Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-24 / 39. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. szeptember 24. azokat. Ő azt mondta, ezt nem tenné, e nélkül meglehet, Erre azt mondták, hogy a másik gyerek (Barcsik) a ki azelőtt náluk szolgált, jobban fogadja a szót. 0 elment tőlük, mert nem akart szerencsétlen- kedni; hat hétre megtörtént a szerencsétlenség. Neki azt is mondták vádlottak, hogy nem soká lesznek Pernekiók az ő szomszédjaik. Kovács Szarka István az eset előtt való őszön szintén szolgált vádlottaknál ; egyszer mondta Károlyiak, hogy a Perneki Borosa jó volna neki feleségül, mire Károly azt felelte : úgyse adnák nékem, de majd elbánok vele. (Dér Károly szembesítéskor beismeri, hogy a lányról volt szó, de ő azt mondta, neki nem kell.) Ritka Károly tanúsítja, hogy előtte Károly egyszer panaszkodva említette, hogy Pernekinével valami kárban talált csikó végett összevesztek és az őt megütötte, s fenyegető- leg mondotta, majd visszafizeti nekik. (Vádlott beismeri, hogy tanúval beszélt ilyesmit, de nem mondta, hogy majd visszafizeti.) Bér Skndor tanú be volt csukva Derekkel, ő vallatta az öreget, az nem vállalt semmit, csak azt mondta, hogy fiáról nem felel. Hováncsék János rendőrbiztos. Nemes Sándor őrmester, Kapás Márton majsai őrmester, Hilus Sándor őrsvezető, Takács, Bende, Kis József, Varga János csendőrök és Deszpot István kisteleki őrsvezető mint a nyomozásban rósztvett közegek tanúskodnak a családtagoktól hallottakról, a lépésekről, melyek Pernekióktől a putri felé vezettek, ezeknek az öreg Dér nyomaival való összehasonlításáról, a véres eszközök megtalálásáról, az ásógörbületnek az ajtó csorbájával tett ösz- szepaszoltatásáról stb. Kémeri esküdt Nemes őrmesterhez : Az ásó egyik lapján látszott véresnek, vagy mindakettőn ? Nemes : Csak egyiken. A tanúvallomások végeztével felolvasták Kenderes Imre elhalt tanúnak vallomását, ki Dér Károlynak Pernekiók ellen táplált boszutervei- ről hallott. Felolvastatik az igazságügyi orvosi tanács véleménye, mely szerint a fejszén talált legrövidebb hajszál megfelel emberi bajusz-szálnak, de Perneki hajszálával azonossága meg nem állapítható. Az országos vegyész a fejszén, ásón nem talált vérnyomokat; a vödrön nem emlős állat vére volt, eredhetett csirkétől. Ezután a törvényszék — a védők ellenzése daczára — az összes tanukat meghitelteti s rövid szünet után hihallgatja az orvosszakértőket, a kik vádlottak teljes beszámitható- ságát igazolják, —- s az ügyész kérdésére lehetségesnek mondják, hogy vérnyom vegyészhez fölterjesztésig eltel lett hosszabb idő alatt és sokféle ide-oda küldözés, pakolás következtében ásóról, fejszéről ledör- zsölődhetett, különösen miután friss állapotban homokkal már surolgat- ták. Felolvassák az ügyész által indítványozott kérdéseket, melyek gyilkosság illetve gyilkossági kísérletre és rablásra vonatkoznak és pedig külön mindegyik vádlottra nézve 6—6 kérdés például az 1-ső: ,, Bűnös-e Dér Péter abban, hogy 1901 deczember 20-án este 7 óra tájban fia Dér Károly és egy ismeretlenül maradt harmadik egyén társaságában Perneki János harka- kötönyi pusztai tanyájára betörtek és ott előre megfontolt ölési szándékkal Perneki Jánost az erre fejszével és ásóval mért ütésekkel oly súlyosan bántalmazták, hogy ez ennek következtében még azon éjjel meghalt? Igen vagy nem?“ Hasonlóan a 2-ik Perneki Borbála meggyilkolására, a 8-ik a Pernekinó ellen, a 4-ik a Vincze fin ellen, az 5-ik Fehér Pál ellen elkövetett gyilkossági kísérletre, a 6-ik a rablásra vonatkozó kérdés. A védők külön kérdést nem indítványoztak. A törvényszék erre visszavonul a kérdések megállapitésa végett, s félóra után kihirdeti az elnök, hogy a törvényszék elfogadta az ügyész által indítványozott 6—6 kérdést, de megtoldta hivatalból egy 7-ikkel, mely arra vonatkozik, hogy ha nem bűnösek a gyilkosságban, bűnösek e rablással kapcsolatos szándékos emberölésben, illetve ennek kísérletében ? Ezután következtek a beszédek. Br. Kenedi kir. ügyész vádbeszódó- ben ügyesen csoportosítja a tanúvallomásokban és megállapított gyanu- jelekben mutatkozó számos terhelő adatot. Kifejti, hogy aczól boszu és rablás volt, tehát az előre megfontolt szendék kétségtelen. Dr Hermán felszámítja a sértettek kárigényeit. Dr Battlay védő hosszasan czá- folgatja az ügyész által felhozott bizonyítékot, a sértettek tanúvallomásait figyelembe vehetőknek nem tartja. Az egyóbb jelek «sak vékony gyanuokokat, melyek hangulat után indulókat igen, de komoly itólőket nem téveszthetnek meg. ______ Dr Vértes: Csatlakozik védőtársa előadásához; a kisegítő 7-ik kérdésre azt jegyzi meg, hogy féligazság nincs ; ha ártatlanok, egészen félmentendők. Kiemeli, hogy zsákok, lőfegyverek szerepeltek, s ezekből Déréknól mit sem találtak. A beszédek után az elnök aláírta a kérdéseket, rövid beszédben ösz- szefoglalva előadta az esküdteknek a törvényes magyarázatot, s felhívta azokat lelkiismeretes meggyőződésük szerint való határozathozatalra. Este 7s 10 óra tájban vonultak vissza az esküdtek és '/411 - kor jdentek meg újra a teremben. Siri csendben hangzott el az esküdtek választott főnökének Vendl Károlv- nak kijelentése : „Becsületemre és lelkiismeretemre Isten és ember előtt bizonyítom, hogy az esküdtek határozata a következő.“ De a főnök gyenge hangja miatt Kémeri Gyula esküdt folytatta a verdikt olvasását: Az első hat kérdésre az esküdtek határozata 7-uél több igen ; a 7-ilc kérdés elesik. A 8—IS. kérdésekre hétnél több igen; a 14-ik kérdés elesik. Az ügyész a törvény teljes szigorát kéri alkalmazni. A védők enyhítőnek kérik tekinteni az öreg büntetlen előéletét és azt, hogy csak közvetett bizonyítékok alapján hozatott a verdikt. A törvényszék viszavouulva s/4 órai tanácskozás után hirdette ki a következő ítéletet: A kir. törvényszék az esküdtek határozata alapján Dér Pétert és Dér Károlyt a Perneki János és Borbála ellen elkövetett a Btkv 278. §-ába ütköző két rendbeli gyilkosság bűntettében, a Perneki .Jánosnó, Perneki Vincze és Fehér Pál ellen elkövetett a Btkv 278. és 66. §-ába ütköző hároméendbeli gyilkosság bűntettének kísérletében és a Btkv 344. §-ába ütköző rablás bűntettében bűnösöknek kimondja és ezért őket összbüntetésül halálra Ítéli! (Intézkedik még az Ítélet, a kárigényről, a bűnjelekről stb.) Az ítélet kihirdetése után a védők semmiségi panaszt jelentettek be. Az öreg Dér pedig az asztalon a bűnjelek közt heverő ásó után kapott, hogy mi szándékkal, nem tudhatni, mert a mellette álló fegyveres őr kezét csakhamar lenyomta. Ejfél felé járt az idő, mikor lekisórték ezelláikba a halálra ítélteket. Präger Ferenc* felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Halas, 1902. Nyomatott Präger Ferenez könyvnyomdájában.
