Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-28 / 26. szám
véleményét elfogadva ezen ingatlanok nem alapítványi természetűek. Páka puszta alapítványi rendeltetését ami illeti: miután a czél helyes, és az alapítvány rendeltetése üdvös, a jogügyi bizottság álláspontjával egybehangzóig kimondandó az is, hogy a kezelésre nézve az egyháznak is megadassák az a befolyás, mely azt a kir. kúria Ítélte, és okiratok alapján illeti. A kezelésre nézve részletesebb tervezet készítendő és szabályként megállapítandó. Az adósságok, teher, alapítványok, általában az egyház pénzügyi állapotát illetőleg részletes előterjesztés készítendő. Főt. Szi- lády Áron ur megígérte, hogy e részben segítségére lesz a kerületnek. A 3000 frt váltóadósságra nézve megállapodtak, hogy ezen összeg az egyház czéljaira fordittatort, így az egyház terhe. Az érdekelteknek kérvényezni kell azt, hogy ezen összeg kiutalványoztassék. AL alapítványok rendezésének szükségességére nézve megállapodtak. Az alapítványok sértetlenül fenntartandók. Az őszi közgyűlésre az egyház előterjeszti az alapítványi okiratok másolatait. Végre a hiányokra nézve abban állapodtak meg, hogy miután azok természete még tisztázva nincs, hogy egyfelől az egyház jogtalanul ne gazdagodjék, másfelől az egyházi vagyon megóvassék; egy elsőrendű számvevői személy vegye elő a számadásokat és részletes vizsgálatot terjesszen elő, melynek alapján remélhetőleg ki fog tűnni a számadás helyessége, s hogy az egyház vagyona idegen czélokra nem szolgált. Kéri, hogy az égyháztanács ilyen értelemben határozzon. Megköszöni a szives fogadtatást. Meg volt lepve a város haladása és fejlődésével, látja a jólét és gazdasági fejlődés jelét. Szép a templom, szép a főiskola, de a fő az, hogy abban a szeretet lakozzék. A leányiskola kifejlesztésének tervét örömmel fogadta. Kívánja, hogy lejövetelük emlékezetes legyen, hogy ettől fogva az egyház újabb virágzásnak induljon. Vári Szabó litván egyh. főgondnok, miután a bizalmas értekezleten megállapított és itt előterjesztett indítvány az egyháztanács általános helyeslésével találkozott, ezt egyhangúlag hozott határozatként kimondja. Köszönetét nyilvánítja ó exczellentiajának, hogy nem sajnált fáradtságot, hogy szivvel- lélekkel törekedett a béke és egyetértés megteremtésében,. Erre a nevezetes napra a jövő kor is emlékezni fog, Adám Kálmán esperes hálás köszönetét nyilvánítja őexczellentiájának, hogy e nagy gyülekezetben a bekét helyreállította. Dr. Babó Mihály a megjelenésben a szeretet megnyilatkozását és a felsőbb egyházi hatóság meleg érdeklődését látja. Az egyház tagjaiban megvan a jóra törekvés, nekünk hálával kell adóznunk, hogy felolvasztotta a jégkérget. A kér. főgondnok urnák ezért jegyzőkönyvi köszönetét indítványoz. Szilády Áron remek beszédében utoljára kért szót, mert utolsónak tekinti magát. Ami határozathoz az egyháztanács hozzájárult, neki különös oka van ahhoz járulni az egyház fejlődése érdekében. Bizonyosnak tekinti, hogy ez a mai nap örökre emlékezetes lesz, és csak rajtunk múlik, ha a jó ügy fennakadást szenved. Ha gyarlóságot, ok nélküli szakadozást tapasztal, oka annak lehet félreértés, de rosszakarat nem. Dicsekvés néikül állítja, hogy jóra, áldozatra készebbet a halasi embernél nem igen találhat- Vajha ilyennek ismerne excellentiád is bennünket, excellentiád, aki az Urnák szentelt napján is dolgozott érdekünkben. Helyzetünk az, hogy a rom. kath. felekezet számarányban túlszárnyalt bennünket, bár egyéb tekintetben nem. Intézeteink tárva előttük. De ez nem tesz restekké bennünket az áldozatkészségben, libben az á’dozatban támogatásra vagyunk szorulva. Öexcellentiájánál mindig készen találjuk a segítséget és ez lesz nekünk emlékezetes. Amidőn szívből köszönjük excelleu- tiád atyai jóakaratát és fáradozását, szívből kívánjuk, hogy mielőbb lássa sikerét az általa megteremtett béke és egyetértésnek. Ezzel az egyháztanács gyűlés véget érvén, Vári Szabó Ltván főgondnok az ülést berekesztette. Darányi Ignácz egyházkerületi főgondtiok az ülés után sorban kezet fogva a presbitérium tagjaival és az érdeklődő hallgatóság nehány tágjává', nehány szót váltva velük, szívélyes búcsút véve távozott a díszteremből. Az adótárgyalások. Múlt héten kedden folytatta az adókivető bizottság tárgyalásait, nem uj kincstári kiküldöttel, hanem Cserna pénzügyi titkár úrral; öt küldte ki a pénzügyigazgató a megszakított tárgyalások folytatására. Rendszerint más egyént küldenek ki, és küldöttek más helyeken, hol az ellentétek annyira kiélesedtek. A budapestvidéki pénz- ügyigazgatóság tehát vagy nem rendelkezett mással, vagy úgy gondolkozott : keverd csak ahogy lehet. Nem csökkent tehát az izgalom arra a hírre, hogy kedden folytatjuk. Hozzá is fogott a bizottság. Természetes, szó sem lehetett többé a bizalmas megá'= lapoda'sról, illetve annak fenntartásáról. A bizottság és a bizalmi férfiak megállották helyeiket; akár az adófizetőkkel, akár a kincstár képviselőjével állott szemben, függetlenül, részrehajlás uélkü’, a legigazságosabb módon igyekeztek eljárni, és az adótételeket megállapítani. Mintegy 600 egyénnel végeztek a hét folyamán, utoljára a haszonbérlőkkel, kiknél a haszonbér összege tudva lévén, különös vita nem is keletkezhetett az adóösszegek megállapítása körül. Általában mindenki adója többé-kevésbé emelkedett; az átlagos emelkedés 20—25 százalék lehet. Azt hinnők, hogy általános vagyonoso- dásnak örvendünk, és adótételeink emelése gyarapodásunkat világosan bizonyítja. Pedig ez nem áll. A törvény szerint a házbér- és házosz- tályadó csak azon esetekben szolgálhat zsinórmértékül a III, osztályú keresetadó megállapításánál, ha egyéb adatok nincsenek, és az illető adózó kereseti viszonyai egyáltalán ismeretlenek. A kincstári előadó ur előtt természetes, mindezek a dolgok ismeretlenek ; a házosztály- és házbéradó alapján akarta kihozni az úgynevezett „minimális“ keresetet. A bizottságnak azonban szüksége nem volt erre az utó só menedékre ; ismervén a viszonyokat, ahhoz képest mértékelte az adótételek összegét, és az elnök a bizottság nyilatkozata és szavazata alapján mondotta ki, hogy az adóösz- szeg ennyi- és ennyiben megállapittatik. A kincstári képviselő adatai helytelen voltának érdekes példáit hallottuk. így — hogy az úgynevezett »minimális« keresetet említsük első sorban : Grósz Simon megvette a Darvas házat. Miért vette, nem tartozik a dologra. Van ebben a házban vagy öt szoba meg egy kis szatócs boltocska. Ha már az arányosításról volt fennen a szó, egy hasonló forgalmú üzlettel való összehasonlítás alapján meglehetős pontossággal meg lehet állapítani az üzleti forgalmat. De a házosztály adó, tehát az alap, mely a minimális keresetet mutatná, oly horribilis összeget hozott ki, hogy G. S. adója a kis bolt után mintegy 240 korona lett volna. A bizottság gondoskodott arról, hogy ne a szobák, hanem az a kis üzleti jövedelem legyen a jog és igazság mértéke szerint megadóztatva. Ma két heti c/.ikkünk miatt szó ért bennünket a miatt, hogy a kincstár javaslatait önkényszerüeknek tartottuk. A tárgyalások folyamán vetette szemünkre ezt a kincstári képviselő ur, fennen hangoztatta, hogy ö az adatokat nagy szorgalommal beszerezte, és azok helyesek is. Készséggel elismerjük a kincstári kép"i- seló ur nagy szorgalmát, de e szorgalom és igyekezettel, — hogy többet ne mondjunk — tulságba ment. Több eset nekünk adott igazat, melyek közül megemlítjük Pájer József esetét. A kincstári képviselő ur egy kimutatást terjesztett a bizottság elé, hogy P. J. nek a magyar ált. bizt. társaságnál mint ügynöknek mily összegű jutalék járt a múlt évben. (Az összeg nem tartozik a nyilvánosság elé.) Erre Г. J. a föügvnök- séguek egy hasonló kimutatását vette elő, melyben az összeg 430 koronával kevesebb. Csakhogy P. J, kimutatása a föügynókség a áirásaval volt ellátva, a kincstári képviselő űré pedig nem. Hasonló eset történt Weisz Ignacznál, ott is vagy 1400 korona differentia volt a hiteles és nem hiteles kimutatás közt, es itt is a hiteles volt Weisznáh .Jf^Ezek az esetek természetes azt eredményezték, hogy a bizottság kétségbe vonta a kincstári képviselő többi adatéinak a hitelességet is, és nem ok nélkül hangzottak el a kíméletlen szavak a bizottság tagjai, különösen annak elnöke részéről, és nem ok nélkül tortent az, hogy Hofmeister Ignácz — kijelentve azt, hogy ily körülmények között Cserna úrral nem tárgyal, s lemond megbízatásáról — a bizottságból kilépett. Erre zárt tanácskozást rendelt az elnök, melynek eredménye az lett, hogy Tihy Gusztáv hivatott be Hofmeister helyébe. Ez történt még csütörtökön, Nem kevésbé érdekes »esete« volt Schőu Móricznak, kivel szemben a kincstári képviselő ur kimutatta, hogy 1000 hecto bort szállított a vasútra, haszon 1000 kor., fizet a borkereskedés után 100 koronát. Nem engedte szóhoz jutni Schönt és a bizottság rásózta a roo koronát. Csak azutáu derült ki a bizottság előtt, hogy Schőnnek 32 hold szőleje van, az elszállított bor legnagyobb részben ennek terméséből került ki és mindössze sem tett ki 300 hectót. Schön már-már áldozata lett a kincstár jeles adatainak, ha az elnök szombaton reggel ismét szóvá nem teszi a dolgot, a nagy tévedés és igaztalanság jóvátételét nem sürgeti. A
