Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-07-12 / 28. szám
Véüdég'ot. Űr. Bibó, Mészöly, Dobó, íío- dossy és Hofmeister Juda és Kovács Károly szerint a szállodai jog kérdése nem a közgyűlés hatásköréhez tartozik, ilynemű tilalommal értelme nincs, a szál odai jog tekintetében annak idejében az iparhatóság majd intézkedik, lehet, hogy a közszükség fogja kívánni, hogy szál oda legyen anélkül, hogy a nagyvendégló forgalma csorbittatnék. Kuti Szabó Imre indítványát fogadta el mégis a közgyűlés, kimondván, hogy a se- gé'yt megadja, de szállodai jog nem gya- kuro ható. Но meiszter ügyész e határozat ellen hivatalból fe’ebbezést jelentett be. A határozat birtokon kívül felebbezettnek monda'ott ki. Kriszhaber Lajos a tárgyalás fo'yamán szóllani akart, de mint érdekelt felet az elnök nem engedte a szóláshoz, pedig az volt szándéka, hogy lemondjon a segélyrö1; amint ennek neszét vette a köz- gyü’és, a szó'ás jogot megadta, mire Krisz- háber a segély iránti kérelmet visszavonta. De Kolozsvári Benő jelen nem lévén, a köz- gyü’és vissza nem határozhatott. Majd beadják a visszavouás iránti közös kérvényt, és a dilemmától megszabadul a közgyűlés. Részünkről azt jegyezzük meg, hogy a szálloda kérdése csakugyan nem э közgyűlés elé tartozik, indokolatlan és helytelen beavatkozás az iparhatóság jogkörébe, mely iparhatóságnak majd a közszükséglet fogja megmondani, adassék-e szállodai engedély ha kéretik, tagadrassék c az meg, ha azt a város érdeke követeli. Bodicsi Sándor és társai — mint azt már múlt hetekben jeleztük — a felső szigeti átjárónak a községi közdüllő utak háloza-; tába való felvétele iránt folyamodtak. A tanács a közgyűlés elé hozta a kérvényt és pedig pártolólag. A közgyűlés, mint ebben a kérdésben illetékes közeg a kérelmet; jogosultnak ismerte, a város szélétől a Gyevi szőilóig az utat a közdüllő lüak hálózatába felvette, A közvágóbidi szabályrendelet elfogadása, és az 1900. évről elmaradt behajthatatlan iskolai cs városi pótadók törlése után a közgyűlés véget ért. Anyakönyv. Junius 29-től julius 6-ig. Születtek : Suba István és Kulcsár Máriának Mária nevű leánya, Aman Magdolnának György nevű fia. Molnár Imre és Ilóza Mária Karolinának Imre, István nevű fia, Paczolai Győző és Sydó Rózának fialva szülött leány gvermekök, Horvátit Sándor és Biró Juditfinak Judith nevű leánya, Kolompár Juditfinak György nevű fia, Mészes János Antal és Mészes Herminának József, Antal nevű fia, Csorna István és Lefioczki Juliannának Judith nevű leánya, Izsáki József és Fekete Etelkának Sándor nevű fia, Nagy T. Márton és Hegyes M Juliannának Mária Magdolna nevű leánya, Berta Mihály és Kálmán Máriának Terézia nevű leánya, Rácz Mihály és Szekula Erzsébetnek Ilona nevű leánya, Csehó Lajos és Horváth Ju'ianná nak Juhánna nevű leánya, Rozinla Péter és Zselner Juliannának Péter nevű fia, Albert M. Sándor és Mátyási N. Juliannának Juliánná nevű leánya. Egybekeltek : Hernya Mihály Pellikán Eezterrel, néhai Pellikán Ferenoz és neje néhai Kármán Erzsébet leányával, tanuk Modok Sándor, Kerekes Jjajos. fölbalták: Kovács G Ferencztté Kőházi Mária 60 éves Kolompár Rozália 5 napos, Tóth Abonyi István 10 hónapos, Fekete Balázs 6 hónapos, Tóth Zsófia 18 éves, özvegy Csikós Pálné Császári Erzsébet 86 éves, Németh Albert Lajos 17 napos, Kovács В Sándor S hónapos, Babuzák Mária 11 hónapos, Illés Lajos 16 hónapos, Herpai Balázs 1 hónapos, Aman György 5 napos, Dudás József 2 hónapos, Darányi Biniámin 26 éves, Banári Terézia 1 hónapos Kovács B. Sándorné Szekeres Er zsébet 20 éves, Máczai Ilona Ida 1 hónapos, Gabódi István 79 éves, Kristóf József 3 hónapos. Az adók a régi időkben. Franklin Benjámin állítása, mely szerint az embernek mindenütt meg kell halni, mindenütt adót kell fizetnie, ez előtt tán legjelentékenyebb kivétel alá esett a magyar nemzet nagy részéné', a nemességnél tudniillik, nem mintha tán ez halhatatlan lett volna, hanem adómentessége miatt, mely bizonyára sehol sem volt annyira kifejlődve, mint hazánkban. A nemességnek csak egy kötelessége volt: háború idején lóra ülni. Mióta pedig e kötelességet is a parasztra hárította — a tizennyolcadik század eieje óta —• minden adózástól .szüzek voltak vállai“, hanemha maga rótt magára adót. De ha a nemességnek nem is valakinek csak mégis kellett adót fizetni; Franklin mondása tehát ennyiben hazánkra nézve is állott s bár ez adók nem is voltak valami tetemesek, mégis igen nyomasztották azt a kevés emI bért, kikre ki voltak vetve. * Az ország tetemesen nagyobb része nemesi, t;. hát adómentes birtok volt és csak a kisebbik foldbirtokosi fél tartozott az adót viselni, melyet a nemesség országgyűlésein rárótt. A nemesség, meg Kell vallani, sok mérsékletet tanúsított az adó kivetésében ; mert bármennyire kísértésbe jöhetett is, mikor oly terhet vetett ki, melyet viselni nem tartozott, az egyenes adók mégis csekélyek voltak s az adó szaporításánál többre becsülte az olcsó közigazgatás megtartását, mely igazgatás olcsóságánál fogva kétszeresen drága lett a magyarnak : drága szivében s drága, mert nemzeti ereje fejlődését és művelődésben való haladását akadályozta. A régi magyar közigazgatás lehetőleg deczentraiizált, szétforgácsolt volt és az ország ötvenkét megyéje megannyi önkormányzati királyság. A megye maga viselte saját közigazgatása költségeit s maga szabta meg az adó mennyiségét e költségek fedezésére. Házi, vagyis domestica adónak hívták ezt (a megye saját háztartására való tudniillik) és országgyüiésiieg sohasem tárgyaltatott, de a kiiályi helytartóság ellenőrködése alatt állott, melynek beleegyezése nélkül sem uj hivatalt nem volt szabad állítani, sem a fizetést fölemelni. Az „önmegadóztatáa“ ugyanis oda lyukadt ki, hogy a nemesség szavazta meg, mit fizessen a paraszt; előbbi tehát igen könnyen vitethetett volna kisér- tetbe, ha nem volt is rá szüksége, a paraszt rovására uj és fizetésesebb hivatalokat hozni be. HÍREK. — Látiló Béla városunk szülötte a na- 1 pókban tette le Pécsett a jegyzői vizsgát. — Dr. Cholnoky budapesti tanár a múlt héten Halason járt a homokföldek természetének megvizsgálása végett. A nap minden szakában, még éjjel is folyton figyelemmel kisérte a vegetatiot, tapasztalatait jegyzékbe véve, beható vizsgálatai után visszautazott. — Az ev. ref. felsőbb leányiskola értesítője a héten Hoffer Teréz szerkesztésében megjelent A 45 lapra terjedő füzet a múlt iskolai év történetét, tanárok, tanítás beosztását, statisztikai kimutatásokat tartalmazza Összesen 34 növendéke volt az iskolának, az I. osztályba járt 10, II osztályba 10, III ba 8, IV be 6. Zongorázni tanult 10 növendék. — Tűz. Szabadi Imre 1. kér háza udvarán egy rakás rőzse múlt hétfőn elégett. Nagyobb baj nem történt. A tűz oka ha nyagság. — Publikáczióról. Barta István a müut mellett, Szabi Ferenez szomszédjában 12 kapa szöllejét lakóházzal eladja. A ház 4 kapa szöllővel külön is megvehető terméssel — Kis Rabftta Pál IV. kér. házát eladja. — Kocsis Lajos I. kér. lakóházát eladja. Kovács Imre nyug. tanító IV. kér. lakóházát eladja. — Kovács G. Ferenez zsanai 45 h. tanyai birtokot Dömötörtől haszonbérbe adja. Értekezhetni IV. tiz. lakásán — A régi Szemes-féle kötönyi birtokon nagyobb terjedelmű föld feléből őszi vetés alá kiadó. — Nagy Faragó Gergely felsőszállási 5 h. szántóföldjét eladja; értekezhetni Ii. tizedbeli lakásán. — Simon Sándor a kis Sóstó parton 22 és fél hold szántó kaszálló tanyai birtokát Dömötörtől haszonbérbe adja. — Tóth M. Lajos a harka kötönyi 307. h. szántó kaszáló legelő tanyás földbirtokát szent- Mihálytól haszonbérbe adja ; értekezheldi vele V kér. lakásán vasárnaponkint. — özv. Rébék Imréné a postával átellenes é* a Czirok kút melletti házát eladja. — Mint értesülünk, a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-bank, ezen előzékenységéről általánosan ismert, előkelő fővárosi pénzintézet újabban jelzálogosztályt nyitott s ajánljuk mai számunkban megjelent idevonatkozó hirdetését különösen gazdaközönségünk figyelmébe. CSARNOK, A Sóstón. A tó hátán ring a csónak, A hullámok ringátódznak. A csónakban én s a lányka Szótlanul nézünk egymásra. Ring a csónak Ingó ringó. A tó hátán ring a csónak, A hullámok riagatódznak A csónakban szótlan, búsan Evezgetek egymagámban. Ring a csónak Ingó, ringó. S. J,
