Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-07-12 / 28. szám

részint pedig a meglevőknek törvényes karba helyezése égető szükséggé vált A tankötelesek nagy száma és az egyes tanosztályoknál már is észlelhető túlzsú­foltság, legalább két uj tanteremnek fel­állítását és két uj tanerőnek alkalmazását teszik szükségessé. Az iskolapadok hosszaságuk, magassá­guk és meg nem felelő szerkezetük miatt hasznavehetetlenek. Azon padok 4— 4, vagy 3—3 ülőhelyre az egyes osztályok növen­dékei korához képest alacsonyabbra való alakítása szintén szükséges, ha a gyerme­kek egészségi állapotára kiváló súlyt aka­runk helyezni, és ha a gyermekek szel­lemi munkáját testök épségének és egész­ségének megóvása által könnyíteni és a testi fejlődés akadályait elhárítani akarjuk. A leányiskolánál a tanyai, vagy mesz- szebb lakó leánykák rósz időben, vagy télen a déli órákat az iskola épületben töltik, azok feletti felügyelet ezen időben teljesen el van hanyagolva. Iskolaszolga alkalmazása elmulaszthattam Friss vizet a leánynövendékek nem ihatnak, ha csak ők maguk nem hordják a kútról a vizet. Sok szülő azt nem szívesen veszi; alka lom adatik a kasztrendszerü nevelés lábra kapására. Gazdasági ismétlő iskola vezetésére két tanító elégtelen, rendszeres és szabály- szerű szervezése és fejlesztése elodázhat lan szükség. Szükségesnek látja, hogy a pusztai is­kolák is bevétessenek az általános rende­zésbe. íme nem csekély a feladat, melyet nép­oktatásunk érdekében megoldanunk kell. Ezek között az iskolaépítés, uj tanerők beállítása a legfontosabb, legköltségesebb. Egy kis áldozattal, egy kis jóakarattal mégis megoldhatjuk azt Nekünk a népoktatás ügye nemcsak az általános művelődés előmozdítása, de az ezzel járó szocziális kérdések helyes útra terelése és megoldása fontos feladatunk lévén, azok elől kitérni lehetetlen. Fös- vénykedni tehát nem szabad Egyébként is a kívánalmak épen nem kivihetetlenek. Van alkalmas telkünk az iskola építésre; az építkezési anyag ma már elég olcsó is, azt is tudjuk, hogy tanítóink fizetése oly csekély, bogy a városi költségvetés­ben két tanító fizetése alig numerái. A többi kívánalmak teljesítése már alig üt­közik nehézségbe. Ami az iskolák államosításának kérdé­sét illeti, a tanfelügyelő ur igen érdekes tájékoztatással szolgál Ez is kivan bizo­nyos áldozatot, ámde e nélkül iskoláinkat nem tökéletesíthetjük. Az államosításnak feltételei lennének : a) az iskola fentartó kötelezze magát arra, hogy a meglévő iskolaépületeket megfelelően átalakíttatja, a még szüksé­ges tanítói lakásokat felépitteti, azokat az államnak iskolai czélokra megfelelő búto­rokkal, tanszerekkel és eszközökkel, te­lekkönyvi biztosítás és leltár mellett át engedi. b) Gondoskodik az iskolai épületek jó karban tartásáról és tűzkár elleni bizto­sításáról c) Fizeti a tanítói állomások után a 24 kor nyugdijat. d) Az egyenes adó 5 százalékának meg felelő hozzájárulást biztosit az állam ja­vára. e) Tandíj megváltás ezimén átalány összeget fizet, és beleegyez, hogy az állam minden tanulótól 50 fillér könyvtári ille­téket szedhessen. f) Gazdasági ismétlő iskola czéljára 1 hold, a szárny- és tanyai iskolák részére ‘í,—l|j hold területet enged át. g) Átengedi az államnak a községi is­kolai alapvagyont, illetve, annak jövedel­mét, melyet — ha ingatlanokból állana — évi hozzájárulás ezimén megválthat. h) Mindezek levonása után a város ál tál a jelenben viselt kiadásokból fenma radó költség többletet az állam részére biztosítja, (jelenleg tanítók illetményei). Lehet, hogy sikerül a h) alatti hozzá­járulás alóli fölmentés kieszközlése, addig mig az iskolák átalakítására és uj épít­kezésekre fordítandó költségek amortiza tionális számítás mellett teljesen törlesz­tetnek, mely körülmény esetleges amor tizatiós kölcsön segélyével lehetővé teszi> hogy a város jelenlegi megterheltetésénél nem nagyobb kiadások mellett képes lesz összes iskoláit rendbe hozni és felépíteni. Az iskolák államosítását a város min den nagyobb megterheltetése nélkül esz- közölhetőnek véli a tanfelügyelő ur és az államosítás sok előnyein kívül az is ele­gendő lenne, hogy a város népoktatás ugye egyszerre nyerne megoldást, az ál­lam pedig magára vállalná a tanítók fi I zetését, tantermek bebútorozását, népok- ; tatás fejlesztését. i ^lég azt is kikötheti a város, hogy a I lakosság számarányához képest a tanítók ; kinevezésénél figyelemmel legyeu a val- ! lás felekezetekre I \ álasszunk tehát. Ha az államnak át I adjuk iskoláinkat, egy kis autonómiáról j lemondunk. Vájjon nem többet ér-e ne- I künk a tanító választás jogával az, hogy iskoláink bizonyosan jobbak és tökélete sebbek ? j Kellemesen érint bennünket a tanfelü­gyelő ur buzgolkodása; a hallottak és ta pasztaltak után köszönettel tartozunk nép­oktatás ügyünkben kifejtett tevókenysé- j goért. Közgyűlés. Múlt hétfőn egybehívott rendkívüli városi közgyűlés tárgyai voltak : Elnöki előterjesztések, a) a vallás és köz- okt. miniszter leirata illetve köszöneté a szegény gyermekek ruházásaért, b) a me- gyei gazdasági egylet köszöneté a télen le­folyt házi ipar tanfolyam támogatásáért; c) a volt kí cskemétí tanfelügyelő bucsuzása; d) néh. Nagy Kálmán édes anyja és test­vérei köszönetét tartalmazó beadvány; e) a regale törvények kicserélésié tárgyában teendő intézkedés. (E kötvényeket a kincs­tár államkötvényekkel beváltotta, most kül­dik fel a regale törvényeket. Csekély ka- matdifferentiánk lesz javunkra.) Kossuth Lajos emlékének megörökítése végett többek Írásbeli indítványt adtak be. Kossuth Lajos hazánk legnagyobb fiának ez évi szeptember 19 én lesz 100 éves szüle­tési évfordulója. Az indítvány értelmében egyhangúlag kimondotta a közgyü'és, hogy Kossuth Lajos arczképét megfested a köz« gjü.ési terem részére, r.zt ünnepélyesen le­leplezi, ugyanazon alkalommal a körök és a közönség is ünnepélyt rendez, a várost fel- lobogozzák. Zigány Zoltán jelenti, hogy a villamvilá- gitás tárgyában hozott közgj ülési határozat értelmében az előmunkálatokat megkezdette és a telep részére 5—600 nszógöl területű alkalmas helyet kér a városból haszonbérbe. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette és utasította a polgármestert és a tanácsot, hogy a villamfejlesztésre alkalmas gyártelep helyének kijelöléséről gondoskodjék. Bessenyei István alapítványi oklevele el­készülvén, jóváhagyás végett a kormányhoz felterjesztetik. Aug. 25-iki aloivosi választáshoz kijelölő bizottsági tagokat Szalai László és Kuti Szabó Imre megválasztattak. Az 1903. évi legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeírásához bizottsági tagokul Gál István, Nagy Pál és Szalai Sándar meg­választattak. Az adóvégrehajtói állásokra vonatkozólag egy tanácsi javaslatot terjeszt az elnök a közgyü'és elé. A szervezeti szabályrendelet szerint egy adóvégrehajtói állás van szerelve. Ma mintegy 256 ezer korona a hátralékos összes adó (beleértve az egyházi adókat is). A szervezési szabályrendeleten vá toztatni is hossazdalmas. Tény az, hogy egy végre­hajtó képtelen a végrehajtói teendőket el­végezni, már addig is egy segédvégrehajtót nevezzen ki a polgármester Fehér Károly személyében. A tanácsi javaslat szerint fel- hatalmaztatnók a polgármester, hogy a szük­séghez képest egy vagy két végrehajtót nevezzen ki ideiglenesen napidij mellett. A közgj ü és a tanács javaslatát határozottá emelte és a polgármester eddigi intézkedé­sét jóváhagyta. A sertéskereskedés és szállítás nagy ará­nyokat öltött; kereskedőink folyamodlak a tanácshoz, hogy a közgyűlésből felterjesztés intéztessék a keresk. miniszterhez azon cél­ból, hogy két sertéskocsi állandóan készen legyen a vasúti állomásnál és ne kelljen azért előforduló esetekben sürgönyözni és néha egy napig is várakozni. A közgj, ülés a felterjesztést el is határozta. A kecskeméti viczinális közút fenntartási költségei tekintetében a vármegye olyan határozatot hozott, hogy Halas ezen ut költ­ségeihez 36 *i*-al — ami 2000 koronának felel meg — tartozik járulni. Tekintettel arra, hogy ezen ut rövidsége és kevésbé használt volta miatt városunk érdekeltsége csekély, a vármegyei határozatot a kózgyá- lés felebbezte és a hozzájárulás költségeit 16 százalékban kérte megállapittatni. Csefregi-féle vengéglő melletti tér eladásra vonatkozólag — miután ilyen határozathoz a városi képviselők számának fele szükséges, ilyen számban pedig a tagok nem jelentek meg, — a törvény értelmében újabb 30 nap tűzetik ki az ügy tárgyalására, amikor a je­lenlevők határoznak. Kriszháber és Kolozsvári Benő a vasúti vendéglőnek a város felől két szobával való megbővitése czéfjából építési enged ilyt és az asztalos munkákhoz 264 korona segélyt. Az építésre nézve a közgjAlés megadta az engedélyt. A 264 korona segély kérése azonban széles vitát vont maga után. A többség megadni vélte a segélyt azon kikö­téssel mégis, hogy kérvényezők szálloda ipart sem gyakorolhatnak, ne rontsák a nagy«

Next

/
Oldalképek
Tartalom