainkon, érezned kell azt is, hogy e tisztikar ennek a súly­nak jó részét kész is, képes is átvenni, veled megosztani. Bizal­mat bizalomért! Mi bizalommal te­kintünk ifjú erővel teendő intézkedé­seid elé ; s viszont azt kérjük, tanú­síts szigort e tisztikar működése iránt a holl kell, de viseltess biza­lommal is azok iránt, a kik arra érdemesek. Isten áldása kisérje törekvéseidet és a város érdekében való vállvetett munkánkat!(Eljenzés.) Ezután Szeltér Pál rendőr-kapi­tány mondott pár üdvözlő szót a rendőri hivatal nevében. Dr. Nagy Mór polgármester a tisztelgésre körülbelül a követke­zőkben válaszolt: Igenis érzem a feladat terhét, mely vállaimra nehe­zedik ; de az a bizalom, mely engem erre a helyre állított, remélnem en­gedi, hogy e feladatoknak együttes erővel, az önök közreműködésével képesek leszünk megfelelni. Az Önök jóakaratu segítségére annál in­kább szükségem lesz, mert az egész országban a közigazgatási hivatalnok állása a legnehezebb, a ki a törvények és felsőbb hatósá­gok rendelkezéseinek végrehajtásá­ra van hivatva és mint ilyen a nép­szerűtlenségnek közvetlenül ki van téve ; mintegy tánczot jár a felülről jövő nyomás és az alulról fenyegető népszerűtlenség között. Ebben a helyzetben egymás segítségére van

Next

/
Oldalképek
Tartalom