Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-07 / 19. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. május 7. Csarnok. Kis Ábel viszontagságos élete. — Irta : Thury József. — (Folytatás.) Tehát éppen ez a veszedelmes betegség ütött ki az elnökségem alatt álló iparos-segédek között. Egy szép napon beállít hozzám az egyik és titokban elárulja nekem, hogy ő volt az, a ki indítványozta, hogy engem meghívjanak kecsege-vacso- rára és még nagyobb titokban közli velem, hogy ámbár jó keresete van, de jelenleg pillanatnyi pénzzavarban szenved, legyek szives kölcsönözni neki 20 frtot nehány napra. Én egész jó lélekkel oda adtam neki a 20 frtot. Pár nap múlva jön egy másik s nagyon szerénykedve, nógyszem közt, tudtomra adja, hogy ő indítványozta a kecsegót és elnökké választásomat; tegnap elveszített 30 frtot, a mire pedig jelenleg igen nagy szüksége volna ; nem adhatnék-e kölcsön neki ekkora ösz- szeget egy vagy két hétre ? Savanyú képpel ugyan, de ennek is adtam 30 frtot. Alig múlik el egy hét, jön a harmadik, az is kiadja magát előttem kecsege-inditványozónak és még ráadásul 50 frtot kór rövid terminusra. Egy perczig haboztam, hogy mitévő legyek, adjak-e neki, vagy ne adjak ? De aztán meggondoltam, hogy ha már három ember indítványozta azt a kecsegót, akkor a többi 16 sem maradhatott tétlenül, azok legalább hozzájárultak az indítványhoz s éppen ilyen jogosan eljöhetnek hozzám kölcsönórt. Pedig már is 100 írtról van szó. Ezt mondtam tehát neki : — Barátom 1 terminust adhatok, a mennyit kíván, dé pénzt nem ; mert ón magam is állandóan pillanatnyi pénzzavarban vagyok. Talán más alkalommal, ha segítségére lehetek .......... Meg sem várta, hogy befejezzem a mondókámat, hanem csak úgy félvállról köszönve ott hagyott. Csak most kezdettem eszmélni, hogy vol- voltakóppen miért hivtak meg ezek engem kecsegóre s miért választottak elnökükké. Világos dolog, hogy igy lassankint meg akartak koppasz- tani. Most már tisztában voltam vele, hogy a kiadott 50 forintomra bátran keresztet vethetek. Mindig azt hallottam, hogy a szemtelenségnek is van határa, de ezeknél — úgy látom — nincsen. Elhatároztam, hogy bármilyen úton-módon, de megszabadulok tőlük, mig nagyobb baj nem lesz. Több napi töp- renkedós után megtaláltam a legtisztességesebb módját., Úgy gon- polkoztam. hogy ha az Éneklő haty- tyú rántott a bajba, a Kuka kakuk húzzon ki belőle. Ha nem mondanám is. talán mindenki tudja, vagy legalább elgondolhatja, hogy a Kuka kakukhoz czimzett kávéházban is volt egy asztal-társaság, szintén iparos-segédekből, még pedig olyanokból, a kiknek édes anyjuk éjszakai mosásban meg- bütötte magát s forró lázat kapván, belehalt. Amazok — mint föntebb mondám — 19-en voltak, ezek pe- dig egy hiján húszán. Az ő jelvényük egy kisebbszerű mosóteknő volt, asztaluk fölött a falra szögezve. Két dolgot már ekkor tudtam. Először azt. hogy ezek a meghűlt anyáktól árván hagyott iparosok szintén elnök-keresésben utaznak jó idő óta : másodszor azt, hogy ez a két asztal- társaság, halálosan gyűlölte egymást. Az Éneklő hattyúbeliek ugyanis nem tudták megbocsátani a fiáknak az anyák ama vigyázatlanságát, hogy égő katlan mellett s gőzzel, párával telt meleg mosókonyhában is meg- hűtötték magukat; a Kuka kakukbe- liek pedig azért haragudtak amazokra, hogy a bajókötél miért éppen az apákat ütötte le és nem a fiakat! En ezt a kölcsönös gyűlölködést igen ügyesen fölhasználtam a magam javára olyanformán, hogy a Kuka kakukbeli asztaltársaságnál is megválasztattam magamat elnöknek, gondolván, hogy egy csapással két legyet ütök. Es bevált az ügyes taktika; mert a dolog csakhamar kitudódott s mivel a halálos ellenségek még álmukban sem tűrtek volna meg közös elnököt, mind a két társaság haladéktalanul elcsapott az elnökségből. Szittam ugyan a fogamat, hogy nagyon drága volt a kecsege, de ki tudja, hányszor 50 forintot mentettem meg magamnak ennek az árán. (folytatása köveik.) Népesedési mozgalom. Születtek: — április 23. április 29. — Sárvári Imre és Kun Juliannának Imre nevű fiuk. Zeinkó Mátyás és Király Gy. Rozáliának Etel nevű leányuk. Czékus János és Kovács M. Mária Magdolnának Jolán nevű leányuk. Erdélyi Sándor és Borbély Teréziának Sándor nevű fiuk. Korsós János és Császár Máriának Mária nevű leányuk. László Sándor és Mészáros Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Dudás István és Gál Juliannának József nevű fiuk. Kamra János és Nagy Juliannának Margit nevű leányuk. Gebl József és Angi- ■li Erzsébetnek Magdolna nevű leányuk. Nagy Erzsébetnek Hermina Mária leánya. Munkácsi István és Sziics Juliannának Juliánná leányuk. — április 30. május 6. — Tyukos Sándor és Paprika Juliannának Juliánná nevű leányuk. Szűcs Imre és Kató Piroskának Eszter nevű leányuk. Szente Sándor és Kornlós Zsófiának Krisztina nevű leányuk. Ernyes József és Tihy Ida Zsófiának József nevű fiuk. Fodor András és Gazdag Jusztinának Mária nevű leányuk. Rózsa Ferencz és Tapodi Francziskának Zsófia nevű leányuk. Péter Ferencz és Bacsó R. Judithnak Balázs nevű fiuk. Harnóczi Károly és Bajusz Etelkának Etelka nevű leányuk. Csendes Mihály és Palatínus Teréziának Mihály nevű fiuk. Harkai János és Szabó Erzsébetnek István nevű fiuk. Márta Péter és Kálmán Apollónak Flórián nevű fiuk. Tóth V. Antal és Fekete Magdolnának Ferencz nevű fiuk. Vörös T. József és Tallér Juliánnának Kálmán fiuk. Meghaltak: Szalai Ferenczné Vilonya Mária 53 éves korban. Tyukos Juliánná 2 napos, Tóth Endrész Sándor 75 éves, Gajág Antal 10 éves, Babó László 9 hónapos, Nagy Gábor 74 éves, Dob- rádi Sándorné Babos Mária 40 éves, Mészáros Mária 16 éves, özv. Bulá- zer Jánosné Sas Erzsébet 69* éves. Házasságra kihirdettek: Perlaki Horváth Gyula Pál Dinnyés Juliánnával. Harnóczi Mihály Hegyes Menyhárt Reginával, Szabó József Buda Zsuzsánnával. Egybekeltek: Németh István Modok Máriával. Babos András Csorba Juliánnával. Csapi Sándor Csapó Judittal, Kovács József Bokor Teréziával. Ternyák Móricz Faddi Juliánnával. Keresztúri Pál Ván Erzsébettel. Jaszanovits Sztánkó Béniámin Laczi K. Teréziával. Orbán László Pap R. Juliánnával. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1902. Nyomatott Práger Fereucz könyvnyomdájában.
