Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1901-06-19 / 12. szám
1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 19. Hasznos tudnivalók. Útmutatás a káposztapillanyó hernyójának irtására. Életmódja és kártétele. A káposzta pillangó hernyóját falánkságáról egyaránt jól ismeri a falusi gazdasszony, a ki zöldséges kertjében maga gondozza a házhoz szükséges káposztaféléket, meg a gazdaember is, a ki eladásra nagyban táblaszámra termeszti a káposztát. A káposzta pillangó hernyója kisebb-nagyobb számmal minden évben akadhat, egyik-másik esztendőben azonhan oly nagy mértékben szaporodhatik el, hogy nem elégszik meg csupán csak a káposztával, amelyet a hernyók serege egész a torzsáig pusztára letarol, hanem a káposzta fogytával neki esik a kala- rábénak, sőt ennek hiányában a tormaleveleknek is. így történt az elmúlt 1900. esztendőben is, amelynek őszén a káposzta-hernyó roppant kártétele miatt mindenfelől felhangzott a panasz. Ezek a kártékony hernyók a káposztapillangó tojásaiból fejlődtek, a melyet nyár elején a fehér lepke a kalarábó, torma, de különösen a káposzta leveleire rak le. A lepke ezeket a tojásokat szép sárgaszinű csomóeskákban tapasztja oda egymás mellé a levelek fonákjára. Úgy két hót múlva ezen tojások mindegyikéből egy piczi hernyó bújik ki. A hernyók még ilyenkor igen aprók, eleinte fehéres-zöld színűek, egyide- ig egymás mellett egy csomóban vesztegelnek és nem igen látszik meg, hogy nagy kárt tennének, mindössze a leveleken, hogy mindegyikük a maga szakállára szabadon garázdálkodhassék s a milyen mértékben nőnek, híznak a zsenge levelek árán, olyan arányban növekedik a kártételük is: kikezdik a leveleket a szélükön és lyukakat rágnak azok közepén, úgy hogy utoljára semmit sem hagynak meg a levelekből az ereken kívül. A hernyók őszre, rendesen a káposztaszüret idejére teljesen kifejlődnek s a káposztáról stb. vándorútra indulnak. Ilyenkor a kövér hernyókat a szomszédos fákon, a kerítéseken, a falakon mászkálni, sőt egynémelyik lakásunkba is betolakodik, hogy alkalmatos helyen, a hol a tél hidege, a nedvesség és sokféle ellenségük ellen oltalmat találnak, bábbá alakuljanak át. Ha a báb szerencsésen kitelel, akkor abból tavaszra kibújik a fehér lepke, a mely a fent jelzett módon ismét lerakja petéit, még pedig minthogy ez a tavaszi ivadék rászára, káposztára ilyenkor még nem igen talál, leginkább a vadon termő káposztafélékre (mustár, vadrepcze stb). Ezeken nevelkedik fel a második, a nyári ivadék, a mely, mint fentebb említettük, a mi káposztánkat fertőzted meg. Védekezés. A védekezésre a legtöbb gazda csak őszszel, tehát akkor szánja rá magát, a mikor már nagyon is a körmére égett a baj s a mikor a hernyók kártétele bábbá alakulásuk folytán amúgy is magától megszűnnék. Ekkor csakugyan nem tehet egyebet, mint hogy nagyra hizlalt hernyóit megkésve bár, vízzel félig telt, belül mázos edénybe szedeti egyenkint és azokat a házi szárnyasokkal megeteti; ezenkívül pedig talán még megkísérli, hogy a falakon, kerítéseken stb. levő bábokat elpusztítsa. Pedig minderre a költséges, elkésett védekező eljárásra nem kerül rá a sor, hogyha annak idején olcsó szerrel útját állja a hernyók túlságos elszaporodásának s igy mintegy megelőzi a bajt. Megismerve a fentiekben a káposztapillangó életmódját, annak alapján a megelőző védekezés módjait most már meg is állapíthatjuk. A munka kora tavaszszal kezdődik. A káposztapillangó első ivadékát, tehát a tavaszszal csak imitt- amott gyéren repkedő fehér lepkéket össze kell fogdostatni, még pedig mielőtt nőstényeik leraknák tojásaikat. Minden egyes terhes fehér lepke tavaszi elpusztításával ezer meg ezer őszi hernyótól szabadíthatjuk meg a káposztás földünket; jól fontoljuk meg ugyanis, hogy a lepke tavaszkor a vadon termő káposzta- félékre (vadrepcze, mustár stb.) 200—300 tojást rak és vegyük fel, hogy ezekből nyárára lepke fejlődik és hogy utóbbiak mindegyike megint ugyanannyi tojást tojik le a káposztára. mennyi temérdek hernyó unokája lehet egy-egy káposztapillangónak tavasztól őszig ! A kertek és káposztásföldek közelében nem szabad megtűrnünk a dudvát, gazt, mert éppen azok egy részén (vadrepczén stb.) nevelkedik fel a káposztapillangó nyári ivadéka, a mely aztán a mi káposztánkat fertőzi meg. A lepke nyári ivadéka a káposztásföldeken már sokkal nagyobb számmal repked, semhogy össze- fogdosása olyan háladatos munka volna, mint a tavaszi lepkék elpusztítása. A helyett sokkal tanácsosabb megvárni, mig a nyári lepkék a káposztára lerakják tojásaikat, hogy ezeket ujjunkkal széjjel nyomkodjuk. A leveleket fel hajtogatva, azok fonákján rövid gyakorlat után igen gyorsan megtaláljuk a sárga színű tojáscsomókat. A tojáscsomók ilyen módon való felkutatását és elpusztítását néhány napi időközben meg is kell többször (háromszor-nógyszer) ismételnünk, mert a lepkék nem egyszerre rakják le a tojásokat. (Vége követk.) Közgazdaság. Budapesti gabonaárak junius 17. Pestvidéki 72-81 kilós 7 k. 95 fillértől 8 k. 35 fillérig. Rozs 7'25—7 50-ig. Árpa 6'10—6'75-ig. 'l'cugeri beit 5 45—5 55-ig. Román v. bolgár 5.45—5 50-ig. (ár 50 kiló súlyban értendő.) Budapest-Ferenczvárosi sertés vásár junius 15. Készlet 112 drb. — Napi árak páronként: Maiaczok 50—100 klgr. súlyban —.—56.— 120—180 klgr. súlyban 84.-----86. —. 220—280 klgr. súlyban 84 ----86. — . 320—380 klgr. súlyban 80.-----84.—. 400—500 klgr súlyban 72—80 ko rona. Präger Ferenc/, felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. H ir d e t é s e k. Kereskedő tanoncz. Jó házból való fin azonnal felvétetik Győrfi József füszerkereskeÜésében. Borvevők figyelmébe. Jó siller és vörös bor igen jutányos árban kapható, úgyszintén egy 170 akós kád is eladó. Fiedler Antalnál Hajóson. Kohn Lipót füszerkereske- désében egy jó házból való fiú tanoncz- nak felvétetik. 1—2. A laphoz egy megbízható kihordó kerestetik, ki szép mellékjövedelemre számíthat. Halas, 1901. Nyomatott Präger Ferenez könyvnyomdájában.
