Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-30 / 18. szám

1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. április 30. Egybekelteh: Luka Béniámin Vizkeleti Bakos Juliannával. Farkas János Lajos dorozsmai lakos Tóth Erzsébettel. Dr. Batió Mihály beszéde a kópviselőház 1902. április 26-iki ülésén az igazságügyi tárcza költ­ségvetése felett : Babó Mihály: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Tegnapi beszé­dében a t. igazságügyminiszter ur nyílt férfiassággal és őszinteséggel tette meg azt a kijelentést, hogy igen sok a baj ; akármerre nézünk, mindenütt orvosolni, javítani való van. Ez a beismerés, t. ház, kétség­telenül igazolja az'ellenzéki padok­ról elhangzott kívánalmakat az igaz­ságügyi kormányzattal szemben, és fényes bizonyítéka annak, hogy azok az óhajtások és kívánalmak, a me­lyek erről az oldalról elhangzottak, magának a népnek, a nemzetnek érdekében valók és különösen iga­zolta ezt a t. miniszter ur felszólalá­sa folyamán azzal, hogy azoknak a kivánalmaknak túlnyomó részét maga is megvalósitandónak jelen­tette ki. (Igaz ! ügy van ! a szélső­baloldalon.) A kihágásokra vonatkozólag azonban a t. miniszter ur, a midőn elismeri, hogy e*tóren valóban túl - tengés van, a mi megnyugtatásunkra és a közönség megnyugtatására csu­pán azt az egy kijelentést tette, hogy ez Európa-szerte igy van, és önmagát illetőleg azzal védekezik, hogy hiszen, a mikor a kihágási törvény megalkottatott, ő abban nem vett részt, a túltengésért te­llát felelősséggel nem tartozik, mert a kihágások azon felhatalmazás kö­vetkeztében szaporodtak meg, a melyet a törvény ad meg szabály­rendeletek alkotására. Arra utalt a t. miniszter ur, hogy hiszen éppen e bajok szanálására a belügyminiszter ur csak a közelmúltban adta ki azt a rendeletet, a melyben felhívja a közigazgatási hatóságokat, hogy az Ítéleteknél lehető kímélettel járja­nak el. Azt hiszem, hogy akkor, a mikor a t. miniszter ur tényleg elis­meri a túltengóst, elismeri azt, hogy ez közbaj, akkor nemcsak joga, de kötelessége gondoskodni arról, hogy a baj orvosoltassék. (Igaz: ügy van ! a bal és a szélsőbalolda­lon.) Módjában áll a t. miniszter ur­nák az, hogy a törvénynek a felha­talmazásra vonatkozó intézkedései elé bizonyos korlátokat szabjon, ter­mészetesen törvényhozási utón. (Igaz ! Úgy van ! a szélsőbalol­dalon.) A tőzsdebiróságra vonatkozólag is tett egy kijelentést a t. miniszter ur, a mennyiben azt mondta, hogy annak a szabályozásáról az életbe- lóptetósi törvény alkalmából fog gondoskodni, mert — a mini je­lezte álláspontját — nem lóvén költ­ségvetése ez idő szerint, a Damok- les kardja függött felette. Azt gondolom, a t. miniszter ur nem fog megczáfolni, a mikor azt mondom, hogy ebben a tekintetben a költségvetés hianya miatt semmi­féle oly nyugtalanságot nem kellett éreznie, mert hiszen tudja és tudnia kellett azt, hogy a túloldal, a mely a többséget képezi, mindazo­kat az intézkedéseket, a melyeket a t. miniszter ur bármily irányban előterjeszt, megszavazza. Mindenesetre megfelelő bírálat után, de mint többség megszavazza és támogatni fogja. (Igaz : ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Az ügyvédi függetlenség és ön­állóság mellett a t. miniszter ur elég meleg hangú nyilatkozatot tett. Az ő kijelentése azonban csak visz- hangja volt annak, a mit az ügyvé­di kar tagjai a házon kivül és a ház­ban hangoztatnak, hogy t. i. az a mozgalom, a mely az ügyvédség helyzetének javítására vonatkozik, nem az anyagi érdekekre van irá­nyítva, annak czélja az, hogy azt a testületet, a mely Magyarország közéletében oly fontos szerepet ját­szik, a mely a maga önállóságát és függetlenségét egymaga tudta kor­mánynyal és uralkodó hatalommal szemben megőrizni, fenn kell tar­tani a jelenben, és meg kell men­teni a jövendő számára. Igenis csak azok az ügyvédek, és csak az az ügyvédi kar érdemel tiszteletet, a mely hivatása magaslatán állva, menten az anyagi érdekektől és te­kintetektől, az igazság keresésében bárkivel szemben, bárhol tudja és akarja is érvényesíteni az ő tudását, az ő ismereteit. (Igaz ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) Azonban, t. kópviselőház, az igen t. igazságügyminiszter urnák elhangzott kijelentése folytán csupa következetességből kellett volna en­gedni azon merev álláspontjából, melyet az ügyvédi nyugdijintéz- mónynyel szemben elfoglalt; mert hiszen, a mint ő nagyon jól tudja, az ő jelenlétében tartott országos ügyvédgyűlésen, épen akkor, midőn ő is felszólalt az ügyvédi gyűlésen, nyíltan fentartatott az ügyvódgyűlós által a szabad vélemény nyilvánítás és a javaslatoknak szabadon való megtétele és igy abból, — mely javaslat a t. igazságügyminiszter ur elé kerülve, helyeslésével nem talál­kozott - nem az következik, hogy a nyugdíjintézmény megalakítását ad Graecas Calendas halasztani kell, hanem az, hogy mód és alka­lom nyujtassek arra, hogy az akként szabályoztassék, hogy a mig egy­részről a jogosult érdekeket kielégíti, másrészt a nemzet és a köz kívánal­mainak is teljesen megfeleljen és különösen akkor, igen t. igazságügy­miniszter ur, midőn magában a je­lentésben, az indokolásban, de itt a házban is hangoztatva volt, hogy ez a nyugdíjintézet az állam minden megterhelése nélkül fog létesittetni, annak megvalósítása elé akadályokat gördíteni nem helyes. En azt gondo­lom, hogy nemcsak az országnak, de talán a világnak is alig van nyugdíj­intézete, melyhez bizonyos tekintet­ben a köz is hozzá ne járult volna. Ez lenne az első, mely tisztán az ön megadóztatás elvére lett alapítva és igy az ellen jogos kifogást emelni nemcsak nem lehet, de azt hiszem, hogy a hazának teszünk szolgálatot, midőn azt az intelligens elemet, melyen Magyarország közéletének súlypontja nyugszik, munkaképte­lenség esetére biztosítani törekszünk. A t. igazságügyminiszter ur a zugirászat kérdésére vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy ő gon­doskodni fog arról, hogy a megtorló intézkedés sokkal szigorúbb legyen az eddiginél. Helyes, igaza van és az ón felszólalásomnak tulajdo-ikópeni tárgyát az fogja képezni, a mit ezzel a kérdéssel kapcsolatban Yárady Károly t. képviselőtársam itt a ház­ban felemlített, midőn határozati javaslatot nyújtott be az ügyvédi rendtartásra vonatkozó intézkedés módosítása tárgyában, de egyszers­mind a zugirászat kérdésével kap­csolatba hozta a jegyzők magán mun­kálatának kérdését. T. ház ! En azt gondolom, hogy sokkal többel tarto­zik Magyarország annak a közel im­már 5000 tagból álló községjegyzői karnak, semmint azt kapcsolatba le­hetne hozni a zugirászat kérdésével. Nézzük meg a községjegyzői intéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom