Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-03-01 / 9. szám

szobrot, mely a birkáit itató alföldi juhászt ábrázolja. Az elhunyt ifjú emlékét Erzsébet királynénk szobra fogja nekünk meg­őrizni. Méltó emlék ! Szabad líceum. Múlt vasárnap Gál Lajos tartott szabad előadást az ősember fejlődéséről. Elsősor­ban is megemlékezett a kaszinó kitünően sikerült jelmezestélyéről, az ott rendezett magyar társalgó tánczról, melyet 30 éves halottaiból lát feltámadni; hálatelt kife­jezéssel köszöni meg a derék hölgyeknek és uraknak, hogy a gyönyörű és méltó­ságteljes tánczot halottaiból feltámasz­tották. Azután áttért tárgyára, folytatva ott, a hol a múltkor félbeszakadt Áz ősembe­rek, mig a tüzet nem ismerték, asszonyaik sem kozmásithatták meg a rántást, főtt vagy sült eleséggel nem éltek, mig egy­szer egy villám beleütött valami fába; ezt a tüzet spórolgatták Az ősember első tüze tehát a villám volt. Hivatkozik a régi ró mai és hellen Írókra, a Vesta szüzek in­tézményére. A Vesta szüzek és apáczák ős anyái őrizték az örök tüzet. Akinek hi bája miatt a tüze kialudt, azt büntetésből elevenen eltemették, Gabonafajoksit is termesztelek ős eleink, de azt nyersen élvezték Bemutat két la pos követ Ez volt a Konkordia hat eme­letes gőzmalom őse, ezzel őrölték kéz erő­vel meg úgy ahogy a gabonát Ezt az őrkövet a halasi határban találták, a fő­iskolának egyik legbecsesebb régisége. Régi görögök és rómaiak Írnak is ezen őrlési módről. Mikor később a tüzet használták fel akkor is úgy pörkölték meg a gabonát és aztán morzsolták össze kézi malmukon. A kőkorszakból való ezen régiséggel egykoruak a rendszerint kovakőből, meg kigyókőből készített vágó és szúró eszkö­zeik. Ilyen régi kőbaltákat,, nyii és lándzsa­hegyeket igen sokat találtak, addig addig kopácsolták egy másik darab kővel, mig a szükséges alakot föl nem vette. Eleinte a köbaltát erősítették a nyélbe, később a nyelet a baltába, ami igen nagy haladás volt A cserépedényt is elég korán találták fel; tűzön égették ki az otromba cserép edényeket, melyeknek kézzel adtak ada­tokat, de még az is meg látszik a régi leleteken, hogy ha valaki finomabb mun­kát akart, körmével czifrázta ki az edény széleit és falait, vagy háncsot kötött az edény nyakára és oldalára, kissé meg­szorította. A czölöp korszaknak kétségtelen és vi­lágos nyomaira csak 1853 óta jutottak a tudósok. Ezen időben a svájci tavak égé szén kiszáradtak és egész falvakat talál tak a tavak fenekén, a házacskák czölö pökre voltak épitve. Ezen építkezési rend szert indokolta abban az időben a köz- biztonság ellenséges megtámadás, vadak elleni védelem, rendszerint a tavak lölött építkeztek igy, Herodot egy szavahihető görög iró nyíltan hirdette, hogy a Nilus forrása a holt hegyekben van. 2000 éve keresték, csak néhány éré. hogy feltalál ták az Aiuvimi hegyekben, Aruvimi pe dig a benszülöttek nyelvén azt jelenti: holt hegy. Azt állította Iierodot, hogy Afrika belsejében törpék laknak Hát leg­utóbb a hires afrikautazó Stanleg talál­kozott is velük. Herodot. aki a legnagyobb bátorsággal és fáradsággal bejárta Ázsia és Afrika egy részét, azt írja, hogy út­jában oszlopokra épített házakat talált, s azok közt az emberek közt akik ilyen há­zakban laknak, az volt a szokás, hogy ha egy idegen jut a révén a családba, tarto­zik három oszlopot leverni a tófenékbe, hogy ezzel az ősi hajlék erősbödjék. Az öreg Herodotnak egyik állítását s m hit­ték el eddig és ma már bizonyos, hogy a Nilus forrása a holt hegyekben van, hogy Afrika belsejében törpe négerek laknak, hogy a czölöp korszak egyik ér­dekes része az emberiség fejlődésének. Pannóniát (Túl a Dunát) elfoglaló rómaiak — mint a történelemből tudjuk — áttör tek erre keletre és felégették a tavakon épült falvakat ezelőtt 1600- 1700 évvel. Tehát nem is olyan nagyon régen. Az úgynevezett bronz korszakban óri ási fejlődést ért el az ősember A rezet és ont felolvasztotta, összevegyitette >s lett belőle a bronz Hasonlithatlanul tökéle tesebb eszközeik voltak tehát. Eleinte ékszereket készítettek belőle, többnyire karpereczeket Azt mondják, hogy a régi emberek nagyobbak, erőteljesebbek vol­tak mint a maiak, ezt a hitet azonban a bronz karpereczek kicsinysége megczá- folja. Városunkban találtak bronz sarló­kat is. Vasat ebben az időben nem készít­hettek ; a réz és ón sokkal könnyebben olvadt. De amikor a kohászat (vasolvasz­tás) annyira tökéletesedett, hogy vasból már tárgyakat is önthettek, verhettek, akkor sem szorult ki teljesen a bronz használata. Az uj mellett a régi mégsem vész el Például hozza fel azt az élczet, hogy Egyiptomban van egy régi templom. Neve: Luxor. E mellett a templom mel­lett lakik egy borbély, — nyilván, hogy az Egyiptomban felhalmozott régiségeket látogató utasokat borotválgassa. — Ez a borbély annyira szereti a régiségeket, hogy nemcsak gyűjti azokat, hanem az utasokat is kovakő borotvával borotválja. Vas szerszámot készíteni tehát igen ne­héz volt, igy vasból is eleintén csak drága ékszereket készítettek. Egyiptom­ban olvasták le egy papiroson (egy fá­nak erős és mesterségesen simított levele, melyre évezrede kel ezelőtt Írtak), hogy egy odavaló nagy ur egy turáni herczeg- nőt vett el, akinek a smukkjai között 12 vasgyűrű volt. így fejlődött az emberiség és ma a tudományoknak oly szédületesen magas fokán állunk, hogy a tudomány ismerteti meg velünk az istenséget is. Az ember­nek egyik kezében a górcső, másikban a távcső, amazzal fölfedezi azokat a lénye­ket, melyet eddig nem is sejtettünk, pe­dig a teremtésnek ép oly lényeges alkat­része, mint a teremtés koronája: az Em­ber. A másikkal egyik égi test mozgá­sából kiszámítja annak a másik .égitest nek pályáját másodpercmyi pontossággal, mely égitestet sohasem látott és nem is fog látni soha, mert az tova száguld örökre a végtelenségbe. A tudomány tanít meg az istenség ismeretére : Nagy as Ur, ki fényes házát építette Ott lenn a számtalan egeknek felelte ! Isten! a roppant egeknek bölcs erős alkotója, A léteinek és letteknek hatalmas fentattója, Te képzelhetetlen nagy, erők és végetlen vagy I (68, 69, Dicséret) * I Tury Józsefné, diszmagyar. Vincri I onka, vadrózsa. Veres I'onka, székelyué. Zenny Ilonka, vízi liliom. Meglepetésből n eglepetésbe estünk, ami­kor Dr. Patay Istvánné, Babó Zsófika, Rabó Vilma, Pázsit Ilonka, Szabó Jolán, Zseny Гопа, Musa Erzsiké, Győrfi Mariid, Racsek Jolán, Síimákovits Ilona, Szabó Ilona, Pá­zsit Ilonka és Eckert Ella, tánczosaikkal : Zseny Pista, Dr. Patay István, Dr. Dobozy István, Dékáni Árpád, Turóczy Ferenc?, Gál Gyula, Szekér Károly, Szakáé>y An­dor, Dr. Tóth Géza, Paprika Antal, Dr. Nagy Mór, Dr. Kolozsváry К ss István, Reidt János urakkal párosával egymással szemközt állva, — mintán Fülöp Sándor ur elszavalt- es alka ómra irt prológját — meg­kezdették és eljárták a remek magyar tár­salgó táDezot, melyet Zseny József tanitott be néhány óra alatt. Legkedvesebb meglepetésben részesítet­tek bennünket Dr. Patay Istvánné úrnő és Zseny József ur a levente tánczczal. Dr. Patayné úrnő a daliás Zseuy Józseffel, méltó pártnerével — a táncz rendezőjével a két sor közé menve elkezdették a levente tán­czot. A tündér királynét láttuk a többi tün­dérek között, amint királynői alakjával és magatartásával járta a nemes tánczot hősé­vel, ki csengő sarkantyújával verte az üte­met a magyar zenéhez. Sürü tómegbeu vet­tük körül a tánczoló párt, tekintetünkkel odatapadva. A tárczokat közkívánatra szüuóra után megismételték­Ott láttuk a jelmezes hölgyeken kívül a diszes vendégsereg soraiban a következő urhölyeket : Babó Béniné, Dr. Babó Mihályné, Balogh- Lászlóné, Bieber Mariska, Benedek A bért- né, Dr. Beck Sándorué, Beck Sándorné Beroáth Lajosné, Báthory Gáborné, özv. Bede Gyuíáué, Crincsák Béiáné, Csontos Ádorné. Dr. Dobó Menyhérté, Dékáni Ernőné, Fndrich Aiajosné, Fridrich Alajosné, Frid eh Sándorné, Farkas Elekné, Győrfi Józsefné, Gál Etel, ifj. Gál Istvánná, Hermán Ferenczné, Hodossy Gézáné, Hofmeister Judáné, Hofmeister Ignáczué, Hirháger Ká- rolyné, Hoffer Mari, Kiss Adolfné, özv. Kovács Imrené, Kovács Károlyné, Katona Bóláné, Kiss Lászlóné, Mészöly Bert;, Mé­szöly Berta, Mészöly Istvánné, Musa Be- uőué, Molnár Mihályné, ozv. Nagy Antalné, özv. O'áh Józsefné, Dr. Pázsit Pálné, özv. Papp Mikályné, Poor Józsefné, özv. Pálfy Lászlóné, Pázsit Józsefné, Paczoiay Gyözőné, Pethő Józsefné, Papp Mtriska, Rucsek Jó­zsefié. Szalay Károlj né, Szathmáry Sáu- dorné, Szekér Pálné, Sass Elemérné, Szabó Ferenczné, özv. Szalay Imréné, Szabó Sán­dorné, Stimákovits Istvánné, Sülé Lajosné, Szántay Istvánné, özv. Tömösközy Sándor­né, Tóth Imréné, Török Istvánné, Vigand Arihurné, Végh Istvánné, Végh Juliska, Vadász Pálné, Zseuy Mórné, Zámbó János- né, Zacharia Miklósáé. Sokáig emlékünkben marad a szép es- té'y, farsangunk fénypontja — 3c év óta A belépti dijakból 414 korona^ Babó Ponkának, mint virágárusitó leánynak (jel­mezéhez híven) a virágok elárusitásából 16 kor. 60 fillér jutott a kaszinó pénztárába, A bál utáni hangulathoz simult Pap­rika Antal ш monológja : »Egy ifjú agg­legény panasza a farsang végén» és Thury József úr »Kis Abel viszontagsá­gainak« folytatása. Kis Ábelnek az „éneklő hattyú“ és a „kuka kakuk“ vendéglő asztaltársaságainak elnöksége és a bal­mazújvárosi szép özvegygyei való ismer­kedése kaczagásig mulattatta a szép kö­zönséget. Anyakönyv. (február 19,-26.) Születtek, Nagypál László és Orbán Mári­ának Lajos nevű fia, Sánta József, Illés és László K. Rozáliának Béniamin nevű fia, Tamás Juliannának József nevű törvényteien fia, Mészáros Sándor és Darányi Máriának Mária nevű leánya, Holik István és Laj Veronának István nevű fia, Eiler Gáspár és Klein Krisztinának István nevű fia, László Mátyás és Szakái Viktóriának Antal nevű fia, Kis Baranyi Mihály és Pintér Zsuzsan­nának Mihály nevű fia, Nagy Kálózi Pál és Jakab Annának Pál nevű fia, Nagy Tóth Sándor és Molnár K. Erzsébetnek Sándor nevű fia, Egyed Izsák, Lajos és Lakos Má- riáuak Balázs nevű fia, Jakab Sándor és Modok Juliannának Imre nevű fia, Nagy Czirok Antal és Borbély Juliannának Juliánná nevű leánya, Harkai Szilveszter és Górőcsi Juliannának Matild nevű leánya. Kihirdetésre jelentkeztek, Farkas János Lajos, dorozsmai lakos, Tóth Erzsébettel, Fazekas József Kaufmann Katalinnal, Kis K,

Next

/
Oldalképek
Tartalom