Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-13 / 19. szám

1903.

Kiskun-Halas helyi értesítője.

május 13.

Csömör Mihály és neje Fölföldi Verona megvették Kovács Molnár Lajos 14 hold 1296 n. öl zsanai legelőjét 1200 koronáért.

Pomozi József és neje Cserkó Juliánná megvették Sós János és neje Pelikán Eszter szőlő illetőségét 100 koronáért.

A halasi szőlő és gyümölcs termelésről.

— Irta: Lenkey Sándor —

miuisteri kiküldött.

(Folytatás.)

Azonban szomorúan tapasztaltam, hogy az életerős almafák alatt sok Mérgesedett alma van, ezt az úgynevezett alma moly okozza, mely nem csak itt, hanem az országban mindenütt az alma termésekben felette nagy károkat okoz.

Ezen veszedelmet, mely a termelőnek felette sok anyagi károkat okoz, nem nézhetjük összetett kézzel annál inkább, mert a védelem ellene már biztosan meg van állapítva, mely következő: 1-ször is télen vagy legkésőbb tavasszal mielőtt az almafa kiviritana, tisztítsuk meg annak derekát, öreg ágát nem csak a mohától, hanem szedjük le róla a lehámló félben levő kérget. A le- hámlott kéreggel sok gubót szedünk össze, azokat ne hagyjuk a földön, hanem szedjük össze és égessük el ;

2-szor, száz liter vizbe kisliku szitán át bemosunk hatvan gramm sveinfurti zöldet, továbbá hatvan gramm mészport, és körülbelül egy kiló rozslisztet és ezt jól összekeverjük.

Ha az almafa elvirágzott, a fenti folyadékkal úgy meg kell permetezni a szőlő permetezővel, hogy abból ha csak lehet minden almára jusson, azután 10—14 nap múlva későbben még egyszer, akkor midőn a kis alma lefordult, többet permetezni nem szabad.

A permetezés azért történik, hogy az alma moly, ha a raegmór- gezett almából eszik megdögöljön, mert a fenti folyadék mérges.

Azonban nem kell attól félni, hogy az alma az egészségre ártalmas lesz, mert még megérik, az eső arról a mérget már rég lemosta. Ha a fa alja füves, akkor a permetezés előtt a füvet le kell kaszálni, és elhordani, ne hogy az megmór- gezedjók és a belőle ne talán evő állatnak baja legyen.______________

x\ki még a fent körülírtaknál is alaposabban akar védekezni, az alkalmazzon ellene hernyófogó kötelet, mely következő módon készül :

A tojás és gyümölcs csomagoláshoz használt fagyapotból, — vagy 6—8 rét összehajlitott újság- papirosból kötél formát sodornak, és azt a fa derekára julius hó közepe táján felkötjük és ott hagyjuk julius utolsó napjáig. Ezeket julius utolsó napján kötelestől leszedjük és tűzbe vetjük, a kötél helyén maradt gubó- kat lekaparjuk, s a bennök levő kukaczokat vagy bábokat szintén megöljük.

Azután az uj kötelet, vagy ha a régi tiszta volna, mert hernyó nem akadt benne, újra fölkötjük és ismét a fenti módon járunk el a levételnél minden két hétben, az utolsó kötelet fel kötjük szeptemberben és ezt a fán hagyjuk egész deczembe- rig, s ekkor szedjük le és égetjük meg.

(folytatása követk.)

Népesedési mozgalom.

— május 6. május 12. —

Születtek :

Farkas Péter Pál és Babenyecz Cs. Reginának Margit nevű leányuk. Német Sándor és Modok Rozáliának Eszter nevű leányuk. Hóza István és Kuszka Ilonának Piroska nevű leányuk. Makai Mátyás és Matus Viktóriának Jolán nevű leányuk. Bulázer János és Herczeg Veronának János nevű fiuk. Szekula János és Szabó G. Erzsébetnek János nevű fiuk. Gárgyán Benő Lajos és Szabó A. Juliánnának Eszter nevű leányuk. Kósér Karolinának István nevű fia. Fehér Mihály és Csete Teréziának Bóniámin nevű fiuk. László Antal és Gyenizse Judithnak Eszter nevű leányuk. Majsai Sándor és Váczi Judithnak Sándor nevű fiuk. Kovács G. Ferencz és Nagy F. Juliánnának (iker szülött) Zsófia és Terézia nevű leányuk. Kovács Jószef és Csernicza Zsuzsáiménak Ilona nevű leányuk. Batiz Ferencz és Barka Zsófiának Dezső nevű fiuk.

Meghaltak:

Paprika Imre 67 éves korban. Farkas Balázs 5 napos, László Gergely 88 éves, Brinkus György 14 napos, özv. Kis Várdai Mihályné Sándor Anna 76 éves, Gáspár Cz.

Erzsébet 17 hónapos, Agócs Márton 20 éves, Vas István 67 éves, Borbényi István 11 hónapos korban.

Házasságra kihirdettek:

Molnár Solti Péter Szeifert Krisztinával.

Egyhekeltek:

László Mihály Mészáros B. Rozáliával. Tamásy József Pál Csonka Babenyecz Etellel. Nagy Ervin Adalbert bajai lakos Tóth B. Zsófiával.

Práger Ferencz

felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Hirdetés.

753/1903. tkvi szám.

Árverési hirdetmény.

A kiskunhalasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Csete Pap József végrehajtatónak Sózó Lászlóné sz. Munkácsi Mária végrehajtást szenvedő elleni 436 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. járásbíróság területén levő a halasi 429. sz. tjkvben A -f- 12560. hrsz. a. egész ingatlanra 301 kor., az u. o. A -f- 6908. hrsz. a. egész ingatlanra 6 kor., az n. o. A -j- 452. hrsz. a. egész házra 1200 kor., a halasi 3229. sz. tkjvben A -j- 7493 hrsz. a. egész ingatlanra 2 kor., az u. o. A -j- 6579. hrsz. a. egész ingatlanra 78 kor., az u. o. A -j- 690 hrsz. a. egész ingatlanra 5 kor., az u. o. A + 8820. hrsz. a. egész ingatlanra 15 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi május hó 30-ik napján d. e. 9 órakor a halasi kir. járásbíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át vagyis 30 kor. 10 fii., 60 fii., 120kor 20 ül., 7 kor. 80 fii., 50 fii és 1 kor. 50 fillért készpénzben, vagy az 1881. LX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábau kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Kiskunhalas, 1903. évi márczius hó 6.

A kir. jbiróság mint tkvi hatóság.

Patay kir. aljbiró.

Halas, 1903. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.