Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-03-29 / 13. szám
neje Kákái Verona megvették Molnár K. József és neje Viszmeg Juliánná roo hold bodoglári tanyás birtokát 50000 koronáért. Suba Sándor és neje Mucsi T. Erzsébet megvették Figura István 746 n. öl szellőjét «20 koronáért. Fehér László és neje Csapó Juliánná megvették Tóth Ferencz és neje Fekete Tetéz 683 n. öl sző Söjét 200 koronáért. Elő G. István és neje Fodor Rozália megvették ifj. E ő G. János 3 hold eresztűi szántó-földjét 800 koronáért. Sólya Báiintné Kocsis Zsófia megvette Szabó Imre 1247 n. öl sző lőjét 800 koronáért. S onszki Józseféé Czibo'ya Teréz megvette Árvái József és Árvái M.hály 12 hold 162 n. öl debeáki legelőjét 290 koronáért, özv. Buda Sandorné Tóth Mária megvette Kovács János és neje В erényi Ju’iánna felső fekete földjét 80 koronáért. Zseni Benő és Pó'ya Julianna megvették Mucsi T. Sándor 478 n. ol szőlőjét 100 koronáért. Bitó László megvette Babó Gabor alsószállási tanyás birtokát 30000 koronáért. Gál Benőné Halász Juliánná megvette Halász Lajos és neje Horváth fu'íánna 361 n. öl szóllöjet 50 koronáért. Pj ikán István és Mozgat Juliánná megvették Gibódi Sándor és neje Saj’os Katalin 853 n, öl szőlőjét 340 koronáért. Kalapátí György és neje Boroély Erzsébet megvet.ek Dirabos József és ntje Faragó Anna 1238 11. ö’. sző lőjét 680 koronáért, özv. Szüts Józsefné Bús Juliánná megvette Bút M.ha у 569 к. ol szöiiőjét 240 koronáért. Kis Robota János megvette Orbán Im- réné Nagy Biró Mária 36 o. öl veteményes földjét 20 koronáért. Ratóti Benő és neje Varga Regina megvettek Farkas And ás és neje S ü:s Viktória 6 hold eresztől birtokát III6 koronáért, ifj, Kirá'y Gy. Mihály megvette Farkas András és neje S ü's Viktória 3 hold eresztől birtokát 558 koronáért. Bacsó Ba ázs megvette Borbély Benő és társai városi nádasbeli illetőségüket 32 ко rónáért. Fuksz János és Sch ff.r József megvették Bujanitz Urós 10 hold pirtói legelő földjét 1170 koronáért. Földvári l itván és neje Péter Ju iánoa megvették Kardos Mihály 8 hold 1363 n. öl rekettyéi legelő - fö djet 609 koronáért. Murgács Ká mán és neje Valk Mária Magdolna megvették ,^>;üri Lászlóné Bangó Zsuzsánna 1 hold 502 n. öl szőllő és szántó fódjét 1400 koronáért. Vi- lonya Sándor és neje Segesvári Juliánná megvették id. Nagy Ko’ozsvári Imre, ifj. Nagy K. Imre és Nagy K. Benő 2 hold 724 u. öl ingatlanait 1800 koronáért. Bor bényi István megvette Lajkó Józsefné Faragó Piroska felső kisteleki tanyás birtokát 1230 koronáért. Kubina András és neje Makai Vilma megvették Gaáí Imre és neje Segesvári E'eonóra ház és udvar telkét 3600 koronáért. Szlanka János és neje Bakó Anna megvették Tóth Imre és neje Kecskeméti G ecziüa, Valuska Pál és neje Tóth Juliánná alsófekete földjüket 600 koronáért. Hal ó J András és neje Hajbli Mária megvettékj Komlós Imre városi nádasát IOO koronáért Faragó Benő megvette Csapi Antal és neje Berki Juiánna 44 n, öl alsó fekete földjét 30 koronáért. Szalai K. János és neje László i Juiánna megvették Halász Sándor 1 hold 633 n. öl szőllőjét 1000 koronáért. Csizmadia József és Földes Rozália megvették Gyenizse Antal ügyvéd 4 ho:d 836 n. ól, rekettyéi legelő földjét 200 koronáért, özv.: Solti Sándorné Bangó Mária megvette ifj. j Ko ozsvári László lakóházát és 250 n, öl! telek fele részét 370 koronáért. Kozma Pál és neje László Judith megvették Hegyi Er- í zsébet 78 n. öl veteményesét 60 koronáért. Közgazdaság-* A múlt évi sertésüzlet. A múlt évi sertésüzlet az év első felében csak a vámbelföldre szorítkozott, daczára, hogy az állategészségügyi viszonyok kedvezők voltak, kivitelünk a vámkülföldre nem volt és az eddigi tapasztalatok nyomán arra reményt sem lehetett táp álni, mert szövetségesünk és ezelőtti legjelentékenyebb fogyasztónk ; Németország vámsorompóit eleven sertéseink részére megnyitni semmi hajlandóságot sem mutatott, Földmivelési kormányunk a kivitel lehetővé tétele érdekében lankadatlanul faTado- zott, ebben segítségére voltak a Németországban igen magasra felszökött sertésárak, az ott beállott nagy hushiány és az a körülmény, hogy az ottani serfértenyésztés a fogyasztó piaczokat ellátni képtelen volt. E tények támogatása mellett sikerült is az év második felében a német kormánynál, egyelőre leö’t sertéseink bevitelét kieszközölni, mely körülmény úgyszólván a legkritikusabb időszakban, amikor a kész sertések tömegesen kerülnek eladásra, kedvező hatást gyakorolt az üzletre, a forgalom élénkítésére és a nyári hónapokban tetemesen hanyatlott árak javulására. Az emigyen elért siker hizlalóinkat és kereskedőinket nagyobb károsodástól megóvta, amennyiben az e őzÓ évnél kedvezőtlenebb értékesítési viszonyok mellett veszteséget nem szenvedtek ugyan, de az elért eredmény az előző évinél jóval csekélyebb volt. Az üzlet fz év első negyedében kezdetben élénken indult, később megfelelő fogyasztás mellett csendesebb mederben mozgott, az árak kissé javultak, mert mint minden évben, ez időtájt a téli hizlalással nem készültek el és késve érkezett áru a megfelelő mennyiségben rendelkezésre nem állt. A második negyed elején, amint a téli hizia ásban elkészült meunyiség eladásra került, az üzlet vontatott volt, ez időszak közepe felé és egész végéig teljesen e lanyhult és az árak is alább szálltak. Az év utolsóelőtti negyedében vette kezdetét az ólött sertéseknek nagyobb meny- nyiségben való kivitele Németországba, a forgalom ez által élénkült, a7- üzlet csendesebb menetet követett, az árak felszöktek és szilárdultak, de az első negyed árainak magasságát nem érhették el, mert ez időszak vége felé már a nyári hizia'ás anyaga lassan-lasian eladásra került. Az év utolsó negyedének két első hónapja, amikor Németországba a legtöbb ölött sertés szállittaíott el, az üzlet élénkebb volt, de deczemberben ismét csendesebb lett az irányzat, mert az ölött sertések kivitele Németországba megcsappant és a szalámi- gyártás, mely novemberben kezdetét vette, az enyhe időjárás miatt oly erőt kifejteni nem volt képes, mint az h degebb télen lehetséges. A felsoroltakból kitűnik, hogy hizlalóink és kereskedőink a múlt évben csak igen szerény haszonnal dolgoztak, mely a kocz- kázattal sehogy sem állt arányban. Tekintettel arra, hogy az átalakulás nem | lesz mindig o!y kedvező, mint volt deczem- ber hóti’p elejéig, nagy gond fordítandó aj szállítási dijaknak lehető rendezésére és j leszámítására, mert a német magas beviteli vám mellett versenyképességünk ez által I fo .oztatnék és a leölt sertések szállítása | áilandósitat hatnék. A magyar serléshizlalóknak és sertéske* reskedőkuek már most csak arra kell fi- gyeluiök, hogy a kivitelre szánt anyag kifogástalan legyen; ne csupán egy piaczra szorítkozzanak, hanem Veressék föl a német összes' fogyasztó piaczokat; az árak mesterséges hanyatlását ne idézzék elő, mint ez történt a berlini piaczon, ahová egyszerre annyit küldtek, hogy a nagy kínálat az árak oly csökkenését okozta, melyek mellett a ga’ícziai leölt sertések versenyével szemben a kivitel hasznossága már deczember hónapban megszűnt s az többé nem fizette ki magát. A költ sertések kivitelének lehetősége a lefolyt évben nagyobb tevékenységet fejlesztett, amely tevékenység, ha a jóindulat, melyben földmivelési kormányunk a sertés- kereskedőket részesíti, a többi illetékes körökre is átmegy, még fokozódni fog és sertéskereskedelmünk, úgy mint évekkel ezelőtt, mezőgazdaságunk érdekeit ismét hathatósabban fogja előmozdítani. Nem hallgathatjuk el azonban azt a kívánságunkat, hogy határozottan kerü tessék minden olyan intézkedés, mely sertéskereskedelmünket az osztrákok karjaiba dobná, mert Bee-', ahol már a szalonna, zsír és szalámitermelést úgy kendik űzni, mint nálunk és már mintegy két éve budapesti pia- C7unkkal versenyez, csak várja a kedvező alkalmat, hogy sertéskereskedésünket magához ragadhassa. Mezőgazdaságunk egyik jelentékeny ágának, a sertés tenyésztés emelésének és fejlesztésének vitális érdekei megkövetelik, hogy fölmivelési kormányunk a sérelmeit orvosolja és ne engedje, hogy az évek óta nehéz viszonyokkal küzdő sertéskereske- delem, mely az adott viszonyok к zott most kezd ismét fejlődni, válságos helyzetbe jusson vagy éppen másfelé tereitessék. Ki átásaink a jövőre nem kedvezőtlenek, mert Németország sertéstenyésztése az ottani hús szükségletet fedezni képtelen, az amerikai versenytől pedig nem kell a közel jövőben tartanunk, mert az elmúlt évben ott uralkodott nagy meleg a tengeri termést teljesen tönkre tette, a mi nemcsak sertéstenyésztésének intenzivebb fejlesztésében akadályozza, hanem a kivitelre teljesen képtelenné is teszi. Kis-kun-halasi időjelzés a főgymn. csapadékmérö álloms észleletei szerint. Jelmagyarázat: mm = millimeter; cm =«= centimeter ; E = északi szél ; D = déli síél ; К _ keleti szél ; Ny _ Dyugati szél; Ék _ északkeleti; Ény _ északnyugoti ; Dk __ délkeleti; Dny __ délnyugoti ízéi; t tartós; e __ erős; íz __ száraz. Márczius I 1 12 13 .4 15 l6 17 18 ‘9 20 j reggel 7 и к í órakor ^ «Я ................. —3 0-6-9-5 0 О 0 5 2 , délután -S -| j* érakor 4 0 — 2 5 6 7 10 12 .2 J® (J este ^ 9 órakor-2 0-4 —4 I 3 3 6 ’ 6 Sztl iránya É Ény Csapadék mm reggel 7 órakor 3 3 3 Jegyzet Kev I hó Legenyhébb volt 19-én, leghidegebb 14-ikén reggel. Szives tudomására hozom Halas város n. é közönsógének, hogy az uj mészhomokkő-téglagyárnál a gépészi állást elfoglaltam, eddigi üzletemet pedig oly egyénnek adtam át, kinek ügyességéről és szakképzettségéről úgy a gép- mint a lakatos munkákban saját magam győződtem meg. Üzletem további pártfogásáért esdve vagyok teljes tisztelettel Kiss István épület és géplakatos
