Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-08 / 27. szám
1903. Julius 8. gyarországra, a melyhez Horvátország mint kapcsolt rész tartozik, tehát Horvátországra nézve is elérkezik ez a pillanat; az a kedvező állapot, hogy meglesz a külön magyar hadsereg .... Madarász József: Már régen kellett volna ! Babó Mihály : Igen, már régen kellett volna bekövetkeznie. Mondom, ha egyseer bekövetkezik ez az állapot, akkor abban az esetben — gondolom, a t. miniszter ur szives lesz a kiegyezési törvény értelmében elismerni — a felett a rendelkezés a magyar országgyűlést, mint közös országgyűlést illeti meg. Igen-e, vagy nem ?! Ugyebár: igen! Nos hát, akkor, t. miniszter ur, nem lehet más, mint magyar hadsereg. Már pedig a magyar hadseregben, minthogy egységes magyar állam van és egységes magyar hadsereg lesz, semmi más nyelv nem érvényesülhet, mint a magyar állam nyelve, a magyar nyelv, a törvény értelmóbén. (Úgy van ! a szólsőbaloldalon) Most rátérek a miniszterelnök ur amaz állítására, hogy a kivétel erősiti a szabályt. Ez egy általános tétel. Es úgy látszik, a miniszter ur a kivételekkel akarja erősíteni a szabályt. Jól van elfogadom. A honvédségről szóló törvényben, t. miniszter ur, ugyebár az van, hogy a magyar honvédségnél a vezónynyelv a magyar, a horvát honvédségnél a ve- zénynyelv a horvát. Nos, ha az állana, amit a miniszter ur okoskodásként állított, hogy a magyar hadsereg létesítése esetén Horvátországnak joga lenne arra, hogy a horvát nyelvet használja, akkor erre a kivételes intézkedésre nem lett volna szükség. l'omasics Miklós horvát-szlavon- dalmát miniszter : Ez nem kivétel ! Babó Mihály : Igenis, ez a kivétel erősiti a szabályt. Azt az általános szabályt, a mely szerint Magyarország hivatalos nyelvének az egész területen kell érvényesülnie, meg kellett erősíteni ezzel az egyetlen intézkedéssel. Madarász József: Elég rosszul! Babó Mihály: Mindenesetre elég rosszul, de ha meghozták a pozitív törvényt, fájdalom, azt meg kell tartani. T. ház ! A horvát miniszter ur hangsúlyozta, hogy ő miniszteri Kiskun-Halas helyi értesítője. székébe egyenesen azért jött be, mert a magyar és horvát testvériség meleg ápolója. A következményekből meg fogjuk látni, hogy ez a kijelentése mennyiben felel meg a tényeknek és a valóságnak. Ha azonban a t. miniszter urnák a magyar és horvát testvériség ápolását jelenti az, hogy a magyar államban a nemzeti nyelv érvényesülését a létesítendő magyar hadseregben bárkivel megosztani akarja, akkor t. miniszter ur, kényleien vagyok kijelenteni, hogy ön e testvériségnek nem ápolására, hanem megrontására törekszik. Én ez alkalommal ezeket elmondani kötelességemnek tartottam, (Helyeslés a szélsőbaloldalon) de azt gondolom, hogy ezzel bizonyos tekintetben segédkezet nyújtottam a helyzet tisztázására. De mielőtt rövid beszédemet befejezném a t. miniszterelnök úrhoz kell. hogy forduljak. (Halljuk ! Halljuk ! a szólsőbaloldalon. Egy hang a jobboldalon : Mit súgott Lengyel Zoltán ?) Sacelláry György : Hogy hosz- szabban beszéljen ! Babó Mihály : T. képviselőtársam, nekünk nem czélunk, hogy csak beszéljünk, hanem beszélünk azért, hogy még önöket is meggyőzzük ! (Helyeslés) A t. miniszterelnök ur beszédében tett egy valóban érdekes és figyelemre méltó kijelentést. Azt mondta a t. miniszterelnök ur a hadsereg kérdésében, hogy az olyan intézkedéseket fogják elősegíteni, a melyek különben sohasem fognak ellenkezni a nemzet érdekeivel, azután kimondta azt is, hogy gondoskodni fog, miután Magyarországon csak magyar állampolgárt ismerünk, hogy a törvények alapján a magyar nyelvnek miudenkóp érvényt szerezzünk. Hát, t. miniszterelnök ur, lehetetlen, hogy ez a kijelentés ne hasson kellemessen és jó érzéssel bárkire ; azonban ennek értéke csak akkor lesz, ha az előterjesztendő javaslatok ezen kijelentés értelmének és tartalmának valóban megfelelnek. T. miniszterelnök ur, nekünk nem kijelentések, hanem tények és institucziók kellenek, (Helyeslés a szólsőbaloldalon) tények és institucziók, a melyek a maguk valóságában igazán a nemzet érdekeit szolgálják és a melyekben mindenütt a magyar nemzeti jelleg, a magyar nemzeti felfogás, a magyar nemzeti eszme és gondolat világos kifejezést talál. (Helyeslés és taps a szólsőbaloldalon) Épen azért megismételem kérésemet. Miután eddig nem mól- tóztatott határozottan nyilatkozni arra, hogy vájjon csakugyan a nemzeti követelményeket és jogokat, melyek kifejezést nyertek a katonai téren, akarja-e megvalósítani vagy nem, nyilatkozzék a t. miniszterelnök ur — hiszen a miniszterelnök urat és a kormányt támogató többség soraiból kelt fel egyik képviselőtársunk és kívánta a t. miniszterelnök úrtól, hogy nyilatkozzék, —- vájjon még erre a csekélyke engedményre is van-e tehát felhatalmazása, különösen, hogy az 1868-ban kiadott királyi rendelet a magyar tisztek visszahelyezése iránt közigazgatási utón azonnal foganatosíthassa. Mivel a t, miniszterelnök ur még ezen kérdésre is adós maradt a felelettel, akkor, azt gondolom, csak köszönettel tartozik, ha alkalmat adunk mi arről a helyről arra, hogy a miniszterelnök ur özén kérdésre felelhessen, a mely azonban egyúttal kérdést tartalmaz az iránt is, a mire, ha a miniszterelnök ur kormányzati állását fentartani és megerősíteni akarja, nyilatkozni szent kötelessége a nemzettel szemben. (Igaz ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon) Kérem azonban arra is, hogy kijelentései, mint" előbb mondtam,, ne közönséges szólamok, hanem olyan bizonyítékokkal kisórt kijelentések legyenek, melyekben a törvényhozás teljesen megnyugodhatok, ily értelemben kérem és várom a t. miniszterelnök ur válaszát Kijelentem azonban, hogy ón a t. miniszterelnök ur és a kormány iránt, mely a 67-es alapot képviseli, pol itikai bizalommal egyáltalában r,em viseltetem, (Helyeslés a szólsőbaloldalon) és ón agyam gondolatát, szivem sugallatát követve, csekély erőmmel mindenkor oda fogo>k törekedni, hogy ez a szerencsétlen kiegyezés a maga egészében megdőljön, és minólelőbb bekövetkezzék az az idő, hogy a nemzet dicső és hatalmas legyen ; ez pedig esa k úgy lehet, ha megvalósul az a po litikai Programm, a melyet mi vídlunk, hogy t. i. Magyarország való sággal legyen független és önálló. (Élénk éljenzés és helyeslés a szólsi vbalol- dalon. Szónokot többen Kdvözitok) Halas, 1903. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában
