Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-09-27 / 39. szám

függetlenné tegyük. A temerdék könny a magyarok Istene előtt feledésbe nem me­het, a magyarok önállósága és független­sége be fog következni 1 Kolozsvári Kiss István inditvá nyára a közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel kimondta, hogy Kossuth em­lékét jegyzőkönyvben megörökiti, az el­hangzott beszédeket jegyzőkönyvbe igtatja és Kossuth fiait e közgyűlésből üdvözli. A főiskolai énekkar elzengvén a Szó­zatot, azt a képviselő testület és a közön­ség kalap levéve hallgatta. Kovács Károly főjegyző Rákosi Vik­tornak remek »Kossuth fohászát« olvasta fel, minek megtörténte után Vári Szabó István polgármester né­hány lelkesítő szóval zárta a közgyűlést, felhiván a közönséget a délutáni ünnepé lyes körmenetben való részvételre. A közgyűlés alatt az ünnepélyes cso­portot és a közgyűlés után a városháza udvarán a csoportba állott képviselő tes­tületet Gro smanék fényképészek lefény képezték. A gyermekek ünnepe. Másfélezernyi gyermeksereg várt csönd­ben türelmesen tanítóik felügyelete alatt a templomtéren, mig a képviselők testüle­tileg is megjelenhettek a kedves, megható gyermekünnepélyen, melyet a gyermekek a »Szózat« eléneklésével nyitottak meg, majd Szalay Zsigmond községi iskolai igazgató szóllott a gyermekekhez az ő nyelvükön majd behízelgő módon, majd kitöréssel. Azután a Kossuth dalt énekelte el a gyermeksereg ; Móra István »Kossuth« cimü költeményét meglepő hangsúlyozás sál és értelmesen szavalta el Kerekes Mária V. oszt. növendék, kit a teret el­özönlő ezernyi és ezernyi közönség meg­élj enzett Taksonyi József »Kossuth szá zadik születése napján« czimü alkalmi költeményét Gusztos Antal VI ősze. növen­dék szavalta el, mit sem engedve az érdem­ből leánypajtásának. Végül a »Hymnuszt« énekelték a gyermekek. Az énekrészeket Zsoldos Lajos tanító vezette. A gyermekek ünnepélye után az utczá- kat és teret ellepő közönség sorfalat nyi tott a kis seregnek, mely a főutezán a nép által kisérve, zeneszó mellett vonult ki a vásártérre a város által rendezett ebédre. Egy győzelmes hadsereg diadalmeneté­nél nem látunk annyi örömtől sugárzó mosolygó arezot! Hát még odakünn a vá­sártéren 1 Százharminczöt méter hosszú deszkasátorban három sorban elhelyező t asztalok fogadták a másfélezer gyermeket. Boldogságtól sugárzó arccal élvezték a jó paprikást — őszinte sajnálat a kivételek­nek, kik pár órával később jutottak a jó­hoz. Mert bizony megesett, hogy több rukkolt be, mint amennyire számítva volt. Híjába ! A tankötelességgel jogok is jár­nak ! Az ünnepi ebéden részt vettek a főgim­názium összes növendékei is, mint a vá­ros vendégei. Szülők, testvérek, rokonok és a szép látványban gyönyörködök, kik a sátoron kívül élvezték a látványt, meghaladták a háromezret Az alapkő letétel. A függetlenségi és 48 as kör háza előtti kertben felállítandó Kossuth szobor alap kövének ünnepélyes letételét a kör vá­lasztmánya az ünnepség keretébe ügyesen szőtte be Délután 2 órára tűzték ki az ünnepélyt, hogy innen a kör zászlói alatt a főgyülekező helyre vonulhasson. Kolozsváry Kiss István a kör el­nöke nyitotta meg az ünnepélyt, Kossuth aranyozott gipsz mellszobra előtt állva fejezte ki a körnek e szobor megszerzésé­ben nyilatkozó hazafias czélját. Az ünnepi szónok Szalay budapesti ref. gimnáziumi tanár volt. Nagy tetszés­sel fogadott szónoklatában ecsetelte a magyarok igaz ügyében a világ csodála­tát magára vonó egyszerű falusi nemes­nek, Kossuth apánknak jellemét. Az Isten ujját látja a szónok azokban a szenvedé­sekben, melyben Kossuth a hatalom, a magyar ügy eltiprói által részesült. A »Pesti Hírlap« hasábjain szállott síkra törhetetlen hazafiságával a magyar ügyért. Az udvari kanczellária, ez a bécsi fiók intézet — mely sem az „Országgyűlési Tudósítások“ miatt az országgyűlés fel­osztásával, »Törvényhatósági Tudósítások« czimü hazafias lapok szállítási jogának elvonásával eredményre nemjutott — bár a cenzúrát szigorúan foganatosította, nem vette észre, hogy a „Pesti Hírlapnak“ nem a betűit, hanem annak szellemét olvassa a magyar ember. És amikor a nagy bűnre rájött, elhurczolta Kossuth apánkat, bör­tönbe vettette, ott a börtön büzhödtvlég körében tanulta meg az olasz és angol nyelvet Kossuth hogy számkivettetésében anyanyelvükön szóljon a magyar ügy igazságát elismerő nemzetekhez. Isten ujját látja az üldözésekben, melyeket Kossuth elszenvedett. Zseni István a kör alelnöke felkérésére aztán Kolozsváry Kiss István, Szalay Ká roly és Dr. Babó Mihály helyeztek el egy egy követ a szobor talapzathoz A körménél. A kitűzött időre 3 órára sürü néptömeg lepte el a városház előtti teret. A főiskola ifjúsága hosszú sorban tanáraik vezetése alatt zászlókkal várta be a közönséget. A szabadelvű és függetlenségi kör, a hath önképző kör, az iparos ifjak önképző egyesülete, az öreg honvédek testületileg vonultak a gyülekező helyre Az adott jelre élén a főiskola ifjúságával Hován esek János rendőrbiztos és két lovas rendőr jelölvén az útirányt, megindult az áradat, ellepve hosszan a széles utczát, zászlókkal, eleinte meghatottan, csöndben, később a zenekarok után hazafias dalokat énekelve, a legpéldásabb rendben vonult végig lefelé a főutezán, Kalap-Batthányi- Deák Ferencz utczán a vásártérre, innen a Kossuth-Csengeri-, Eötvös Nagy utczán a Szabadságtérre és innen az Óvoda ut­czán a főutezára. A vásártéren. A vásártérre érve, annak egy magasabb helyén állott kört a gimnáziumi ifjúság, mö­götte az ünneplő közönség. A kör közepén Szathmáry Sándor fögimnáziumi igaz­gató tanár mondott beszédet. Rövidre vonta össze beszédét, melyben Kossuth nagyságát szenvedéseiben méltatta. A magyarok istene Kossuth apánknak erőt, kitartást adott a szenvedésekhez, hogy népét aléltságából felköltse, lelkesedést vigyen be a szegény nép kunyhóiba, az elnyomók palotáinak ka­puját bezúzza, ezzel a szabadság, egyenlő­ség, testvériség szent és magasztos eszméit megvalósítsa. A szabadságtéren. A legszebb rendben ért a menet a sza­badságtérre, ahol dr. Farkas Imre ál­lott az emelvényre. Beszédének súlypont­ját az 1848 julius 11-iki pesti országgyű­lésre helyezte. Ez örökre emlékezetes or szággyűlés történetét mondván el, ezen országgyűlés 2000 évet jelent a nemzet történetében, ez az országgyűlés szavazta meg nagy lelkesedéssel Kossuth egyetlen lelkes szónoklatára a 200 000 katonát, mire Kossuth leborult a nemzet nagysága előtt Ez 1000 esztendő. Ma az egész ország leborul Kossuth nagysága előtt ez a jövő 1000 év! Utána Szalay Károly budapesti gimn tanár mondotta el nagy hatással egy al­kalmi verset Kossuthról. Az oszlás. A városháza elé érvén a menet, itt dr. В a b ó Mihály szóllott a közönséghez, hogy számot adjon a mai napról. A pol­gárság és rendőrség irányában elismerését fejezi ki. Vári Szabó István polgármes­ter pedig a menetet bezárta. Köszönetét mond a példás rendért, hogy igazi sza badságszeretettel, egymás iránti jóakarat­tal és a szent ügy iránti lelkesedéssel hajtotta végre az impozáns tüntető mene­tet. Felkéri a polgárságot, kik az ünnepi közvacsorára jelentkeztek, pontos időben jelenjenek meg. A menetet feloszlatja. A közvacsora Ahol délben a serdülő gyermekek, este a meglett férfiak gyűltek össze lakomára. Hatszáztiz férfi jelentkezett a közvacso­rára, teljesen megtöltve rengeteg deszka sátort. Kelet felől a teljes hold eleinte vérvörösen, mintha nehány perez alatt a múltak nagy napjait illusztrálná, kelt föl a végtelenségből, hogy azután teljes fé nyét árassza és jövendőt mondjon. Dr. Babó Mihály kert szót. Megértet­tük, megbecsültük egymást; összeolvadtunk hazafias érzelemben. Ebben legfőbb érdeme van az elöljáróságnak, a tanítótestületnek, Vári S abó István polgármesternek, ki 48-as riszt volt. É'tetve őket, azzal fejezi be sza­vait : Egygyek legyünk mindenha a haza szent szeretetében. Vári Szabó István polgármester a sikert a polgárok jó akaratának fulajdonitja. ö 1848-ban tiszt volt, 800 nemzetőrt tanított épen ezen a téren vezényelvén fél jobb, fél balt, de a vezényletre most nem volt szük­ség, mert a polgárságot hazafias érzete ve­zényelte. A város összes lakosságát üdvö­zölte. Vacsora után Benedek Albert és Kovács János sikerült tűzijátékot rendeztek. A vásárteret a közönség egészen ellepte és még so váig hullámzott a íetjes hód fé­nyénél, mig odabenn a sátorban lelkesen hangzottak a hazafias da'ok . . . Szalay Zsigmond beszéde. Igen tisztelt ünneplő közönség I Kedves gyermekeim I Egyik közmondásunk azt tartja, hogy : az ujjunk sem egyforma. Valóban kedves gyer­mekeim! ha saját magatokat, vagy ismerős tanuló társaitokat megvizsgáljátok, azt hi­szem, mindnyájan észreveszitek, hogy van­nak köztetek szorgalmas, szorgalmasabb és legszorgalmasabb tanulók; jó, jobb és leg­jobb magaviseletü gyermekek. Ha tehát ily különbség van a gyermekeknél, bizony az a

Next

/
Oldalképek
Tartalom