Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-12 / 46. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. november 12. Monda József és neje Tóth V. Mária megvették Király Gy. István és neje Halász D. Eleonora 70 n. öl szántó földjét 100 koronáért. Hasznos tudnivalók. A tüdövésztöl való óvakodásról. (Vége.) A gyenge tiidejü embereknek kerülniök kell az olyan foglalkozásokat, a hol a rossz levegőben, porban kell tartózkodni (ilyenek a bányászat, kőfaragás, kőművessóg, kály- hásság, malom munka, dohánygyári munka, kalaposság, szabóság, pékség), vagy a hol nagy meleget kell elszenvedni (üvegfúvás, gópfiitós, vasúti szolgálat). A tüdővészre hajlandó embernek legjobb a szabadban való élet: földművelés, kertészsóg, mészárosság, hentesség. A nem neki való foglalkozás miatt sok olyan ember is tüdővészes lesz, a kinek nem is volt valami különös hajlandósága erre a a betegségre. Ezért igen fontos, hogy az ártalmas munkával foglalkozók vigyázzanak magukra és igyekezzenek legalább szabad idejükben jó levegőben élni. Tartózkodjanak különösen az iszákosságtól. Az iszákosok között nagy pusztítást tesz a tüdővész és még az iszákosoknak a leszármazóit is nagyon fenyegeti ez a betegség. Hogyan éljenek a tüdővé- szesbetegek? A tüdővész nem gyógyithatlan betegség, mint a hogy régebben gondolták. Ha jókor hozzá fognak gyógyításához, akkor a tűdővészes embert meg lehet menteni. A tüdővész gyógyításában nem az orvosság a fődolog, hanem a tüdővészesnek, hogy meggyógyuljon, jó levegőben kell tartózkodnia, jól kell táplálkoznia és kerülnie kell az olyan foglalkozást a mi neki árt. A tűdővészes embernek a rossz levegő valóságos méreg. Mindent meg kell tennie a mire csak képes hogy jó levegőben élhessen. A városi levegő általában ártalmas beteg tüdejü embernek, de még a szabad levegő is lehet olyan, a mit ő nem bir el. így az olyan helyekről, ahol erős északi szól szokott funi, a tüdő- vészes ember meneküljön. Minthogy nem minden embernek van arra módja, hogy gyógyulás végett elhagyhassa az otthonát, azért igen szükséges az ilyen szegény betegek számára alkalmas vidéken olyan gyógyintézeteket állítani, a hol megerősödésükig tartózkodhassanak. A tüdővészes embereknek többnyire a gyomruk is gyenge, azért a jó táplálkozás, a mire pedig nagy szükségük van, náluk nehezen megy. Könnyen emészthető, de erőt adó táplálékra van szükségük. Ezek között első helyen áll a tej azután következik a hús és a jó buza- kenyér. Az ártalmas foglakozással, ha csak lehet, egészen hagyjon fel a tüdővészes és nézzen más kenyérkereset után. Vagy legalább pihenjen egyidőre, a mig megerősödik. Ha erre nincsen módja, fordul- jonsegitségértembertársaihoz; nekik kötelességük megtenni azt, a mivel egy szegény beteg embert talpra állítani és újra keresetkópessó tenni lehet. Az egészséges embereknek kötelességük a betegeket segíteni : a beteg embernek pedig kötelessége arra ügyelni, hogy az ő betegsége ne tegyen mást is szerencsétlenné. A mit a tűdővészes beteg kiköhög és kiköp, abban van a betegség csirája. Ezért olyan helyen, a hol emberek tartózkodnak, a tüdővészes betegnek nem szabad a padlóra vagy egyébiivó kiköpnie. A ki egészséges az se mutasson ilyen rossz példát A szerteszét köpködés úgy is igen utálatos, szégyenletes szokás. Az olyan helyeken, a hol sok ember megfordul, köpőedónyeket tesznek ki s máshová, mint ezekbe, nem szabad köpni. Az ilyen edényeknek a tartalmát azután vigyázva elássák vagy olyan helyre öntik, a hol senki sem fér hozzá. Kinek-kinek a saját lakásán is legyen ilyen köpőedónye s a jó gaz- dasszony ne tűrje el, hogy az ő szobáját vagy konyháját valaki össze- köpködje. Legyen is olyan tiszta az a szoba és konyha, hogy ilyen még csak eszébe se juthasson senkinek. Ez a tisztaság nem kerül pénzbe, csak gondosságba és az a jó háziasszonynak a legnagyobb dicsérete. Kiadta : M. k. B. Népesedési mozgalom. Születtek: — november 5. novemberi). — Pap Takács Antal és Fekete Juliannának Irén Czeczilia nevű leányuk. László Pál és Baki Zsófiának Mária nevű leányuk. Józsa Sándor és Meskó Juliannának Margit nevű leányuk. Darányi István és Kis Várdai Máriának Erzsébet nevű leányuk. Monda Lajos és Mészáros Juliánnának Imre nevű fiuk. Dodok János és Sólya Máriának János nevű fiuk. Vonya István és Dobrádi Juliánnának Balázs nevű fiuk. Ternyák Antal és Király Gy. Teréziának Erzsébet nevű leányuk. Szummer József és Hegyi Évának Erzsébet nevű leányuk. Szőke János és Lantos Máriának Etelka nevű leányuk. Meghaltak: Gyenizse János 78 éves korban. Bárány Eozália 1 hónapos, Gera Mihály 1 hónapos, Szabados Balázs- né Figura Zsuzsánná 50 éves, Szőke Zs. Terézia 1 hónapos, Bábity János 86 éves, Nagy János 59 éves, Király Gy. Lászlónó Szekeres Mária 58 éves, Kovács Mihálynó Ádám Juliánná 41 éves, Mészáros Sán- dornó Horváth Mária 56 éves korban. Házasságra kihirdettek: Hegyi István Bábity Etelkával. Győré Sándor Kernya Rozáliával. Pataki Károly bácstopolyai lakos Kollár Erzsébettel. Paprika Antal Csatári Máriával. Dabis János maj- sai lakos Pap Erzsébettel. Strubl Henrik soltvadkerti lakos Komlós Máriával. Kardos Imre Babos Zsófiával. Lehőcz Sándor Dolejsi Floriá- val. Búza Balázs Király Gy. Fran- cziskával. Varga István Kurgyis Teréziával. Frei István soltvadkerti lakos Borbás Krisztinával. Antal János szabadkai lakos Grosz Etelkával. Simon Imre Túri Rozáliával. Győré János Pap Jusztinával. Egylekeltek: Kocsi Antal Sárvári Judithtal. Keresztes Sándor Szanyi Máriával. Szalai Sándor Csatári Juliánnával. Novák Ferencz Goczén Juliánnával. Szilágyi Béla budapesti lakos Keik Czecziliával. Präger Fercncz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1902. Nyomatott Práger Perenez könyvnyomdájában.