Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-18 / 25. szám
1902. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 18. Novák Jánosnó Horváth Erzsébet megvette Pigniezki Anna 240 n. öl beltelkót 40Ó koronáért. Szabó Garbai Sándor megvette Zseni Antal és társai 224 n. öl veteményes földjét 200 koronáért. Horváth Ferencz és Horváth István megvették özv. Dobrádi Já- nosné Molnár Juliánná és Dobrádi László 57 hold 187 n. öl felsőszállási tanyás birtokát 21500 korona vételárért. Fölhívás előfizetősre. Fölkérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a 3-ik negyedre, mely julius J-én kezdődik, előfizetéseiket megújítani. Előfizetési dij házhoz küldve 3 hóra 8o fillér ; vidékre i korona 20 fillér. Tisztelettel: A kiadóhivatal. IzgaI mas adótárgyalás. A III-ik osztályú kereseti adót kivető bizottság — mint olvasóink lapunkból láthatták — a múlt héten kezdte meg működését. Elnöke • Török Elek, tagjai : id. Gaál Lajos, Mészöly István, Babó János, Hofmeister Ignácz: a kincstár képviselőjeként a buda- pestvidéki pénzügyigazgatóság Cser- na Károly p. ü. titkárt küldte ki. A bizottság előbb a halasi kir. adóhivatal kerületébe tartozó vidéki községek adózóival végzett és szombatra, 14-ikére tűzte ki a helybeli adózókkal való tárgyalás megkezdését. Már hetek óta, mióta a kincstár javaslatait tartalmazó lajstrom az adójegyzői hivatalban közszemlére ki tétetett, izgatottan tárgyalta a lakosság érdekelt része- a pénzügyi hatóság áltaj javasolt rendkívüli emeléseket. Érthetővé teszi az izgatottságot az a körülmény, hogy Halason a pótadó is igen nagy, az iparosok, kereskedők megélhetési viszonyai pedig — egyes kivételeket leszámítva — nagyon nehezek. Ezeket megfontolva az elöljáróság részéről a bizottság mellé bizalmi férfiakul kiküldött Kovács Károly főjegyző és Molnár Mihály jegyző már a tárgyalást megelőző napokban szóvá tették a kincstári képviselő előtt a szándékolt emelések tarthatatlan voltát; mire Cserna Károly titkár — értesülésünk szerint — azt javasolta volna a jegyzőknek, hogy kíséreljék meg az érdekelt adózókkal egyetértöleg előzetesen a javasolt tételek helyesebbnek vélt megállapítását és a tételek közt esetleg mutatkozó aránytalanságok eloszlatását. Ez a kísérlet meg is történt. A jegyzők az iparosok és kereskedők nagyobb részét értekezletre hiva, pénteken délután iparkodtak elfogadhatóbb adótételeket megállapítani. Szombaton reggel nagy élénkség mutatkozott a városháza udvarának felső részén, hol az összegyűlt adózók csoportokba verődve izgatottan tárgyalták a dolgot és kíváncsian várták a tárgyalás megnyitását, a mi egyre késett. A vendéglő nagytermében ülésező bizottság ugyanis előbb bizalmas (zárt) értekezleten a kincstári képviselővel együtt megbeszélés tárgyává tette a jegyzők által előző napon megkisórlett arányosítás eredményét, azt tételenként átvizsgálva a tárgyalások alapjául elfogadta és a kincstári képviselővel — értesülésünk szerint — abban állapodott volna meg, hogy a megnyitandó tárgyaláson — hacsak ott egyes tételekre az illető adózó előre nem látott adatokat fel nem hoz, — a bizalmas megállapodáshoz ragaszkodnék a bizottság, s az igy megállapítandó tételekben a kincstár képviselője is megnyugodnék. Ilyen előzmények után nyillott meg a tárgyalás délelőtt 10 óra tájban. A legelső tételek (ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek adói) nem sok jót engedtek remélni, mert ezek jelentékeny részét az eredeti javaslatnál is jóval magasabbra emelték. (Néhány érdekesebb tételt a megállapítások illusztrálására idejegy- ziink: Berki Antal 150, Gyenizse Antal 20, Dr. Hermán Ferencz 70, Dr. Hodossy Géza 75, Dr. Hofmeister Juda 149, Dr. Nagy Mór 40, Sándor Imre 80, Szűcs József 20, Török István közjegyző 150, Dr. Beck Sándor 150, Dr. Dobozy István 236, Dr. Gesmai József 30, Dr. Szabó János 40, Csincsák Béla gyógysz. 140, Dr. Szopkó Dezső gyógysz. 170 korona). A szatócsok, kereskedők tételeinél már a kincstár javaslatainak jelentékeny mérséklése kezdett mutatkozni; az érdekeltek — a kiszivárgott kompromisszumra való tekintettel is — kezdetben többnyire megnyugodtak. Később néhá- nyan felebbezést jelentettek be, ezekre nézve Cserna titkár is feleb- bezett. Az igy folyó tárgyalást egyszerre egy hangos incidens zavarta meg. Török István kir. közjegyző jött be a terembe s odalépve a bizottság elé méltatlankodó hangon követelte jegyzőkönyvbe vétetni óvását és tiltakozását ama — szerinte — szabálytalan eljárás ellen, hogy a bizottság zárt ülésben állapodott meg az egyes adótételekre nézve és az által, hogy nem a kitűzött órában nyitotta meg a tárgyalást, többeket (igy őt is, ki később máshol volt elfoglalva) megakadályozott abban, hogy törvényes jogát, az adója megállapításánál való jelenléteit és felszólalást gyakorolhassa. Ez az epizód a különben is izgult hangulatot még jobban felpap rikázta, s miután a kincstári képviselő egyes tételeknél felebbezést jelentett be, egyszerre felállott Kovács Károly főjegyző, és mint az elöljáróság részéről kirendelt bizalmi férfin, helytelenítette a kincstári képviselő eljárását, hogy a megállapodás ellenére mégis felebbezéseket jelent be egyes tételeknél; e szerint az arányosításra irányult előző fáradozások és értekezletek hiábavalók voltak ; ha pedig azok meg nem tartatnak, ő a további tárgyaláson részt nem vesz. A teremben levő közönség, melynek a főjegyző felszólalása igen szája ize szerint való volt, éljenzett. Id. Gaál Lajos bizottsági tag csatlakozott a főjegyző kijelentéséhez és a tárgyaló termet rögtön elhagyta. Mészöly István helytelenítette, hogy a bizottság ilyen belső kanapé-kérdés tárgyalását nyilvánosan, a tetszést és nem tetszést nyilvánító közönség előtt feszeget: Hofmeister Ignácz bizottsági tag és Molnár Mihály adójegyző szintén kijelentették, hogy tovább nem tárgyalnak. Cserna Károly p. ii. titkár hiába iparkodott a bizottsággal megértetni, hogy ő neki nemcsak joga, de kötelessége a rendelkezésére álló adatok alapján egyes tételekre nézve feleb- bezni, hiába törekedett csillapítani a kedélyeket, a bizottság fölkereke
