Halas és Vidéke, 1902 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-04 / 1. szám

III. évfolyam. Halas. 1902. január 4. 1. szám. HALAS ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. = IMIZISnDEISr SZOMB^TOI^. = TnT-jŐ^X^i-fcű'X'jLiSI xk-IESXXXX; Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. Vfiéken „ „ 6 „ „ 3 „ — „ Felelős szerkesztő: Dr. HODOSSY GÉZA. Kiadó: EÉMERI SÁOTOE. Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-uteza 1752. Szabad Lyceum. A főgimnázium tanári testületé elha­tározta, hogy minden vasárnap délután 3 órakor tudomány- és ismeretterjesztő előadást rendez a főgimnázium rajzter­mében. Előadásokat, felolvasásokat tart fölváltva hol egyik, hol másik tanár ur, és ilyen előadásokra fölkérnek a testü­leten kívül álló egyéneket is. Meg va­gyunk mi is hatalmazva arra, hogy ezekre az előadásokra a tisztelt közön­séget meghívjuk. Mondanunk sem kell, hogy a tanártestület ezen nemes törek­vésével, áldozatkészségével úttörője és fejlesztője lesz annak a műveltségnek, mely műveltségnek egy bizonyos fokán kell lenni ma a húszezer lakosságú Halasnak. Meghív tehát mindenkit kü- lömbség nélkül. Alkalmat ad a nemes és hasznos szórakozásra. Az a vasárnap délután különösen a kereskedő és iparos osztálynál olyan idő, amikor keresve keresi a szórakozást, igyekszik fölkeresni a kaszinókat, mert hát a tétlenséget nem szereti, az azzal járó unalmat elűzni törekszik. A nap szaka épen a legkedvezőbb. Ekkor még a kaszinók nem tellenek meg, az unaloműző kártya pártik szer vezve nincsenek, azok miatt is ráérünk tehát egy nemesebb szórakozásra. És miből áll e szórakozás? Vállalkozik valaki, hogy saját tapasz­talatai, ismeretei köréből, valamit el mond, vagy felolvas egy vagy más dolgot. Tárgyát szabadon választja, azt megvitatja, alkalmat ad arra, hogy nézetei, tapasztalatai a közéletbeátmenve, ott hasznosan, kellemesen érvényesülje­nek. Szórakoztatás mellett tehát oktató is az előadás. Szabad Lyceum tehát tudományt és ismeretet terjesztő társaságot jelent, melynek czélja elméleti és gyakorlati sorozatos előadások rendezésével a kö zönség érdeklődését a szellemi munka és haladás iránt fölkelteni és alkamat adni arra, hogy ismereteit a gyakorlati élet, tudomány és művészet terén min­denki gazdagithassa. Az eszme erede­tileg Oxford és Csmibridgébő! indult ki. Budapesten már 1893-ban alakult egy ilyen társaság, és az egyetemi müveit séget terjesztő mozgalom mintájára kí­vánt alakulni, de a honi viszonyok ettől való eltérésre kényszeritették, és sajátos feladatát abban keresi, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek minden ágából rendszeres oktatást kíván nyújtani, még pedig nemcsak a középosztály, hanem a nép minden rétege számára, de sőt külömböző osztályú nőknek gazdasági Hird-etési áralc: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szeiint. ИДО" XT3rilttér: soronként 16 fillér. nevelésére, munkások és földmives la­kosság műveltségének emelésére is ki­terjesztette figyelmét. Ez a nemes czélja és törekvése ta­nártestületünk, és hozzá csatlakozott egyeseknek, és az az óhajtása, hogy emez előadásokat a nép minden rétege meghallja. Az előadásokat már január 5-én meg­kezdi és számit pár száz hallgatóra mindegyik előadásnál, melyekre a be­menet szabad, teljesen ingyenes, hogy a nemes törekvést az erkölcsi eredmény jutalmazza. Közgyűlés. — Jan. 2. — Ismét a beható és alapos tárgyalása a költségvetés letárgyalatbn részének. Uly ala­pom és beható, hogy az V. 16 tételtő! a VII. 3 tételig jutott a közgyűlés. Előbb azonban szóba jött a főjegyzői állás elleni fetebbezés i«. A fetebbozést nem — mint jelentettük -- Nagy Móricz, hanem Sándor Imre, Mészöly István, Gál Gábor, GU István, Zseni István adták he. Néhány napra Sándor Imre a felebbezésnek „személyeskedő“ részét visszavonta, után« ugyanezt cselekedték Mészöly, Gi! Gábor és Gál István, ismét később Mészöly István egész terjedelmében visszavonta a íelebbezéat. E közben Hofmeisz- íer Juda, Zilah Benő, Borki Antal egy kér vényt adtak be a polgármesterhez, hogy e A Halas és Vidéke eredeti tárcája. A kaszinó Szilveszter Estélye. A kaszinó ifjúsága rendezte decz. 31-én. Nem a sablonos végig táuczczaf, hanem egy olyan kedves művészies műsorral is, mely műsor beiiiesztésével kellemes diszt kölcsönzött a kaszinónak. Kár, hogy kissé megkésett a meghívó. Talán ez oka annak, hogy bizony kevesen voltunk, vagy az, hogy as ó év utolsó estéjét a leg­szűkebb családias körben szokták eltölteni ? Akár ez, akár amaz, egy a fő, hogy a kaszinó Szilveszter estélye a legpompásabban sikerült. A műsor művészies keresztül vitele már eleve biztosította a sikert. Azok a kedves hölgyek és urak, akik egy szép emlékkel gazdagították kaszinónk életét, ki Í3 tettek magukért. Siposs Nelli urhölgy, a szini akadémi fiatal növendéke Szécsi Ferenoznek a „Bál után“ czimű magánjelenetét adta elő. Le nem vettük szeműnket a kedves jelenségről, ki az első hosszú ruha Cs az e<ső bá; ba áíátó! felizgatott leány gondo’a ait oly meglepő hűséggel és közvetlenséggel adta vissza. Da meg is kapta jutslmán Kedvenczévó lett a közönségnek. Tapsvihar jutalmazta a kedves előadást. A fiatalság meg egymás kezéből várta és vitte tánczra a kedves fiatal leányt. Az egy felvonásos „Mindenben kövesd* czimű vígjátékban Bárczy Béla ügyvédet Paprika Antal ur személyesítette. Margit — neje — Siposs Nelli urhölgy volt, özv. Kereszt- szegi bárónét Egry Kálmánná úrnő adta, Is* ól:, a bá'óné inasa Egry Kálmán ur, szobaleány Szabó Esztike urhöigy voltak. Szemenszedeit művészek. A kis vígjáték bonyodalmának komikumait az az elevenség, mely játékukat jellemezte, □agy mértékben fokozta. Igazán semmi kívánni valót nem hagyott sem az összjáték sem a művésziesség tekintetében. De engedjenek meg a hivatásos művészek, hogy Paprika Antal ur mint dilet áns művészete előtt is meghajoljak. Ez a fiatal ember valami csodálatos egy ember. Ha nem ismernök olyannak, mint aki a romai jog, közjog, meg fudj i ég hányféle joggal viaskodik, hogy azok tudora legyen, azt hinnök, hogy az önök tanítványa. De tán úgy is van? Igen úgy van. Mert Ősök között könnyű volt neki... Az előadás befejeztével Egry bácsi lépett elő. Azt jelentette, hogy miután Siposs Jenő ur rekedtsége miatt nem énekelheti el» műsor 3 ik számában jelzett énekét a „Görög rab­szolga“ operettből, „Egry Kálmán ur“ pedig majd szünórakor mondja el nótáit: hát a 3 ik szám sajrá'a unbra elmaradt, szünórakor pedig a 2-ik számú, Szentirmainak „Nincs még vége mindennek“ czimű müdalát, és több kedves népdalt hallottunk Egry bácsitól. Pompásan hangjánál volt, és ezt észrevettük az „Istók“ nál is, aki a székely nótáit már a magas cén kezdette. Éjfélkor rendezett néma kép az ó év teme­tését és az uj év beküszöntőjét ábrázolta. Az előtérben félig eltemetve a nagy sz&kállu ó ér, hUa mögött az uj év (4 éves kis lánya a kaezinósnak). Fent az angyal, fa 13 éves Szabó Esztike) aki míg a jelenet tartott, az 4 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom