Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-09-27 / 39. szám
függetlenné tegyük. A temerdék könny a magyarok Istene előtt feledésbe nem mehet, a magyarok önállósága és függetlensége be fog következni 1 Kolozsvári Kiss István inditvá nyára a közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel kimondta, hogy Kossuth emlékét jegyzőkönyvben megörökiti, az elhangzott beszédeket jegyzőkönyvbe igtatja és Kossuth fiait e közgyűlésből üdvözli. A főiskolai énekkar elzengvén a Szózatot, azt a képviselő testület és a közönség kalap levéve hallgatta. Kovács Károly főjegyző Rákosi Viktornak remek »Kossuth fohászát« olvasta fel, minek megtörténte után Vári Szabó István polgármester néhány lelkesítő szóval zárta a közgyűlést, felhiván a közönséget a délutáni ünnepé lyes körmenetben való részvételre. A közgyűlés alatt az ünnepélyes csoportot és a közgyűlés után a városháza udvarán a csoportba állott képviselő testületet Gro smanék fényképészek lefény képezték. A gyermekek ünnepe. Másfélezernyi gyermeksereg várt csöndben türelmesen tanítóik felügyelete alatt a templomtéren, mig a képviselők testületileg is megjelenhettek a kedves, megható gyermekünnepélyen, melyet a gyermekek a »Szózat« eléneklésével nyitottak meg, majd Szalay Zsigmond községi iskolai igazgató szóllott a gyermekekhez az ő nyelvükön majd behízelgő módon, majd kitöréssel. Azután a Kossuth dalt énekelte el a gyermeksereg ; Móra István »Kossuth« cimü költeményét meglepő hangsúlyozás sál és értelmesen szavalta el Kerekes Mária V. oszt. növendék, kit a teret elözönlő ezernyi és ezernyi közönség megélj enzett Taksonyi József »Kossuth szá zadik születése napján« czimü alkalmi költeményét Gusztos Antal VI ősze. növendék szavalta el, mit sem engedve az érdemből leánypajtásának. Végül a »Hymnuszt« énekelték a gyermekek. Az énekrészeket Zsoldos Lajos tanító vezette. A gyermekek ünnepélye után az utczá- kat és teret ellepő közönség sorfalat nyi tott a kis seregnek, mely a főutezán a nép által kisérve, zeneszó mellett vonult ki a vásártérre a város által rendezett ebédre. Egy győzelmes hadsereg diadalmeneténél nem látunk annyi örömtől sugárzó mosolygó arezot! Hát még odakünn a vásártéren 1 Százharminczöt méter hosszú deszkasátorban három sorban elhelyező t asztalok fogadták a másfélezer gyermeket. Boldogságtól sugárzó arccal élvezték a jó paprikást — őszinte sajnálat a kivételeknek, kik pár órával később jutottak a jóhoz. Mert bizony megesett, hogy több rukkolt be, mint amennyire számítva volt. Híjába ! A tankötelességgel jogok is járnak ! Az ünnepi ebéden részt vettek a főgimnázium összes növendékei is, mint a város vendégei. Szülők, testvérek, rokonok és a szép látványban gyönyörködök, kik a sátoron kívül élvezték a látványt, meghaladták a háromezret Az alapkő letétel. A függetlenségi és 48 as kör háza előtti kertben felállítandó Kossuth szobor alap kövének ünnepélyes letételét a kör választmánya az ünnepség keretébe ügyesen szőtte be Délután 2 órára tűzték ki az ünnepélyt, hogy innen a kör zászlói alatt a főgyülekező helyre vonulhasson. Kolozsváry Kiss István a kör elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, Kossuth aranyozott gipsz mellszobra előtt állva fejezte ki a körnek e szobor megszerzésében nyilatkozó hazafias czélját. Az ünnepi szónok Szalay budapesti ref. gimnáziumi tanár volt. Nagy tetszéssel fogadott szónoklatában ecsetelte a magyarok igaz ügyében a világ csodálatát magára vonó egyszerű falusi nemesnek, Kossuth apánknak jellemét. Az Isten ujját látja a szónok azokban a szenvedésekben, melyben Kossuth a hatalom, a magyar ügy eltiprói által részesült. A »Pesti Hírlap« hasábjain szállott síkra törhetetlen hazafiságával a magyar ügyért. Az udvari kanczellária, ez a bécsi fiók intézet — mely sem az „Országgyűlési Tudósítások“ miatt az országgyűlés felosztásával, »Törvényhatósági Tudósítások« czimü hazafias lapok szállítási jogának elvonásával eredményre nemjutott — bár a cenzúrát szigorúan foganatosította, nem vette észre, hogy a „Pesti Hírlapnak“ nem a betűit, hanem annak szellemét olvassa a magyar ember. És amikor a nagy bűnre rájött, elhurczolta Kossuth apánkat, börtönbe vettette, ott a börtön büzhödtvlég körében tanulta meg az olasz és angol nyelvet Kossuth hogy számkivettetésében anyanyelvükön szóljon a magyar ügy igazságát elismerő nemzetekhez. Isten ujját látja az üldözésekben, melyeket Kossuth elszenvedett. Zseni István a kör alelnöke felkérésére aztán Kolozsváry Kiss István, Szalay Ká roly és Dr. Babó Mihály helyeztek el egy egy követ a szobor talapzathoz A körménél. A kitűzött időre 3 órára sürü néptömeg lepte el a városház előtti teret. A főiskola ifjúsága hosszú sorban tanáraik vezetése alatt zászlókkal várta be a közönséget. A szabadelvű és függetlenségi kör, a hath önképző kör, az iparos ifjak önképző egyesülete, az öreg honvédek testületileg vonultak a gyülekező helyre Az adott jelre élén a főiskola ifjúságával Hován esek János rendőrbiztos és két lovas rendőr jelölvén az útirányt, megindult az áradat, ellepve hosszan a széles utczát, zászlókkal, eleinte meghatottan, csöndben, később a zenekarok után hazafias dalokat énekelve, a legpéldásabb rendben vonult végig lefelé a főutezán, Kalap-Batthányi- Deák Ferencz utczán a vásártérre, innen a Kossuth-Csengeri-, Eötvös Nagy utczán a Szabadságtérre és innen az Óvoda utczán a főutezára. A vásártéren. A vásártérre érve, annak egy magasabb helyén állott kört a gimnáziumi ifjúság, mögötte az ünneplő közönség. A kör közepén Szathmáry Sándor fögimnáziumi igazgató tanár mondott beszédet. Rövidre vonta össze beszédét, melyben Kossuth nagyságát szenvedéseiben méltatta. A magyarok istene Kossuth apánknak erőt, kitartást adott a szenvedésekhez, hogy népét aléltságából felköltse, lelkesedést vigyen be a szegény nép kunyhóiba, az elnyomók palotáinak kapuját bezúzza, ezzel a szabadság, egyenlőség, testvériség szent és magasztos eszméit megvalósítsa. A szabadságtéren. A legszebb rendben ért a menet a szabadságtérre, ahol dr. Farkas Imre állott az emelvényre. Beszédének súlypontját az 1848 julius 11-iki pesti országgyűlésre helyezte. Ez örökre emlékezetes or szággyűlés történetét mondván el, ezen országgyűlés 2000 évet jelent a nemzet történetében, ez az országgyűlés szavazta meg nagy lelkesedéssel Kossuth egyetlen lelkes szónoklatára a 200 000 katonát, mire Kossuth leborult a nemzet nagysága előtt Ez 1000 esztendő. Ma az egész ország leborul Kossuth nagysága előtt ez a jövő 1000 év! Utána Szalay Károly budapesti gimn tanár mondotta el nagy hatással egy alkalmi verset Kossuthról. Az oszlás. A városháza elé érvén a menet, itt dr. В a b ó Mihály szóllott a közönséghez, hogy számot adjon a mai napról. A polgárság és rendőrség irányában elismerését fejezi ki. Vári Szabó István polgármester pedig a menetet bezárta. Köszönetét mond a példás rendért, hogy igazi sza badságszeretettel, egymás iránti jóakarattal és a szent ügy iránti lelkesedéssel hajtotta végre az impozáns tüntető menetet. Felkéri a polgárságot, kik az ünnepi közvacsorára jelentkeztek, pontos időben jelenjenek meg. A menetet feloszlatja. A közvacsora Ahol délben a serdülő gyermekek, este a meglett férfiak gyűltek össze lakomára. Hatszáztiz férfi jelentkezett a közvacsorára, teljesen megtöltve rengeteg deszka sátort. Kelet felől a teljes hold eleinte vérvörösen, mintha nehány perez alatt a múltak nagy napjait illusztrálná, kelt föl a végtelenségből, hogy azután teljes fé nyét árassza és jövendőt mondjon. Dr. Babó Mihály kert szót. Megértettük, megbecsültük egymást; összeolvadtunk hazafias érzelemben. Ebben legfőbb érdeme van az elöljáróságnak, a tanítótestületnek, Vári S abó István polgármesternek, ki 48-as riszt volt. É'tetve őket, azzal fejezi be szavait : Egygyek legyünk mindenha a haza szent szeretetében. Vári Szabó István polgármester a sikert a polgárok jó akaratának fulajdonitja. ö 1848-ban tiszt volt, 800 nemzetőrt tanított épen ezen a téren vezényelvén fél jobb, fél balt, de a vezényletre most nem volt szükség, mert a polgárságot hazafias érzete vezényelte. A város összes lakosságát üdvözölte. Vacsora után Benedek Albert és Kovács János sikerült tűzijátékot rendeztek. A vásárteret a közönség egészen ellepte és még so váig hullámzott a íetjes hód fényénél, mig odabenn a sátorban lelkesen hangzottak a hazafias da'ok . . . Szalay Zsigmond beszéde. Igen tisztelt ünneplő közönség I Kedves gyermekeim I Egyik közmondásunk azt tartja, hogy : az ujjunk sem egyforma. Valóban kedves gyermekeim! ha saját magatokat, vagy ismerős tanuló társaitokat megvizsgáljátok, azt hiszem, mindnyájan észreveszitek, hogy vannak köztetek szorgalmas, szorgalmasabb és legszorgalmasabb tanulók; jó, jobb és legjobb magaviseletü gyermekek. Ha tehát ily különbség van a gyermekeknél, bizony az a
