Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-05-17 / 20. szám
— A halasi Önképzö Egylet 1902. évi május hó 18-án Pünkösd napján saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij személyenként 80 fillér. Kezdete este 7 órakor. — A piacz 0S vásári helypéuz szedésre vonatkozó árszabályzatot a Belügyministe- rium beküldötte, melynek értelmében halasi lakos, a képviselő testület 26 1902 sz. határozata fo'ytái csakis országos vásárban fizet ; napi es heti piaczokon azonban helybeli lakosok helypénzt fizetni nem tartoznak. Az árszabály ki fog nyomitni és osztatni, hogy a vásárbérlő követelése ellenőrizhető legyen. — Függetlenségi és 48-as kör helyiségi nagyterem átalakítási munkálatainak biztosítása tárgyában az árlejtés f. hó 19 én vagyis pünkösd másnapján d. e. 10 orakor a kör helyiségében fog megt irtatni. Föltételek Bodicsi Benő péuztárnoknál megtudhatók. — Szülök, kik fi vagy leánygyermekeiket valamely iparra kiképezni óhajtják, jelenjenek meg azokkal a budapesti (ipari) munkaközvetítő intézetnél (József körút 36. sz), hol majdnem minden iparra ta nonezok és tanuló leányok állandóan ke restetnek. — A bejelentés az intézetnél és a közvetítés valamely fővárosi vagy vidéki mesterhez teljesen djtalan. Létay G. s. k. az intézet igazgatója. — ingatlanok adás-vevése. Ádám János megvette Farkas Ágostonná Adám Mária 18 ho d З00 n öl zsanai legelő őtet illető egy negyed részét 300 kor,, Pintér t. Lajos és neje Kanyó Juliánná megvették Ka- nyó János 226 n öl veteményesét és IV. kér. Jakházát es 140 n öl telkét 700 kor. Faragó János megvette Sipos Szabó Viktória Tallér Máitonné 7 ho'd 821 n öl tajói ingatlanát 5600 kor., Faragó János megvett< Tallér Mártonná 14 hold 1246 n öl erdő és legelöbeíi zsanai ingatlanát 2600 kor. Hor vách r. cs. Mihály és neje Tumó Juliánná megvettek Basa litván es neje Torok Ágnes bodoglári tanyás birtokát árverésen 2510 kor., Nagy ty. József és neje Ék Ju. kanna megvették Kovács k. Sándor és neje Kotró Juliánná lakházát és 188 n telkét 800 kor., Ha!ász Lajos és neje Horváth Juliánná megvették Grósz Simon 255 n öl beiteikét 765 kor. Gyulai Sándor és neje Kovács Mária megvették Kovács Jáuosné Gyenizse V. Mária 24 hold 108 n öl gő- bolyjarási tanyás bir'okát, 39 hold 1022 u ol ba otai legelőjét és 368 n. öl fehértói nádasát 8000 kor., Deranyi Imre és neje Komlós Juliánná megvették Károly Lajos és neje Polacsek Jula 1367 n öl szőlőjét 300 kor., Einviller Károly cs neje Reif Margit megvettek Kőtár Jánosné Kis várdai Kriszt na i hold 564 n. öl szőlőjét 800 kor. Gyenizse Benő megvette Gál Istvánná Kovács Juliánná és társaik 343 u öl alsó fekete földjét 400 kor. Id. Gai István megvette Matkó Józsefue Musa Zsuzsánna és társaik 26 hold 64S n öl kisteleki és füzesi ingatlanát 6000 kor. Bogár Sándor megvette Bogár Antal 2 hold 1304 n öl tajói földbirtokát átruházás utján, Varge Sándor és neje Németh Anna megvették Dr Ho- dossy Géza 2 ho'd 64 n öl szőlő és szántó földjét 1200 kor. Segesvári Zsuzsánna megvette Viionya Laj .s és neje Kardos Zsófia 3 hold 1190 n öl rekettyéi legelőjét 200 kor. Répási Lajos és neje Varga t. Krisztina megvették ifj. Kovács b. Imre rekettyéi legelő őtet illető részt 500 kor. Józsa Sándor megvette Kerekes Benő és neje Vöröst Zsófia lakházát és 196 n öl telkét lÓOo korona vételárért. — A budapesti l-sö lóavató bizottság a hadsereg illetőleg a cs. és kir. csikótelepek részére május és junius hónapokban 3 éves csikókat óbajt vásárolni, me'yeknek fejletteknek s jókarban kell ienniök. Az átvétel lólevél átadása mellett történik, s az eladó a törvényes hibákért 30 napig szavatol. Felhívom tehát az összes főszo gabiró s polgármester urakat, miszerint figyelmeztetnek a tenyésztők, hogy akinek alkalmas eladó 3 «vés csikója van, azt az x-ső lóavató bízott« sághoz Bpesten jelenese bé és minthogy a lóavató bizottság minden egyes Csikó megtekintése és megvétele vegett ki nem állhat, kívánatos, hogy a tenyésztők egy alkalmas helyet jelöljenek meg hová a csikókat a bizottság által kijelölendő időben elő vezetik. A f. évben a következő helyekre s időben száll ki a fent említett bizottság : I. május hó 22-én d. e. 12 — d. u. 4-ig Pus7ta-apajra Ehrenreich József úrhoz; 2) május hó 24-én d. e. и — d. u. 2-ig Kis kun félegyházára Katona Imre úrhoz; 3) junius hó 16 án d. e. 10 órától Czeglédre az oti tartandó csikó vásárra. Közgazdaság. Küzdelem a szülő peronosporája ellen. Hogy a sző'ö peronospora betegsége ellen védekezni kell, ha csak nem akarja szőlőjét a feltétlen elpusztulás veszélyeinek kiteuni, azt ma már minden szőlősgazda tudja, de azzal kevésbé van tisztában, ho ;y mikor, mivel és hogyan permetezzen, Ebben a három irányban még mindig sok hibát szoktak elkövetni, me yek mindegyike jelentékeny kárral jár a termelőre. A bordói lé, mely nem egyéb m űt réz- gálicz é3 mészlceverék vizes oldata, ugyan a legbiztosabb szer a peronospora ellen, ha idejében és megfelelően erős összetétellel készítik el, csakhogy annak elkészítése már nem oly könnyű, hogy utou-utfélen ne követnének ellene goromba hibákat, főleg az oldit tökéletlen közömbösitése által, ami azután megbosszulja magát az elővigyázatlan birtokoson. Mert a bordói lé helyes elkészítése távolról sem oly egyszerű dolog, mint azt a legtöbb szőlősgazda képzeli: a rézgáücz összetörése vagy forró vízben va’ó feloldása, a mésztej elkészítése, ennek kellő arányban való hozzákeverése a rézgáücz és viz előírás szerinti i—2—3 százalékos oldatához épen nem csekélység, mert sem pontos mérleg sem lakmuszpapír ott kinn a szőlőben nem szokott kéznél lenni. Az adagolás „szem- mértékre“ a közömbösítés „'alá'oinra“ történik éi a vége vagy anyagpazarlás, vagy egy perzselő hatású folyadék. Nem is szólva arról, hogy a rézgáliczot is országszelte hamisítják, s jgy a legnagyobb pedantéria mellett is az így elkészített oldat a belehelyezett reménynek nem felelhet meg. Azért kell mindenütt, ahol a permetező folyadék elkészítését nem képzett szakember teljesiti, elsőbbséget adni már kész permetező keverékeknek, melyeket egyszerűen a vízbe kell keverni megfelelő arányban és kész az oldat. Ezek közt a legkitűnőbb anyag a dr. Aschenbrandt-féle bordói por, melyet három év előtt kezdtek hazánkban alkalmazni és melynek használata mindenütt, ahol csak kísérletet teltek vele, a legjobban bevált. Erre az anyagra a figyelmet legelőször Linhart György, a magyar óvári gazdasági akadémia tudós tanára hívta fel, aki több even át végzett vele kísérleteket a legjobb eredménynyel. A bordói porról szóló jelentésében a következőkben sorolja fel a tanár ur annak előnyeit: „A dr. Aschenbrandc-féle por előnye a bordói level (rézgáücz és mészkeverék) szemben a következő ; 1. Az o'datot elkészíteni igen könnyen, s nagyon röv d idő a'att lehet. 2. Az o’dat erősén alkaükus hatású s véle a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. 3. Az oldat kitünően tapad s olyan esők, a melyek a rézgáücz és mész keveréket okvetlenül lemossák, nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél elhasználva, a megmaradt mennyiséget egy bedugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állá- ártana az oldat iák.“ Amellett a bordói por használata olcsóbb is mint a házilag elkészített bordói léé. A bordói por ugyanis sokkal tökéletesebben tapad, mint a legpontosabban elkészített rézgálic és mészkeverétr, s így kevesebb kell belőle. A jobb tapadás pedig onnan ered ; hogy a bordói porhoz ezukor is van keverve, mely a tapadást lényegesen fokozza. Mig ugyanis a bordói léhez az első permetezésnél I, a másodiknál 2, a harmadiknál 3 kg. rézgáliczot és ugyanannyi meszet kell venni, addig a bordói porból az első permetezéshez 1, a másodikhoz és harmadikhoz 2 legfeljebb 2 és fé! százalék minden körü'méuyek közt elegendő. Az oldat elkészítése pedig — szemben a rézgáücz és mészkeverékkel nehány perez alatt történhetik meg, s így munkában is nagy a megtakarítás. Amellett a bordói por oldat annak tisztaságánál fogva a permetező gép dióját és szelepeit nem dugaszolja el, s igy ki van zárva a bordói por használatánál annak lehetősége is, hogy a gép tisztítása miatt a légbecsesebb idő elpocsékoltassék, már pedig erre a bordói lénél naponkint van eset. Végül az oldat elkészítését akármilyen gyakorlatlan napszámosra lehet bízni, legfeljebb anyagot pazarol, ha nem ismeri pontosan a vizes kád tartalmát, de kárt a szőlőben semmi esetre sem tehet. Pedig tudjuk, hogy gyakran csak azért halasztatott a permetezés néha egyik hétről a másikra, mert a gazda maga képtelen volt magának időt szakítani, hogy ezen munkánál, mely a legnagyobb precizitást igényeli, jelen lehessen ; ezalatt pedig a peronospora rohamosan lepte el a szölö\ Ezek azok az előnyok, melyek a bordói por elterjedésének útját egyengették és amelyeknek köszönhető, hogy ezen por használata évróUévre terjed. Ma már a legtöbb uradalom bordói porral permetez, mert több mázsa rézgáücz feloldásával járó nagy munka és a rizikó, mely a helytelenül készített permetező oldat nyo- máoan jár, elidegenítette őket a közönséges bordói le alkalmazásától. A magyar mezőgazdák Szövetkezete, mely a boidói port, ezt a kitűnő anyagot gyártatja és forgalomba hozza, bárkinek, aki iránta érdeklődik, díjmentesen küld el egy részletes ismertető füzete. Kívánatos, hogy úgy középbirtokosaink, kiknek intelligens szőlészeti intéző tartása nincs módjukban, mint kisbirtokosaink, kik maguk készítik el a permetező folyadéko*, m nél számosabban térnének át a bordói por általános használatára. Saját készítésű teljesen uj elegáns hintámat eladni szándékozom. Az érdeklődőket felkérem, szíveskedjenek megtekinteni. Tisztelettel Sohnautigei János I _3 kovács mester^
