Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-09 / 32. szám

rendszerint jellemző sárga foltok keletkeznek,' mig a vesszőkön helyenkint hamvasszürke bogyónagyságu gombatelepek lépnek fel, melyek lassankint összefolynak egymással, mialatt szinök sötét szürkébe megy át. Az oidium kártétele, ha a baj korán lép fel és nem védekeznek ellene, igen jelentékeny szokott lenni, úgy hogy a termés felét vagy háromnegyed részét is megsemmisíti, a meg­maradó rész pedig büdös, ihatatlan italt szolgáltat. Szerencsére azonban a lisztharmat azon betegségek közé tartozik, melyek felléptét megakadályozni is lehet és ha bekövetkezett, úgy a baj kezdetén még gyógyítható. Az elővigyázó szőlősgazdák egy nagy része okulva a három év előtti szomorú tapasz» tálatokon a kénporozást a rendes évi mun­kálatok közé felvette, s igy a lisztharmat fellépését eleve megakadályozza. Vannak azonban termelőink közül számosán, a kik bízva abban, hogy a iisztharmat nem minden évben lép fel, bevárják annak megjelenését, mielőtt védekezéshez fognának és ezeknél ütött a védekezés tizenkettedik órája. Mert a kénporozás csakis akkor használ, mikor a betegség még kezdetleges stádi­umban van, tehát mikor a lisztszerü bevo­nat a bogyókon először jelentkezik. Rán- czosodó, repedt, vagy száradni kezdő bo­gyókon már nem lehet segíteni, miért is ezeknél minden igyekezet kárba vesz. De maga a közönséges kénvirág vagy sublimált kénpor, még ha arzénmentes is, és ha nincs is hamisítva, nem sokat használ, mert csak kellő meleg időben hat, a mel­lett pedig igen rosszul tapad és két három napi szeles vagy esős idő elegendő, hogy lefújja illetve lemossa a fürtökről. Annái hatékonyabb a dr. Aschenbrandi-féie réz- kénpor, mely rézgálicz és mész tartalmánál fogva kitünően tapad és finomságánál fogva sokkal egyenletesebben és vékonyabban bo­rítja be a beíujtatott részeket és azért en­nek alkalmazása gazdaságosabb is.*) Mikor három év előtt a lisztharmat oly óriási mértékben lépett fel hazánkban, ez a por mentette meg több ezer hold termését az elpusztulástól és azért fordulhat a szőlő­termelő közönség most is teljes biza'ommal a rézkénpor használatához. A lisztharmat elleni feltétlen hatékony­sága mellett megvan a rézkénpornak az az előnye is, hogy úgy a fürtök mint a hajtá­sok érését lényegesn előmozdítja, a mi fő­leg az idén, mikor a szőlő vegetácziója, a kedvezőtlen, hideg idő folytán annyira el­maradt, igen nagy fontosságú, A ki tehát termését a Iisztharmat kárté­telétől meg akarja óvni, a mellett pedig an­nak gyorsabb tenyészetét is akarja biztosí­tani, az használja fel most a legalkalmasabb időt szőlőjének rézkénporozására, és kiadása az elérhető haszon által sokszorosan meg fog térülni. HÍREK. — Iparhatósági megbízottak. A 20 ipar­hatósági megbízottak elnökéül Tihy Gusz­táv, tagjaiul Gál Sándor, Tallér Mihály, Kiss István, Kónya József, Farkas Áron, Szabó Károly, Kémeri Benő, Hováncsek *) A rézkénpOrt kizárólagossági joggal a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete“ (Budapest V. Alkotmány-u. 31.) és annak vidéki megbízottjai hozzák forgalomba: Egy kát. hold egyszeri porozásához 6—8 kg. rézkén­por szükséges. Erősen inbcziált szőlőkben ajánlatos 8 pap múlva a porozást megismételni. János, Paprika Antal, Hajnal József, Sza-[ bó G. István, Murgács János, Babó Elek, ifj. Babó Sándor, Fekete József, Szombati József, Horváth István, Győrfy József és Práger Ferenez választattak meg. Győrfi József azonban több évig viselvén már ezen állást, törvényadta jogánál fogva le mondott, a tanács őt felmentette — Békéltető bizottság. Az ipartestület kebelében a törvény kivánta békéltető bi­zottság alakításán fáradozik Molnár Mi bály jegyző, ezzel őt a tanács, mint első­fokú iparhatóság megbízta. Azt hiszszük, ez a bizottság végre megalakul, mert an­nak — meg is kell alakulnia. — Surányi Jenő kir. szőllészeti- és bor felügyelő a szőllőkezelés és a szőllő be­tegségről e hó 7 én a gazdai hivatalban előadást tart, ahová az érdekelt birtoko sokat meghívja, ugyanott mindenekről fel­világosítást ad- Az előadás ingyenes. — Iparigazolványok Kovács József a kő­műves iparra, Buvári István a csizmadia iparra engedélyt kapott, Balog Árpád ven­déglős a vendéglői iparral elköltözése foly­tán lemondott. — A Vas utcza lakói az állami müutig gyalogjárdát kérnek. Ezzel kapcsolatban a városi mérnököt utasította a tanács, hogy tegyen javaslatot azon utczákról is, ahol a járda kiépítendő. — Halas mälykuti útszakasz. A halas- mélykúti th közút 1.800 km. szakasza ki­építésének megkezdését, miután a tervek a közigazgatási bizottság által 5107-1901. számú határozattal jóváhagyattak, megyei Alispán ur 40728—902. sz a. végzéssel engedélyezte és miután ez ut-épitéssel a vizfolyási viszonyok is rendezést nyernek, az 1890 évi I. t.-cz. 57. § a alapján e te rületre a helyszíni bejárást szinte elren delte és annak foganatosításával a kir. ál- lamépitéizeti hivatal szakközegének köz bejöttével engem bizott meg. E megbízatás folytán értesítem a nagy- közönséget, hogy az ut építésre vonatkozó tervek, jegyzőkönyvek f. augusztus hó 1—17-ig közszemlére kitétettek a városhá­zánál a mérnöki hivatalban ahol is min den érdekelt a délelőtti órákban megte­kintheti. Értesítem továbbá, hogy ez ügyben tár­gyalást tartok és annak határnapjául f. év augusztus hó 18 át, esetleg következő nap­jait d. e. 8 órára tűzöm ki a városházi tanácsteremben oly felhívással, hogy a ki tett időben és helyen az utmentén érde­kelt birtokosok megjelenni saját érdekük­ben kötelességüknek tartsák. Kelt Kiskunhalason, 1902. évi julius bó 31-én Vari Szabó István polgármester. — 8 drb kincstári ló a szabadkai 4-ik honvéd huszárezred 6 ik századától tartás végett kiadatik. Vállalkozók jelentkezze­nek e hó 6 án a század parancsnokságnál. — Az uj furott kút a sertés piaczon el készült, dicsérik vizének jó izét. Ezzel te hát ismét haladtunk egy lépést. Hanem! Ez a 48 méteres furott kút megérdemelné, hogy vizét vegyileg is megvizsgáltassuk, már csak azért is, hogy megnyugvást sze­rezzünk a felől, vájjon közegészség köve­telményeinek valóban megfelelő e ? Ázu tán ha csakugyan megteszi azt a szolgá­latot, melyet méltán el is várhatunk tőle, megérdemelné, hogy egy erős és állandó szivatyu szerkezettel ellássuk, a mellette elfutó gyalogjárdát téglával burkoljuk, és a kiömlő vizfelesleg elvezetésére egy kes­keny csatornát vez ssünk, mert a ludfal- kák úgy látszik fölfedezték az elterülő pocsolyákat, és örvendenek annak, mint mi a kútnak. — Fehértói földek legeltetésére e hó 6 án nyilvános árverés fog tartatni a városgaz­dái hivatalban d. e. 9 órakor; a haszon­bérleni szándékozók elváratnak. — PuDlikácziÓrÓI. Suba Pál IV. kér. há­zát eladja. Budai Lajos a Dobó-féle 5 kapa szöllejét 400 n. sz. öl veteményesét lakó­házzal eladja. Értekezhetni fenti lakásán. Berta Imre tizedes a Gubodi síkon levő 4 kapa szöllejét eladja. Szalai K. Imre alsó­kisteleki 2iB hold tanyás birtokát akár egész­ben, akár 2 részletben Dömötörtől haszon­bérbe adja, alsó rekettyés utón felüii 12 kapa szöllejét eladja, alsó kisteleki birtoká­ról 600 csomó őszi és tavaszi szalma, 35 vontató anyaszénája eladó. Bikit Mihály VI. tizedbeli házát, kisteleki utón aluli szöllejét eladja. Földvári János 3 kapa szöllejét rajta lévő lakóházzal, mélykúti ut melletti 205 n. sz. öl veteményes földjét eladja. Kis Béni II. kér. városi lakóházát eladja. Kovács B. János tanyás földbirtokát eladja. Schwartz Márton vadkerti lakosnak Bocsa pusztán 300 hold tarlója és 800 hold legelője birka- járásnak kiadó. Gál Mihály tudatja, hogy Kánitzer Mihálylyal szemben lakatos mű­helyt nyitott. Dózsa István I. kér. házát, 8 kapa szöllejét, 6 hold felsőszállási földjét eiadja. Pataki János a Halász D. Ábel-féle bérletéről 50 kereszt zabot ad el. Bécsi biztositó társaság egy helybeli ügynököt keres havi fizetéssel, a vállalkozó Weisz Ignácznál jelentkezzék, özv. Rokolya Pálné bodoglári 500 hold tanyás birtokát akár egészben, aaár kisebb -részletekben feléből kiadja. Suba István V. kér. házát eiadja. Tulit Péter tanító 522. számú lakóházát el­adja. Vincze Pál az »Otthon« vendéglőt átvette, a sör poharát 7 krért méri, friss zóna pörköltje van. — Ingatlanok adás vevése. Id. Csonka b. Ferenez megvette Tallér Lajos és neje Ki­rály gy. Juliánná 77 hold 1518 n. sz. öl zsanai és tajói tanyás birtokát 23.000 kor. Tallér Lajos és neje Király gy. Juliánná megvették Juhász V. Károly tajói és zsanai tanyás birtokát 30.000 kor. Dózsa Katalin megvette Szalai Benőné Csényi Jula úgy is mint Szalai Benő gyámja lakházát 800 kor. Id. Sütő János átruházta ifj. Sütő János és nejt Gönczöi Annára összes ingatlanát. Nagy Farda József és neje Ónodi Teréz megvették Babós Antalné szül. Vájná Sára lakházát és 218 n. sz. öl telkét 2400 kor, Csatári Imre megvette László Benő 99 n. sz. öl szántó földjét 40 kor. Dr. Hodossy Géza megvette Szalai Imre 158 n. sz. öl nádasát 12 kor. Id. Gál István megvette Babó Gábor mint kiskorú Babó Dezső gyámja kisteleki és füzesi ingatlana 1/20 részét 900 kor. Szemerédi József és neje Szakái Jula megvették Török István és társai lakházát és 158 n. sz. öl telkét 800 kor. Özv. Bor- bás Sándor megvette Segesvári József és társai ingat ana 1/3 részét 60 kor. Suba Imre és neje Orbán Mária megvették Csa­tári Sándor és társai 236 n. sz. öl fekete földjét 200 korona vételárért. — Hírek a rendőrségről. Bleicz Jakab mé­száros jul. 25-én Franki Emanuelnek x és fél kiló kóser húst xi deka hijával mért ki, ezért 4 korona pénzbírságra ítéltetett. — Kocsis Ferenez és Matus Pál suhanezok jul. 20-án Fuchs Kálmán ácssegédet az utczán megverték, a verekedő suhanezokat 1—x napi e'zárásra és 10—10 kor. pénzbírságra Ítélte a rendőrkapitány. — Német Pék Imre suhancz a rendőröket szida'mazta, hivatalos eljárásukban akadályozta, IO kor. pénzbün­tetésre Ítéltetett. — Kollár Károly és Hor­váth Kálmán borbélysegédek jul. 24-én az „Otthon“ vendéglő ablakát zörgették, ren­detlenkedtek. 10—10 kor. pénzbírságra Ítél­tettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom