Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-14 / 20. szám

1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 14. Városi közgyűlés. A város képviselő-testülete hét­főn, e hó 12-én Vári Szabó István polgármester elnöklete alatt közgyű­lést tartott, mely a következő ügyek kel foglalkozott: 1. A költségvetés fölött a kép­viselő-testület a télen tudvalevőleg részletes vitát folytatott és a tanács által javasolt tételekből jelentékeny összegeket törölt; a vármegye ezt a költségvetést nagyjában jóváhagyta, azonban a törölt összegek közül visszaállította: a napidijasok téte­lénél a törölt 2000 koronát, az iskolafelügyelő 600 korona fizetését, a trachoma orvos 700 korona fuvar­átalányát és a rendőri nyomozások költségeiből a törölt 400 koronát; a megyei határozat szerint a kép­viselő-testületet a törléseknél bizo­nyára „a legtisztább szándék és leg­nemesebb motívumok“ vezették, — de ezek a tételek visszaállitandók, mert ezekre szükség van. — A. kép­viselő-testület Mészöly István, Dr. Hermán és Gyulai indítványára jogorvoslattal él a vármegye hatá­rozata ellen. 2. A pénztári számadások vizs­gálatára kiküldött bizottság tagjaivá megválasztattak : Dr. Farkas Imre, Berki Antal, Vájná Sándor, Vas Jó­zsef, Nagy Pál, Szalai István, Halász D. Sándor, Gyenizse Lajos, id Ha­lász D. Ferencz, Kuti Szabó Imre, Bodicsi Benő, Dr. Babó Mihály és Szathmáry Sándor. 3. Az őszi részleges tisztujitáson megválasztott főjegyző, számvevő és számtiszt választása ellen beadott felebbezóseket a megyei közgyűlés elutasította és a választást jóvá­hagyta. — Tudomásul vétetett. 4. A vasúti üzletvezetőség és az osztálymérnökség itteni vezetője Wiegand Arthur főmérnök azt kérik a várostól, hogy a Csefregi-féle ven­déglőnél elkanyarodó műut és a pályaudvar között levő, a város tulajdonát képező két telket adják át nekik és pedig az egyiket a vas­útnak az állomási kút czeljaira, a másikat Wiegand mérnöknek. A tanács bizottságot küldött ki, mely azt javasolja, hogy mivel azok a — jelenleg gödröket képező — terüle­tek semmi hasznot sem hajtanak a városnak, mert azokat a műut egé­szen elvágta a közterülettől és a vasúthoz hasította, adassanak oda a vasútnak illetve az osztálymérnüknek négyszög ölenként 1—1 korona vé­telárért. — Bodicsi Benő. I)r. Babó, Gál István, Halász D. Lajos felszól­alásai után a közgyűlés elfogadta a bizottság javaslatát. 5. Dr. Hermán Ferencz, a vá­ros tulajdonát képező régi kaszinó­helyiség bérlője kérvényt, adott be a kepviselő-testülethez, melyben előadja, hogy ő részben a múlt­ról elmaradt, részben ujonnaa esedékes bértartozását akarta fizetni, de a pénztári tisztség azt tőle nem fogadta el, mert őt nem ismeri el bérlőnek ; kéri a közgyűlés határo­zatát, hogy felákarja-eneki mondani a bérelt lakást. — E kérvény elő­terjesztése kapcsán Kovács Károly főjegyző részletesen ismerteti a tényállást. E szerint Dr. Hermán 1897-ben 6 évre vette volna bérbe a kérdéses helyiséget 902 korona évi bérért; a szerződést azonban még máig sem irta alá. Mivel a bérfizetéssel nagyon hátra maradt, a behajtással megbízott tiszti­ügyész javaslatára a városi tanács a bérletet 1901. óv tavaszán azon évi októberre felmondotta, a felmondást Dr. Hermán átvette. A képviselő­testület utasítására a helyiségek kiadattak árverésen uj bérlőknek 1901. október 1-től kezdődőleg. Ezt a képviselő-testület annak idején tudomásul vette. Dr. Hermán azon­ban ott maradt, de mivel az uj bér­lők birtokbaadást nem kívántak, sőt egyikük (Pintér) a lakás egy részébe be is költözött, Dr. Hermán ott ma­radását az uj bérlőkkel való meg­egyezésen alapulónak tekintette a város. Most azonban az uj bérlők egyike (Kozics István) átadást kér a várostól ; — Dr. Hermán pedig beadványa szerint most is a város bérlőjének akarja magát tekinteni. Hosszibb vita után, melyben Dr. Babó Mihály, Zseny István és Török Elek vettek részt, kimondotta a köz­gyűlés a határozatot, mely szerint: utasittatik a tiszti ügyész, hogy a kilakoltatás iránt azonnal tegye meg a törvényes lépéseket. 6. A jegyzők magánmunkála­tai díjazására vonatkozó szabályren­deletet a közgyűlés elfogadta. — Részletesen meg van benne álla­pítva, hogy milyen folyamodásért vagy írásért mennyit számíthatnak a jegyzők. 7. Elfogadta a közgyűlés a szál­lodák, kávóházak, vendéglőkben al­kalmazható női személyekre vonatkozó szabályrendeletet. — Ebben apróra meg van mondva, hogy az alkalma­zott nőknek miket nem szabad csi­nálni. A fő-fő tudnivaló benne az, hogy se kaszirnőnek, se pinezéruek, se szobalánynak nem alkalmazható 40 éven aluli hölgy ! (Általános de­rültség.) 8. Nem locsolják az utczát! A múlt évben több úri ember kérvényt adott be a városi tanácshoz, hogy a nyári por kellemetlenségeit ezólirá- nyos volna egy kis locsolással enyhí­teni, különösen az élénk forgalmú fő-utezán és Kossuth-utczán. A ta­nács utasította az ügyészt, hogy „szabályrendeletet“ dolgozzon ki, (mivelhogy a halasi port szigorú statútum nélkül semmiféle locsolás nem képes megrendszabáiyozni.) Ezt a statútumot terjesztette elő Kovács Károly főjegyző, és ajánlotta elfogadásra. Meg van mondva benne, hogy a Fő-utezán a postahivataltól le a katholikus templomig, és a Kossuth-utczán a járdákat reggel és este söpreni kell a háztulajdonosok­nak, akocsiutat pedig a város napon­ként locsoltatja, de az illető utczában lakó háztulajdonosok költségén. Erre való a szabályrendelet, hogy a költ­ségből azon utczákbeli érdekeltek egyike se vonhassa ki magát; ez olyan lenne, mint a strázsa-pónz, (ig.y magyarázták ezt a polgármester és a főjegyző.) Gyulai István szerint azonban nagyon „rendetlen lenne ez a sza­bályrendelet,“ nem hiszi, hogy eb­ből a városra költség ne hárulna, máskép nem köllene ezt itt megsza­vaztatni. Hogy „mindenki a maga háza előtt seperjen“, ezt nem kell szabályrendeletben kimondani. A locsolást is csinálja, a kinek jól esik — statútum nélkül/— Szalai Sán­dor, Biró Imre is’igy vélekedtek, s a képviselők elvetvén a javaslatot, megelégedetten vonultak haza ebé­delni. Ingatlanok adás-vevése. *— április 30. május 6. — Ernyes Lajos és neje Kovács Erzsébet megvették Szabó T. Sán­dor és társai II. ti zed bel i lakházát és 200 n. öl telkét 1600 korona vételárért. Albert M. Sándor és neje Má­tyási N. Juliánná megvették Kocsi Sándor és neje Szabó Cz. Terézia 1061 n. öl szőllőjót 200 koronáért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom