Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-28 / 22. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 28. Hasznos tudnivalók. Baromfitenyésztés. A baromfitenyésztés fölötte jövedelmező ága a gazdászatnak, ha ószszerüleg és kellő gonddal visszük, tekintetbe véve a helyi viszonyokat. Mert például nagy városok közelében a baromfitenyésztés sokkal jövedelmezőbb, ha hizlalással van összekötve, minthogy a hizlalt baromfinak ára bőven meghozza az arra fordított tőke kamatját. Azt is tekintetbe kell venni, vájjon jövedelmezőbb-e a tojás, vagy a csirke-eladás, Ha tojásnak —- mint töbnyire majdnem mindenütt városok közelében — eladása jövedelmező, akkor az legyen a főczél a tyuktenyésztósnól, hogy minél több tojást nyerhessünk tyúkjainktól, azaz hogy télen is tojjanak, mert ez is, úgy mint a tehenek tejelése is, csak a bánásmódtól, ápolástól és táplálástól függ. A baromfitenyésztés a gazdasz- szony müköréhez tartozik, s ha kellő figyelmet fordít annak kezelésére, gazdag pénzforrással bírhat, melynek segélyével sok kellemetlenséget kikerülhet. A baromfi közt legkevesebb gondozást igényel a rócze, ha folyóvíz, vagy tó, mocsár van közeibe, mert viz nélküli helyeken réczét nagyban tenyészteni igen sok bajjal és költséggel jár. a kis réczék, daczára annak, hogy vizi madarak, nagyon érzékenyek a hideg iránt, s ha egyszer megfáznak, görcsökbe esnek s olyankor egy pár óra alatt oda lesz egy egész falka, meghűlhetnek pedig igen könnyen, ha tavaszkor mély edényben kapnak nagyon hideg vizet s abban fürödnek : lucskosok lesznek, most csak kissé hűvös szél kell és végük van. A kis réczék- nek mindaddig, a mig csak pelyhesek, elegendő széles, de csak lapos edényben kell vizet adni, s arról kell gondoskodni, hogy napos száraz helyük legyen a viz közelében, a hová fürdés és evés után leülnek pihenni és aludni ; ez egyik főfeltétele réczék gyarapodásának és egészségben rr> adásának, a mire azonban kévéséin,ondóinak, „hiszen a kacsáknak eleme a viz!“ —azt mondják, ha ezen körülményre figyelmeztetik ; ez igaz de csak úgy, ha akkor élvezhetik a mikor ők akarják vagy kívánják, és csak addig, a mig jól esik nekik, egészen más az, ha például kacsa költötte s ő viszi maga kicsinyeit a vízbe, mert az csak olyan helyet választ, a hol a part sekély s midőn fáradtak, köny- nyen kijöhetnek a vízből, s ha megfigyeljük, olyankor meggyőződhetünk arról is, hogy az anyjuk azonnal száraz, napos helyre siet velők — gyepre vagy homokra, a hol leülhetnek. Midőn a réczék kikelnek — akár tyuk, akár pulyka alatt, s annyira megerősödnek, hogy állni tudnak, legczélszerflbb azokat any- jostul egy nagy, de nem magas ládába tenni, melynek egyik végébe puha szénát, a másik végébe lapos edényt kissé Jangyitott vízzel és melléje keményre főtt aprított tojást, tejbe áztatott zsemlét és apróra vagdalt húst — például főtt paezalt kisebb fatányéron — helyezzük, igy a kis róczóknek mindenük lesz, a mit kívánhatnak, ilyen ládában, melybe minden harmad nap friss szénát teszünk, maradhatnak egy hétig, főleg hűvös, esős időben, aztán kitehetjük, ha napos meleg idő van, lassanként hozzá szoktatjuk árpadarával, kukoriczaliszttel kevert korpához, ha ebből elegendő meny- nyiséget kapnak, igen gyorsan fejlődnek és 6 hetes korukban már eladásra valók. A pekingi récze tenyésztése előnyös, ha hizottan akarjuk eladni, mert egy kifejlett pekingi récze, ha meg van hizlalva, olyan nagy, mint egy kisebb fajta lúd. De korai eladásra előnyösebb a közönséges kacsa, mert hamar tollasodik. A hol marhavért lehet kapni, ott nagyon előnyös, ha azt vízzel higitva felforraljuk és korpával keverve a hizlalandó vagy eladásra szánt baromfinak adjuk, attól igen gyorsan nőnek és híznak is. A réczének télen száraz, meleg ól kell, s ha elegendő tádlálékot kapnak, akkor már februárban kezdenek tojni. Burgonyát, úgymint burgundirépát főtten szintén jó a kacsa-eledelbe keverni, úgymint mindenféle hushulladékot. A ludtenyésztés nagyban csak is olyan helyen jövedelmező, a hol elegendő legelőt találnak a kis libák és aratás után a tarlóra mehetnek, meg a hol viz is van, olyan helyen, például zárt udvarban, mint a tyúkot, ludat nem lehet tenyészteni, mert annak okvetlenül zöld legelőre van szüksége, úgyszintén, a pulykának is, ezeknek a tenyésztése csak is nagyobb gazdaságnál előnyös, mert sem a récze, sem a lúd és pulyka nem tojik úgy majd az egész éven át, mint a tyuk, bár mivel etessük is ; e szerint csak is a tyuktenyósz- tés előnyös olyan helyen is, a hol készpénzért kel az eledelt venni, mert ha például 50 tyúkja van valakinek és tud velők bánni, úgy liogy átlag minden tyuk 200 tojást ád egy éven át, akkor 20 tyúknak a tojásával és csibéivel bőven lesz fedezve a tártásköltség s 30-nak a jövedelme tiszta haszon ; ezt tapasztalásból tudni, mert éveken át próbálták. (folytatása köveik.) Népesedési mozgalom. — május 21. május 27. — Születtek: Horváth Máriának Ferencz nevű fia. Szalai Pintér Sándor és Bédi Juliannának Zsuzsánna nevű leányuk. Babenyecz Cs. Károly és Tallér Jusztinának Eszter nevű leányuk. Tóth Nagy József és Tumó Erzsébetnek Károly nevű fiuk. Zaharia Miklós és Steiner Gizella Anna Búzának Gyula nevű fiuk. Berényi Sándor és László Veronának Mária nevű leányuk. Király Gy. Kálmán és Tóth B. Juliannának Mária nevű leányuk. Gál István és Dózsa Etelkának Béniámin nevű fiuk. Baksai József és Dózsa Zsófiának Zsófia nevű leányuk. Orbán D. Sándor és Gyenizse Izabellának István nevű fiuk. Szekeres Imre és Gyöngyi Juliannának Imre nevű fiuk. Földvári Ferencz és Lakos Máriának István nevű fiuk Lehóczki Sándor és Oláh Zsuzsannának Béniámin nevű fiuk. Tapodi Vincze és Csuzi Máriának Juliánná nevű leányuk. Bubin Mihály és Salamon Idának Katalin nevű leányuk. Meghaltak: Molnár K. Sándornó Csényi Zsuzsánna 49 éves korban. Karai Zsófia 2 hónapos, Gyenizse Béniámin 1 éves korban. Házasságra kihirdettek: Gömböcz Lajos Modok Tót Erzsébettel. Egyhekeltek: Bata Antal Németh Annával. Szabó József Buda Zsuzsannával. Harnóczi Mihály Hegyes Menyhárt Reginával. Török József Csefregi Juliannával. Präger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1902. Nyomatott Präger Ferencz könyvnyomdájában.
