Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-06-03 / 22. szám
1903. junius 3. Gusztos Sándor III. kér. Kőhíd utczai újonnan épült lakóházát örök áron eladja. Egy jó házból való fiú, tanoncznak felvétetik a njomdá- b a n. Városi közgyűlés. — Május 28. — A képviselő-testületnek csütörtöki közgyűlése nem végzett ugyan az eléje szabott, s lapunk múlt számában részletesen ismertetett napirenddel, de azért azzal a kevéssel, a mit letárgyalt, a nagygyűlések színvonalára emelkedett. A felszólalások komoly, tárgyilagos, tartalmas volta és higgadt hangja (kezdve a polgármester előterjesztésén végig a vitában résztvevők beszédein) egy előkelő tanácskozó-testület benyomását keltette a hallgatóban. A gyűlés lefolyásáról röviden a következőkben számolunk be : Az elemi iskolák államosításának kérdése volt a napirend első tárgya. Dr. Nagy Mór polgármester egy alaposan tájékoztató előterjesztésben ismerteti az iskolák állapotát, a városnak terhes, már-már elviselhetetlen kiadásait, a törvénynek és a közoktatásügyi hatóságoknak kielégitóst igénylő rendelkezéseit, valamint azt a biztos kilátást, hogy az oktatásügygyei járó terhek a jövőben a lakosság természetszerű szaporodásával, de sőt a már ma meglevő követelményeknek soká el nem odázható kielégítésével tetemesen növekedni fognak. Ezeknek a megfontolása indította a polgármestert és elöljáróságot arra, hogy a községi iskolák állami kezelésbe adásának gondolatával foglalkozzék és az iskolaszék utján egy javaslatot terjeszszen a képviselő-testület elé, mely arra irányul, hogy a város folyamodjék a közoktásügyi kormányhoz az iskolák átvétele iránt. Felolvassa ezután a polgármester az iskolaszék javaslatát arra nézve, hogy milyen kötelezettségeket vállaljon a város az államosítás esetére, és miket kérjen a kormánytól. (Ezt a javaslatot röviden ugyan, de minden lényeges részében ismertettük múlt héten.) Felolvasta a polgármester a felterjesztés fogal- mazatát is, melylyel elfogadás esetén a közgyűlés a kötelező nyilatkozatot illetve ajánlatot a kormányhoz Kiskun-Halas helyi értesítője. felkiildenó. (Ez a felterjesztés szerkezet és stilaris kidolgozás tekintetében szép és elimerósre méltó munka.) Előterjesztése kapcsán elismerőleg kiemeli a polgármester, hogy az elöljáróságot a kérdés előkészítésében hathatósan támogatta szakismereteivel a jelenleg itthon időző Józsa Antal gömörmegyei kir. tanfelügyelő. (Éljenzés.) — Ajánlja az iskolaszék javaslatát elfogadásra. Gyulai István figyelmezteti a közgyűlést azokra a súlyos terhekre, melyek a városra a javaslat elfogadása esetén hárulnának. Véleménye szerint nem apadnának, hanem szaporodnának a terhek azoknak a drága építkezéseknek a révén, melyeket az állam követelne. Ellenzi a javaslat elfogadását. Dr. Babó Mihály elismeréssel adózik ugyan a polgármesternek és az iskolaszéknek, hogy a város köz- nevelésügyének előbbrevitele érdekében eszközökről gondoskodik, melyekkel az ebből szükségszerűen előálló teherszaporodást ellensúlyozni lehetne, és helyesli az államosítás eszméjének fölvetését, de szerencsétlennek tartja az iskolaszék javaslatát itt előterjesztett formájában, s ezért ezt igy nem hajlandó elfogadni. Részletesen bírálja ezután a javaslatot, mely szerinte nagyon hiányosan van előkészítve, mert nem nyújt alapos, kellő tájékozást arról, hogy a város eddigi iskolaügyi kiadásaival szemben tehercsökkenés vagy szaporodás állana-e elő. 0 attól tart, hogy az utóbbi következnék be az állam által előírandó drága építkezések folytán. Hiba a javasolt kötelező nyilatkozatban az összes jövőbeni építkezések feltétlen és általánosságban való megajánlása a város terhére. E helyett (más városok példájára) czólszerűbb az építkezést az államra bízni és ehhez előre meghatározott összeggel való hozzájárulást felajánlani. Számba veendő az is, hogy a most rendelkezésre álló egyedüli alapítvány, a közbirtokosság 20.000 koronás alapítványa nem jövedelmezne államosítás esetén a város javára, mert a kifejezetten csakis „községi11 iskola czóljaira tett alapítvány ekkor felszabadulna. Kívánatosnak tartja, hogy a javaslat adassák ki a tanácsnak bővebb előkészítés végett, mert a város anyagi érdekeit ennyire érintő ügy előkészítésénél a tanács mellőzése nem helyes. Kifogásolja a bemutatott, s felterjeszteni szándékolt kérvényt is, mely ok és alap nélkül állít ki szegénységi bizonyítványt a város iskolaügyéről. Tiltakozik a kérvény ama kijelentése ellen, mintha a város közoktatásügyét eddig nem jól vezették volna. Ez nem áll. A város mindig teljesítette ebben az irányban kötelességét, sőt erejét kimerítő áldozatokat is hozott; hisz Halas volt az első községek egyike, mely a tandíj eltörlésével a tanítást ingyenessé tette. Ezek a felterjesztésben kiemelendők lennének. A fejlesztés ugyan megakadt, de ez nem a vezetés hibája. Baj az, hogy a katolikus és izraelita felekezet fen- tartofták külön iskoláikat, és ezzel az erőt megosztották. Az iskolázatlan tankötelesek legnagyobb részét a katolikus gyermekek képezik, a mi nem róható fel a községi iskola vezetőségének. Indítványozza, hogy adassák ki a javaslat a tanácsnak bővebb előkészítés végett, — mert ha megtakarítás kózzelfoghatólag ki nem mutattatik, a város ne adja ki kezéből az iskola fölött való rendelkezési jogot. Dr. Nagy Mór polgármester ismerteti a számítás adatait, melyek a beterjesztett javaslat alapjául szolgállak, ezekből kimutatja, hogy a városra nézve anyagilag is előnyös az iskolák államosítása; és utal arra, hogy ha a terhek nem csökkennének is, meg kell tenni a lépést amaz erkölcsi előnye végett, hogy ez által az összes tankötelesek kifogástalan iskoláztatása biztosítva vau. Rámutat az ügy sürgősségére és újból ajánlja az iskolaszék javaslatának elfogadását. Kovács Károly főjegyző pártolja Dr. Babó halasztási indítványát, mert az ügy szerinte sincs kellően előkészítve. A polgármester bizassék meg, hogy több községből, hol ilyen államosítás keresztülvitetett, szerezzen biztos tájékozást nyújtó adatokat. Szalag Zsigmond igazgató a javaslatot pártolja; helyreigazítja némelyek téves nézetét, mintha az állam örök tulajdonul nyerné az épületeket, holott csak iskolai ezó- lokra haszonélvezeti jogot nyer fölöttük.
