Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-12 / 28. szám
részint pedig a meglevőknek törvényes karba helyezése égető szükséggé vált A tankötelesek nagy száma és az egyes tanosztályoknál már is észlelhető túlzsúfoltság, legalább két uj tanteremnek felállítását és két uj tanerőnek alkalmazását teszik szükségessé. Az iskolapadok hosszaságuk, magasságuk és meg nem felelő szerkezetük miatt hasznavehetetlenek. Azon padok 4— 4, vagy 3—3 ülőhelyre az egyes osztályok növendékei korához képest alacsonyabbra való alakítása szintén szükséges, ha a gyermekek egészségi állapotára kiváló súlyt akarunk helyezni, és ha a gyermekek szellemi munkáját testök épségének és egészségének megóvása által könnyíteni és a testi fejlődés akadályait elhárítani akarjuk. A leányiskolánál a tanyai, vagy mesz- szebb lakó leánykák rósz időben, vagy télen a déli órákat az iskola épületben töltik, azok feletti felügyelet ezen időben teljesen el van hanyagolva. Iskolaszolga alkalmazása elmulaszthattam Friss vizet a leánynövendékek nem ihatnak, ha csak ők maguk nem hordják a kútról a vizet. Sok szülő azt nem szívesen veszi; alka lom adatik a kasztrendszerü nevelés lábra kapására. Gazdasági ismétlő iskola vezetésére két tanító elégtelen, rendszeres és szabály- szerű szervezése és fejlesztése elodázhat lan szükség. Szükségesnek látja, hogy a pusztai iskolák is bevétessenek az általános rendezésbe. íme nem csekély a feladat, melyet népoktatásunk érdekében megoldanunk kell. Ezek között az iskolaépítés, uj tanerők beállítása a legfontosabb, legköltségesebb. Egy kis áldozattal, egy kis jóakarattal mégis megoldhatjuk azt Nekünk a népoktatás ügye nemcsak az általános művelődés előmozdítása, de az ezzel járó szocziális kérdések helyes útra terelése és megoldása fontos feladatunk lévén, azok elől kitérni lehetetlen. Fös- vénykedni tehát nem szabad Egyébként is a kívánalmak épen nem kivihetetlenek. Van alkalmas telkünk az iskola építésre; az építkezési anyag ma már elég olcsó is, azt is tudjuk, hogy tanítóink fizetése oly csekély, bogy a városi költségvetésben két tanító fizetése alig numerái. A többi kívánalmak teljesítése már alig ütközik nehézségbe. Ami az iskolák államosításának kérdését illeti, a tanfelügyelő ur igen érdekes tájékoztatással szolgál Ez is kivan bizonyos áldozatot, ámde e nélkül iskoláinkat nem tökéletesíthetjük. Az államosításnak feltételei lennének : a) az iskola fentartó kötelezze magát arra, hogy a meglévő iskolaépületeket megfelelően átalakíttatja, a még szükséges tanítói lakásokat felépitteti, azokat az államnak iskolai czélokra megfelelő bútorokkal, tanszerekkel és eszközökkel, telekkönyvi biztosítás és leltár mellett át engedi. b) Gondoskodik az iskolai épületek jó karban tartásáról és tűzkár elleni biztosításáról c) Fizeti a tanítói állomások után a 24 kor nyugdijat. d) Az egyenes adó 5 százalékának meg felelő hozzájárulást biztosit az állam javára. e) Tandíj megváltás ezimén átalány összeget fizet, és beleegyez, hogy az állam minden tanulótól 50 fillér könyvtári illetéket szedhessen. f) Gazdasági ismétlő iskola czéljára 1 hold, a szárny- és tanyai iskolák részére ‘í,—l|j hold területet enged át. g) Átengedi az államnak a községi iskolai alapvagyont, illetve, annak jövedelmét, melyet — ha ingatlanokból állana — évi hozzájárulás ezimén megválthat. h) Mindezek levonása után a város ál tál a jelenben viselt kiadásokból fenma radó költség többletet az állam részére biztosítja, (jelenleg tanítók illetményei). Lehet, hogy sikerül a h) alatti hozzájárulás alóli fölmentés kieszközlése, addig mig az iskolák átalakítására és uj építkezésekre fordítandó költségek amortiza tionális számítás mellett teljesen törlesztetnek, mely körülmény esetleges amor tizatiós kölcsön segélyével lehetővé teszi> hogy a város jelenlegi megterheltetésénél nem nagyobb kiadások mellett képes lesz összes iskoláit rendbe hozni és felépíteni. Az iskolák államosítását a város min den nagyobb megterheltetése nélkül esz- közölhetőnek véli a tanfelügyelő ur és az államosítás sok előnyein kívül az is elegendő lenne, hogy a város népoktatás ugye egyszerre nyerne megoldást, az állam pedig magára vállalná a tanítók fi I zetését, tantermek bebútorozását, népok- ; tatás fejlesztését. i ^lég azt is kikötheti a város, hogy a I lakosság számarányához képest a tanítók ; kinevezésénél figyelemmel legyeu a val- ! lás felekezetekre I \ álasszunk tehát. Ha az államnak át I adjuk iskoláinkat, egy kis autonómiáról j lemondunk. Vájjon nem többet ér-e ne- I künk a tanító választás jogával az, hogy iskoláink bizonyosan jobbak és tökélete sebbek ? j Kellemesen érint bennünket a tanfelügyelő ur buzgolkodása; a hallottak és ta pasztaltak után köszönettel tartozunk népoktatás ügyünkben kifejtett tevókenysé- j goért. Közgyűlés. Múlt hétfőn egybehívott rendkívüli városi közgyűlés tárgyai voltak : Elnöki előterjesztések, a) a vallás és köz- okt. miniszter leirata illetve köszöneté a szegény gyermekek ruházásaért, b) a me- gyei gazdasági egylet köszöneté a télen lefolyt házi ipar tanfolyam támogatásáért; c) a volt kí cskemétí tanfelügyelő bucsuzása; d) néh. Nagy Kálmán édes anyja és testvérei köszönetét tartalmazó beadvány; e) a regale törvények kicserélésié tárgyában teendő intézkedés. (E kötvényeket a kincstár államkötvényekkel beváltotta, most küldik fel a regale törvényeket. Csekély ka- matdifferentiánk lesz javunkra.) Kossuth Lajos emlékének megörökítése végett többek Írásbeli indítványt adtak be. Kossuth Lajos hazánk legnagyobb fiának ez évi szeptember 19 én lesz 100 éves születési évfordulója. Az indítvány értelmében egyhangúlag kimondotta a közgyü'és, hogy Kossuth Lajos arczképét megfested a köz« gjü.ési terem részére, r.zt ünnepélyesen leleplezi, ugyanazon alkalommal a körök és a közönség is ünnepélyt rendez, a várost fel- lobogozzák. Zigány Zoltán jelenti, hogy a villamvilá- gitás tárgyában hozott közgj ülési határozat értelmében az előmunkálatokat megkezdette és a telep részére 5—600 nszógöl területű alkalmas helyet kér a városból haszonbérbe. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és utasította a polgármestert és a tanácsot, hogy a villamfejlesztésre alkalmas gyártelep helyének kijelöléséről gondoskodjék. Bessenyei István alapítványi oklevele elkészülvén, jóváhagyás végett a kormányhoz felterjesztetik. Aug. 25-iki aloivosi választáshoz kijelölő bizottsági tagokat Szalai László és Kuti Szabó Imre megválasztattak. Az 1903. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeírásához bizottsági tagokul Gál István, Nagy Pál és Szalai Sándar megválasztattak. Az adóvégrehajtói állásokra vonatkozólag egy tanácsi javaslatot terjeszt az elnök a közgyü'és elé. A szervezeti szabályrendelet szerint egy adóvégrehajtói állás van szerelve. Ma mintegy 256 ezer korona a hátralékos összes adó (beleértve az egyházi adókat is). A szervezési szabályrendeleten vá toztatni is hossazdalmas. Tény az, hogy egy végrehajtó képtelen a végrehajtói teendőket elvégezni, már addig is egy segédvégrehajtót nevezzen ki a polgármester Fehér Károly személyében. A tanácsi javaslat szerint fel- hatalmaztatnók a polgármester, hogy a szükséghez képest egy vagy két végrehajtót nevezzen ki ideiglenesen napidij mellett. A közgj ü és a tanács javaslatát határozottá emelte és a polgármester eddigi intézkedését jóváhagyta. A sertéskereskedés és szállítás nagy arányokat öltött; kereskedőink folyamodlak a tanácshoz, hogy a közgyűlésből felterjesztés intéztessék a keresk. miniszterhez azon célból, hogy két sertéskocsi állandóan készen legyen a vasúti állomásnál és ne kelljen azért előforduló esetekben sürgönyözni és néha egy napig is várakozni. A közgj, ülés a felterjesztést el is határozta. A kecskeméti viczinális közút fenntartási költségei tekintetében a vármegye olyan határozatot hozott, hogy Halas ezen ut költségeihez 36 *i*-al — ami 2000 koronának felel meg — tartozik járulni. Tekintettel arra, hogy ezen ut rövidsége és kevésbé használt volta miatt városunk érdekeltsége csekély, a vármegyei határozatot a kózgyá- lés felebbezte és a hozzájárulás költségeit 16 százalékban kérte megállapittatni. Csefregi-féle vengéglő melletti tér eladásra vonatkozólag — miután ilyen határozathoz a városi képviselők számának fele szükséges, ilyen számban pedig a tagok nem jelentek meg, — a törvény értelmében újabb 30 nap tűzetik ki az ügy tárgyalására, amikor a jelenlevők határoznak. Kriszháber és Kolozsvári Benő a vasúti vendéglőnek a város felől két szobával való megbővitése czéfjából építési enged ilyt és az asztalos munkákhoz 264 korona segélyt. Az építésre nézve a közgjAlés megadta az engedélyt. A 264 korona segély kérése azonban széles vitát vont maga után. A többség megadni vélte a segélyt azon kikötéssel mégis, hogy kérvényezők szálloda ipart sem gyakorolhatnak, ne rontsák a nagy«