Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-20 / 34. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. augusztus 20. Hasznos tudnivalók. Baromfitenyésztés. (Vége.) Nagyon jó óvszer a baromfi vész ellen a vadberkenyebogyó, s a hol kapható, ősszel a tyukudvarban ngy kell felfüggeszteni a berkenye-bogyó csomókat, hogy a tyúkok csipkedhessenek belőle, télire meg kell szárítani és aztán az árpával megfőzni. Lucskos téli időben ne adjunk vizes eledelt a tyúkoknak, hanem kukoriczát, rostaaljat, főtt árpát vagy zabot, ha lehet néha kendermagot, főtt babot, hulladékot a konyhából, húsfélét, akkor folyton lesz tojásunk akár házi használatra akár eladásra, mi a tyuktartás költségét födözi. A tyuktenyésztósnél úgy kell számítani, hogy a tyúkokat tőkének veszszük, a tojásnak födöznie kell a tartás költségét, az eladott csirkék, tyúkok, kakasok a tőkének kamatait képezik, természetesen azt a tojást és csibét, tyúkot is számításba kell venni, a mit a háznál elfogyasztanak, azt állítják sokan, — a kik nem látnak orruk hegyéig. — hogy az otthon nevelt csibe, a tojás épen annyiba kerül, mintha a piaczon veszszük — ezt is megengedve még mindég hasznunk van, mert habár a tojást elfogyasztottuk, a tőke — a tyuk — mégis megmarad ; különben ez a számítás csak ott helyes, a hol készpénzen kell venni a tyukeledelt, mezőgazdaságnál annyi mindenféle hulladék kerül, a mit csak úgy lehet értékesziteni, ha a baromfival megetetik, s a hol a baromfi szabadon járhat, gazdasági udvarban, mezőn, tarlón, olt nyáron át nem sokba kerül a tartása. Zárt helyen ludat és kacsát nevelni és készpénzen venni oz eledelt, az már csakugyan nem fizeti ki magát, mert sem Ind, sem kacsa nem fizeti meg a tojással a tartását, sokkal többet is eszik mind a tyuk. Télen, nagy hidegben, mikor a friss tojásnak legnagyobb ára van, csak ott tojnak a tyúkok, a hol czól- szerüen tartják, ilyenkor a forrázott korpába töbször egy kanál zsiraljat, faggyút kell keverni és kissé megsózni, néha egy pár csipet fekete borsót is ráhinteni, húst is kell nekik adni akkor nem hagyják abba a tojást bár milyen hideg is legyen. Ha a tyuk kotolni kezd,rikácsol, ha más tyuk hozzá közedik s a fészekbe ülve marad, akkor elérkezett a keltés ideje, hagyjuk a tyúkot a fészekben és ha éjjelre is rajta marad, akkor harmadnapra bátran megültethetjük, hasa nagyon meleg és vörös. Hány tojást lehet egy tyuk alá tenni, az annak nagyságától függ — 13 a legkevesebb, 23 a legtöbb, mit egy tyuk eltakarhat. A keltésre való tojást ki kell válogatni, nagy tojásból természetesen tökéletesebb csibe lesz, mint kicsiből, a tojás ne legyen régibb 2—3 hetesnél, a kinek elegendő tyúkja van, az meg csak a legfrissebb tojásokat használja keltésre. Nyolcz nap múlva meg kell vizsgálni a tojásokat. Sötét helyen égő gyertya elé tartva meglátjuk a termékenyített tojásban a képződő csirke fejét és a piros órhálózatot, a terméketlen tojás tiszta, átlátszó marad, ezeket még el lehet használni tésztába. A kotló — ha külön tyukszoba nincs — olyan helyen üljön, a hol nem zavarja sem ember, sem állat, az utolsó hétben pedig nem szabad azon szobában vagy más helyiségben erősen zuhogni, például mozsárban törni, fát vágni stb., mert a le- vegőrázkodás megöli a csibéket a tojásban. Mikor a csibék kelnek, gyakran utánna kell nézni, az üres héjakat elszedni, hogy több helyük legyen. Első eledele a kis csibének keményre főtt aprított tojás. Népesedési mozgalom. — augusztus 13. augusztus 19. — Születtek: Nagy Czirok István és Pálfi Zsuzsánnának János nevű fiuk. Csatári István és Dávid Annának Zsófia nevű leányuk. Laczi K. István és Molnár Mária Teréziának István nevű fiuk. Kolompár Juliánnának Ferencz nevű fia. Fehér Máriának István nevű fia. Grezsa Gábor és Gama Kovács Juliánnának Ilona nevű leányuk. Tóth Márton és Bálint Annának Ilona nevű leányuk. Csesznók Mihály és Rafaj Judithnak halva született fiú gyermekük. Lengyel János és Darányi Teréziának (iker szülött) Terézia nevű leányuk és Bóniámin nevű fiuk. Hugyecz Lajos és Németh Albert Annának Sándor nevű fiuk. Gönczöl István és Szalai K. Máriának Krisztina nevű leányuk. Urfi Juliánnának Eszter nevű leánya. Rokolya Ignácz és Kovács B. Rozáliának Jozefa nevű leányuk. Meghaltak: Hegyi Miklós 70 éves korban, özv. Szatmári Józsefné Tóth Judith 80 éves, Pursza Erzsébet 2 éves, özv. Vókei Józsefné Németh A. Erzsébet 60 éves, Szalai Benőné Mur- gács Etel 33 éves, Horváth Rozália 8 éves korban. Házasságra kihirdettek: Szilágyi Béla budapesti lakos Reick Ozeczil iával. Egybekeltek: Gusztos Mihály Tegzes Teréziával. Schnautigel János Tallér Máriával. Práger Ferencz felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Hirdetések. 1876/1902. tkvi szára. Árverési hirdetmény. A kiskun-halasi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Németh Mihály végrehajtatónak Szalai Sándor végrehajtást szenvedő elleni 178 kororna tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a halasi kir. járásbíróság területén levő Halas városában fekvő a halasi 1918. sz. tjkben A + 1809. hrsz. a. 1681. népsorszáinn ház és udvarra 1200 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi augusztus hó 25-ik napján d. e. 9 órakor a halasi kir. járásbíróságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/u-át, vagyis 120 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. oz. 42. §-ában jelzett árfolyammal szá- mitott és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ábau kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy $az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszol - gáltatni. Kiskun-Halas, 1902. évi május hó 30. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Patay kir. aljbiró.
