Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-02-22 / 8. szám
III. évfolyam. Halas, 1902. február 22. 8. szám 7 TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEG-JEbElST SZOMBüTOlT. ELŐFIZETÉSI : Htlyben égisz évre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fül. Vidéken » »6» » 3» — » Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. ECird-atési ára,lz: : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. ÜSTyxlttér : soronként 25 fillér. 'ФЩ A társadalmi szákálködes orvoslása. Bálokat, estélyeket és más vigalmakat jótékony czélokra rendezni régi szokás, mely a világ minden városában és kisvárosában ma is divatos. Eredeti jelentőségét rég elrejtették és sok esetben a jótékony czél csak ezégér, hogy a folyton növekvő társadalmi szükölködés daczára mindenhol ünnepélyeket, vigalmakat rendezzenek. Látjuk, hogy a jótékonyság ürügye alatt néha egészen kétes értékű ünnepélyeket rendeznek, melyek erkölcs tekintetében nem teljesen kifogástalanok. De eltekintve ez esetektől az a látszat, hogy a jótékony czélból való tánczolás és mulatozás czélját nem éri el. Ha a farsang kezdődik, a gazdagok palotáiba, a középosztály házaiba rig hangulat vonul be és még az egyszerű varróleány szive is hangosabban dobog. Az élvezet és korlátlan vigság iránti hajlem ráragad mindenkire ; a kirakatokban csillogó ékA HALAS és VIDÉKE eredeti tárczája. Szilády Áron múlt vasárnapi fölolvasásának kivonata. Bár az eddigi fólolvasások iránya nem volt előre megszabva, mégis nagy részök közös irányban halad, amidőn magyar nemzeti tárgyról beszél. A nemzetinek e szép kultuszát az ezredéves ünnep jótékony ha tásának tulajdonítja előadó. Nemzeti tárgyról óhajt szólni, a magyar nevekrő1. Hogy mennyire lényeges a név, a szép név, bizonyítja VI. Fülöp franczia király esete, kinek leánykérő követei a szép, de csúnya nevű Uracca királyleány helyett a csúnya, de szép nevű húgát, Blankát kérték meg urok számára. Kopacsek magyar tisztviselő újszülött fiát jó magyarnak akarta nevelni, de nevét — akkor még nem változtathatta meg. Elkeseredésében mi telhetett tőle f »Ha már Kropacsek, legyen hát Habakuk» szólt s fia Habakuk lön. Régen egyes népek nem adtak nevet leányaiknak, azon babonás hit miatt, hogy a kit nevén srólitnak, azt a rósz szellem üldözi. Ez a magyarázata a »Névtelen« és »Nemvagy« magyar leányneveknek. Régi magyar női nevek: Ajándok (bizonyára Isten ajándéka, ép úgy, mint az idegen Tneodora, Adeodata, Donádieu, Bogdán stb.) Havsdi (székelyeknél virág név), fidelities (— édes), Csiga, Csőke, Hugdi, Da- masa, Lencse, Színes, Viola, Vendég stb. Mint más népek, a magyar is nevezte gyerI I I szerek, sokféle elragadtató ruházatok és fényüzési tárgyak behálózzák az érzékeket és ha a hamvazó szerda lezárja a számlát, mi marad meg akkor ? Mennyi tönkrement exisztenczia, mennyi erkölcsileg elzüllött emberélet ? S mégis legtöbben azzal az erkölcsileg nagyhatású jelszóval, hogy »hiszen jótékony czélból történik« léptek be abba a világba, amelyben mulatnak és -- tönkremennek. És ha közelebbről tekintjük meg a dolgot, azt fogjuk találni, hogy mind ennek oka, hogy a szegények kedvéért tánczoltunk és mulattunk és e jó szándékunkban gazdaságilag vagy erkölcsileg tönkre jutottunk. Mert e mulatságok első sorban a munkától terelnek el bennünket, ma inkább, mint évek előtt. Ha elmulasztjuk munkánkat, elmarad a jutalma és a rákövetkező nap fokozott munkássága az elmulasztottat nem pótolja ki. De ennél több, hogy ez a munkamulasztás nem az egyedüli veszteség. Éhes gyomorral, száraz torokkal nem jó mulatni és ennek következtében olyan tulkiadásaink keletkeznek a mulatozásból, mely meghaladja gazdasági erőnket és a kevésbbé vagyonosokat, sőt még a szegényeket is a legkülönfélébb kiadásokra csábítja. Ha aztán gazdaságunkba már egyszer befészkelte magát a deficzit, úgy viszatarthatatlanul női és azt mondják, hogy »a viszonyok kedvezőtlenek, nem lehet megélni« . . , Pedig csak mulató kedvünknek estünk áldozattá és az e mellett elpocsékolt töke a vendéglősök, virágárusok és kocsisok zsebeibe vándorolt, a valóban szegényeknek kevés hasznuk volt abból, hogy javukra tánczoltunk, mulattunk — és tönkre jutottunk. A mulatási kedv korai felkeltése által könnyelmű nemzedék neveltetik, mely nem lesz képes a szükölködés- sel, az ínséggel daczolni, mere tudvalevőleg a könnyelműség okozza az ínséget és ha a könnyelműség helyett takarékosság és komoly törekvés uralkodik az egész vonalon, úgy lehetetlen, hogy a társadalmi Ínség és közI mekeit születésük sorrendjé szerint: Ejse, Előd, Mása, Kelteje, Hárma, Négye, Öté ( Ete) Hata, Hatos, Hetei, Hetem. A »nyolcz« mint személynév nem fordul elő, mert ezek az elnevezések még abban at ősrégi időben keletkeztek, amikor a magyar a 7-es rendszert használta. Mindezen neveket elborították a keresz- tyénséggel uralomra jutott nevek: a szentek és mártyrok nevei. Az uj hitnek türelmetlen papjai csak az olyan pogány neveket tűrték meg, amelyek valamely keresztény névhez hasonlítottak. Ilyen lehet: Bene, amely Benedek kicsinyitettjének is vehető. Természetes fejlődés utján vezetéknevek váltak a keresztnevekből nálunk ép úgy, mint más népeknél. Az apa nevét örökölte a fiú (néha egyebet se!). Pál mesternek János fiát Pá fi Jánosnak, vagy egyszerűen Pál Jánosnak hívták. Vezetékneveink legnagyobb része keresztnévből származott. Ilyen az Orbán Duccos, ahol a Duccos sántát jelent s valószínűleg valamely ősükről szállott rájuk e név. Ezután sorra veszi előadó betűrendben azokat a halasi neveket, melyek keresztnévből erednek. Ador az Adorján név első része (?), Szeremlén él e névnek egy másik csonkított alakja, csakhogy ott az első szót tag hiányzik : Orján. Aibert (kicsinyitetje j Berta, ebből Bertalan). Antal (— Antos, Antus), Ambruzs ( Ambró ; a csonka Brúz szláv i alakból pedig Burúzs, Borús). ' Agócs (= Ágoston ?) András (= Endre. Éndrész) Balázs ( Balassa, Bolaskó, Báli). Barnabás (= Barna, Barabás, Borbás, Barta, Balla, Bolla). Bertalan (= Berta, Barta, Bertók, Bartók, Bartalos), Benjámin (=Bene f Bencze, Becze, Benkő, Benke, Веке). Borbála (= Borka). Más nőnevek, mint családnevek: Rébék, Marcsa. A latin Briccius névből erednek : Berecz, Böröcz, Böröczi, Bereczki, Boldizsár (= Bódis, Bódi, Bodó, Bodicsi). A latin Ciriacusnak felel meg a Czirók, Domonkos (= Dankó, Dózsa, Dókus.) Másrészről valószínű, hogy a Józsa, Dózsa, Pósa még a pogányságból jöttek. Dömötör (— Döme ) Dezső (Dezsew alakjában régi magyar név.) Egyed (Egyed Izsák , egykori főjegyző után összes leszármazottjai mind a két nevét viselik), Ferencz (— Ferké). Fóris (= Flórián). Fülöp (Fülpos s valószínűleg Fülöp kicsinyítése Föle). Gál = Gallus = Kakas. Gönozöb Erről azt hinnök, hogy valami ősi magyar név. Pedig dehogy. A német Konrád névnek van egy kicsinyített alakja. Kunz, Gunzel, ebből lett a Gönczöl; tehát a Gönczöl szekere nem va- 1 lami ősrégi elnevezés.