Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-02-22 / 8. szám

III. évfolyam. Halas, 1902. február 22. 8. szám 7 TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. MEG-JEbElST SZOMBüTOlT. ELŐFIZETÉSI : Htlyben égisz évre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fül. Vidéken » »6» » 3» — » Felelős szerkesztő: DR. HODOSSY GÉZA. Kiadó : KÉMERI SÁNDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1752. ECird-atési ára,lz: : petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. ÜSTyxlttér : soronként 25 fillér. 'ФЩ A társadalmi szákálködes orvoslása. Bálokat, estélyeket és más vigal­makat jótékony czélokra rendezni régi szokás, mely a világ minden városá­ban és kisvárosában ma is divatos. Eredeti jelentőségét rég elrejtették és sok esetben a jótékony czél csak ezégér, hogy a folyton növekvő tár­sadalmi szükölködés daczára minden­hol ünnepélyeket, vigalmakat ren­dezzenek. Látjuk, hogy a jótékonyság ürügye alatt néha egészen kétes értékű ün­nepélyeket rendeznek, melyek erkölcs tekintetében nem teljesen kifogásta­lanok. De eltekintve ez esetektől az a látszat, hogy a jótékony czélból való tánczolás és mulatozás czélját nem éri el. Ha a farsang kezdődik, a gazda­gok palotáiba, a középosztály háza­iba rig hangulat vonul be és még az egyszerű varróleány szive is hango­sabban dobog. Az élvezet és korlát­lan vigság iránti hajlem ráragad min­denkire ; a kirakatokban csillogó ék­A HALAS és VIDÉKE eredeti tárczája. Szilády Áron múlt vasárnapi fölolvasásának kivonata. Bár az eddigi fólolvasások iránya nem volt előre megszabva, mégis nagy részök közös irányban halad, amidőn magyar nem­zeti tárgyról beszél. A nemzetinek e szép kultuszát az ezredéves ünnep jótékony ha tásának tulajdonítja előadó. Nemzeti tárgy­ról óhajt szólni, a magyar nevekrő1. Hogy mennyire lényeges a név, a szép név, bizonyítja VI. Fülöp franczia király esete, kinek leánykérő követei a szép, de csúnya nevű Uracca királyleány helyett a csúnya, de szép nevű húgát, Blankát kérték meg urok számára. Kopacsek magyar tiszt­viselő újszülött fiát jó magyarnak akarta nevelni, de nevét — akkor még nem vál­toztathatta meg. Elkeseredésében mi telhe­tett tőle f »Ha már Kropacsek, legyen hát Habakuk» szólt s fia Habakuk lön. Régen egyes népek nem adtak nevet leányaiknak, azon babonás hit miatt, hogy a kit nevén srólitnak, azt a rósz szellem üldözi. Ez a magyarázata a »Névtelen« és »Nemvagy« magyar leányneveknek. Régi magyar női nevek: Ajándok (bizonyára Isten ajándéka, ép úgy, mint az idegen Tneodora, Adeodata, Donádieu, Bogdán stb.) Havsdi (székelyeknél virág név), fidel­ities (— édes), Csiga, Csőke, Hugdi, Da- masa, Lencse, Színes, Viola, Vendég stb. Mint más népek, a magyar is nevezte gyer­I I I szerek, sokféle elragadtató ruházatok és fényüzési tárgyak behálózzák az érzékeket és ha a hamvazó szerda lezárja a számlát, mi marad meg ak­kor ? Mennyi tönkrement exisztenczia, mennyi erkölcsileg elzüllött emberélet ? S mégis legtöbben azzal az erkölcsi­leg nagyhatású jelszóval, hogy »hi­szen jótékony czélból történik« léptek be abba a világba, amelyben mulat­nak és -- tönkremennek. És ha közelebbről tekintjük meg a dolgot, azt fogjuk találni, hogy mind ennek oka, hogy a szegények kedvé­ért tánczoltunk és mulattunk és e jó szándékunkban gazdaságilag vagy er­kölcsileg tönkre jutottunk. Mert e mulatságok első sorban a munkától terelnek el bennünket, ma inkább, mint évek előtt. Ha elmulasztjuk mun­kánkat, elmarad a jutalma és a rá­következő nap fokozott munkássága az elmulasztottat nem pótolja ki. De ennél több, hogy ez a munkamulasz­tás nem az egyedüli veszteség. Éhes gyomorral, száraz torokkal nem jó mulatni és ennek következté­ben olyan tulkiadásaink keletkeznek a mulatozásból, mely meghaladja gaz­dasági erőnket és a kevésbbé va­gyonosokat, sőt még a szegényeket is a legkülönfélébb kiadásokra csá­bítja. Ha aztán gazdaságunkba már egyszer befészkelte magát a deficzit, úgy viszatarthatatlanul női és azt mondják, hogy »a viszonyok kedve­zőtlenek, nem lehet megélni« . . , Pedig csak mulató kedvünknek es­tünk áldozattá és az e mellett elpo­csékolt töke a vendéglősök, virág­árusok és kocsisok zsebeibe vándorolt, a valóban szegényeknek kevés hasz­nuk volt abból, hogy javukra tán­czoltunk, mulattunk — és tönkre ju­tottunk. A mulatási kedv korai felkeltése által könnyelmű nemzedék neveltetik, mely nem lesz képes a szükölködés- sel, az ínséggel daczolni, mere tudva­levőleg a könnyelműség okozza az ínséget és ha a könnyelműség helyett takarékosság és komoly törekvés ural­kodik az egész vonalon, úgy lehetet­len, hogy a társadalmi Ínség és köz­I mekeit születésük sorrendjé szerint: Ejse, Előd, Mása, Kelteje, Hárma, Négye, Öté ( Ete) Hata, Hatos, Hetei, Hetem. A »nyolcz« mint személynév nem fordul elő, mert ezek az elnevezések még abban at ősrégi időben keletkeztek, amikor a ma­gyar a 7-es rendszert használta. Mindezen neveket elborították a keresz- tyénséggel uralomra jutott nevek: a szen­tek és mártyrok nevei. Az uj hitnek tü­relmetlen papjai csak az olyan pogány ne­veket tűrték meg, amelyek valamely ke­resztény névhez hasonlítottak. Ilyen lehet: Bene, amely Benedek kicsinyitettjének is vehető. Természetes fejlődés utján vezetéknevek váltak a keresztnevekből nálunk ép úgy, mint más népeknél. Az apa nevét örökölte a fiú (néha egyebet se!). Pál mesternek Já­nos fiát Pá fi Jánosnak, vagy egyszerűen Pál Jánosnak hívták. Vezetékneveink leg­nagyobb része keresztnévből származott. Ilyen az Orbán Duccos, ahol a Duccos sántát jelent s valószínűleg valamely ősük­ről szállott rájuk e név. Ezután sorra veszi előadó betűrendben azokat a halasi neveket, melyek kereszt­névből erednek. Ador az Adorján név első része (?), Szeremlén él e névnek egy másik csonkított alakja, csakhogy ott az első szót tag hiányzik : Orján. Aibert (kicsinyitetje j Berta, ebből Bertalan). Antal (— Antos, Antus), Ambruzs ( Ambró ; a csonka Brúz szláv i alakból pedig Burúzs, Borús). ' Agócs (= Ágoston ?) András (= Endre. Éndrész) Balázs ( Balassa, Bolaskó, Báli). Barnabás (= Barna, Barabás, Borbás, Barta, Balla, Bolla). Bertalan (= Berta, Barta, Bertók, Bartók, Bartalos), Benjámin (=Bene f Bencze, Becze, Benkő, Benke, Веке). Borbála (= Borka). Más nőnevek, mint családnevek: Rébék, Marcsa. A latin Briccius névből erednek : Berecz, Böröcz, Böröczi, Bereczki, Boldizsár (= Bódis, Bódi, Bodó, Bodicsi). A latin Ciriacusnak felel meg a Czirók, Domonkos (= Dankó, Dózsa, Dókus.) Másrészről valószínű, hogy a Józsa, Dózsa, Pósa még a pogányságból jöttek. Dömötör (— Döme ) Dezső (Dezsew alakjában régi magyar név.) Egyed (Egyed Izsák , egykori főjegyző után összes leszármazottjai mind a két ne­vét viselik), Ferencz (— Ferké). Fóris (= Flórián). Fülöp (Fülpos s valószínűleg Fülöp kicsi­nyítése Föle). Gál = Gallus = Kakas. Gönozöb Erről azt hinnök, hogy valami ősi magyar név. Pedig dehogy. A német Konrád névnek van egy kicsi­nyített alakja. Kunz, Gunzel, ebből lett a Gönczöl; tehát a Gönczöl szekere nem va- 1 lami ősrégi elnevezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom