Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-05 / 6. szám
1902. Kiskun-Halas helyi órtesitője. február 5. ványa, melyben elismeri, hogy az ország kincstárnokától ezer arany forintot fölvett a jászok és kunok adóiból. Az említett két falu birtoklását és a készpénz fizetést azzal szolgálta meg, hogy részt vett Hunyadinak a törökök ellen folytatott liarczaiban és tanácsokkal szolgált. Mikor a török szultán, II Murád, 1451. évben meghalt, Csalapia Dávid Lengyelországon át kerülve, a léngyel királytól kapott pénzbeli segéíylyel kiment Törökországba, hogy megkísérelje trónra jutását. De nem’ érte el czélját s ezután nyoma veszett, többé semmit sem tudunk róla. A húga, Császár Katalin, ekkor visszaköltözött a pesti házbij, melyet Hunyadi J. most már örök jogon Katalin nevére Íratott^ Ügy látszik, hogy a férjhez meneteléről is szintén Hunyadi J. gondoskodott: mert először Salgói Török Pál vélte nőül, a ki Hunyadi udvarnoka volt s urát minden csatájában követte. Katalinnak ez az első férje azonban nem sokáig élt; mert az 1459. évben már azt olvassuk Katalinról, hogy ő Gesztelyi Nagy János felesége. Ez a második férje is Hunyadi bajtársa és meghitt embere volt. Katalin asszony az 1488. esztendő végén halt meg gyermektelenül, Végrendeletében a pesti házát és egyéb javait fele részben második férjére, fele részben pedig másik bátyjára, 0 r k h á n bégre, hagyta, a ki valószínűleg 1495 körül halt el. Ennek a török szultáni családnak hazánkba költözése és Császár Katalinnak itteni szereplése olyan meglepő és érdekes volt a későbbi nemzedékre nézve, hogy egy század múlva valamelyik régi költő 1571. évben versekbe foglalta ezt a történetet. De olyan furcsán adja elő a dolgot, hogy ezt a török császári házból való leányt, azaz Császár Katalint, Szilágyi Mihály (Mátyás kir. nagybátyja) és H aj m á s i László (temesi főispán) szöktették be Magyarországba, mikor a török szultán tömlöczéből kiszabadultak s itthon aztán a leányt Szilágyi M. vette el feleségül. Ennek a furcsa előadásnak pedig az a magyarázata, hogy az a Kun- Szőllős, hol Csalapia Dávid lakott, határos helység volt egyrészt Szilágyi Mihály birtokával. Horogszeggel, másrészt Hajmási L. faluival, t. i. Hegyessel és Hollóssal. így tehát ez a 3 szomszéd földesúr mindenesetre jól ismerte egymást a kölcsönös látogatások, közös mulatságok révén is. Továbbá Császár Kát al i n, mint említettük, egy ideig bátyjánál tartózkodott Kun-Szőllősön s így őt is ismerte Szilágyi és Hajmási. Sőt éppen akkor is Kun-Szőllősön volt, mikor Szilágyi "M. 1448—49-ben ' török fogságából kiszabadult. Nem lehetetlen, hogy éppen Katalin bátyja, Csalapia Dávid, közbenjárása folytán szabadult meg Szilágyi Mihály. Végre azt is számításba kell vennünk, hogy Katalint ugyan nem Szilágyi Mihály vette el, de mind a két férje Szilágyi M. sógorával, t. i. Hunyadi Jánossal közeli viszonyban levő ember volt. A régi költő tehát ezen okok miatt foglalta egybe a két torleiTefét, t. i. Császár Katalin beköltözését Magyarországba és Szilágyi Mihály megszabadulását a török fogságból. Thúry József. Népesedési mozgatom. — január 29. február 4. — Születtek: Kis Dömötör Sándor és Jung Rozáliának Rozália nevű leányuk. Korsós István és Sági Máriának István nevű fiuk. Hegyi István és Szluka Viktóriának Antal nevű fiuk. Babe- nyecz Cs. Ferencz és Király Gy. Ilonának Margit nevű leányuk. Kom- lós Sándor és László Lídiának Margit nevű leányuk. Kocsis Benjámin és Tegzes Zsófiának Klára nevű leányuk. Miskei István és Simon Ágnesnek Balázs nevű fiuk. Kovács Pál és Nyitrai Teréziának Balázs nevű fiuk. Racsmány Lukács és Vittlinger Annának halva szülött leány gyermekük. Udvardi Illés és Szőri Juliannának Balázs nevű fiuk. Papp Henok és Barna Piroskának János nevű fiuk. Patyi Imre és Gazdag Juliannának Károly nevű fiuk. Berta György és Fenyves Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Topán József és Zilah Juliannának Eszter nevű leányuk. Lehr Máriának Balázs nevű fia. Tóth Pözsi József és Pap Rozáliának Mátyás nevű fiuk. Fekete Sándor és Varga Judithnak Károly nevű fiuk. Meghaltak: Német B. Zsófia 1 hónapos korban. Nagy Pál Pál 12 napos, Gyeni- zse Judith 20 éves, Sós Mihály 15 hónapos, Szántó János 40 éves, Racsmány halva született leány, Lehr Balázs 8 órás, Péter Miklósnó Varga Tarhós Mária 77 éves, Gal- góczi Mária 18 hónapos, Valuska Krzsébet 2 éves korban. Házasságra kihirdettek: Scheiher Vilmos Antal Károly budapesti lakos Nagy Irmával. Dóczi Ferencz Sipos Erzsébet szegedi lakossal. Ván Balázs Papp Eszterrel. Burián Antal kiskőrösi lakos Nagy Biró Eszterrel. Egybekeltek: Berki István Kispál Margit hor- gosi lakossal. Nagy F. György Pál Dubecz Juliannával. Tóth K. János Csendes Krzsébettel. Gajdos János Mozgai Máriával. Kis Sándor Kovács Viktóriával. Váczi Antal Gáspár Kozma Erzsébettel. Palásti Péter Paprika Máriával. Kernya Mihály Kováts B. Erzsébettel. Präger Ferencz felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 98/1902. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskun-halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Király Gy. István és Pázsit Imre vegrehaj- tatóknak özv. Veres T. Istvánná és társai végrehajtást szenvedők elleni 2600 kor. és 3000 kor. tőkekövetelés és járulékai iránti ügyében Ónodi Itsván utóajánlata folytán a kalocsai kir. törvényszék és halasi kir járásbíróság területén levő Halas város határában fekvő a halasi 7624 sz. tjkvben A 4- 1153 hm. ház és udvarra 3752 korona kikiáltási árban az árverést elrendelte. A fennebb megjelölt ingatlan 1902 évi február hó 21-ik napján d. e. 9 órakor a halasi kir. járásbíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól eladatni nem fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan beesárának 10°/u-át, készpénzben,* vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzelt árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kiskun-Halas, 1902. évi jan. hó 8. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Patay kir. aljbiró. Halas, 1902. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában. %
