Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1901-07-17 / 16. szám
1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. július 17. Molnár K. Imre harka-kö- tönyi 115 hold tanyás birtokát takarmánnyal együtt több évre haszonbérbe kiadja. Értekezhetni tulajdonossal a helyszínén. Ónodi János III. tiz Bergl- fóle házát okt. 26-tól kezdve bérbe kiadja. özv. Orbán Jánosnó alsószállási 13 hold szántóföldjét több évre haszonbérbe kiadja. Értekezhetni tulajdonossal III. tiz. lakásán Tóth János házában. Gazdag János örökösei eresztő pusztai szántó, kaszálló és legelőből álló tanyás, földbirtokukat örök áron eladják. Értekezhetni az örökösökkel a helyszínén. Egyházi ügyek. Eegyliáztanács ülés. Vasárnap e hó 14-én délelőtt és délután ülést tartott a ref. egyháztanács és pedig ezúttal is Adám Kálmán esperes jelenlétében, ki az egyházkerület részéről azzal az utasítással volt kiküldve, hogy azon ügyekben, melyeknél Szilády Áron lelkész személyesen érdekelve van, az egyházi elnök tisztét vigye. A gyűlés tárgyai közül fontos- sabbak voltak a következők : Az egyház számvizsgáló bizottsága beterjesztő jelentését az 1899. évi egyházpénztári számadásia vonatkozólag. A számvizsgáló bizottság kiemelvén, hogy az egyházpénztár a 15.000 frtos államsegélyből 10.000 frtot váltó-adósság törlesztésére fordított, a nélkül, hogy azon összegnek ilyen felhasználására akár az egyház-tanácstól, akár a gazdasági gyűléstől felhatalmazása lett volna; utasittatni javasolja a pénztárnokot, hogy azoktól, a leiknek váltóját a 10.000 frt erejéig kifizette. ezen összeget liajcsa be, s azután intézkedjék az egyház-tanács arról, hogy az, mely adósság törlesztésére fordittassék. A jelentés pontja közül érdekes vita volt Szilády Áron lelkész és az egyh. tanács jegyzője Dr. Babó Mihály közt. Az előbbi ugyanis azt állította, hogy a kérdéses összegből kifizetett váltó-adósság fölvétele felöl volt egyház-tanácsi határozat. Dr. tíabó azonban utalt arra, hogy azon egyház-tanácsi határozat, melyre a lelkész hivatkozik, még 1893. febr. 12-én kelt. a mikor az egyházi elnökség az adott felhatalmazással nem ólt s a váltóügylet mellőzésével más utón vette fel a kölcsönt; az egyház-tanács pedig 1893. február 12-ike óta V4 — lU részben két Ízben is újból választatott, minek folytán a korábbi egyház-tanácsi felhatalmazás az uj egyház-tanácsosok hozzájárulásának kikérése nélkül érvényesnek el nem ismerhető. Különben is, mint a számvizsgáló bizottság jelentése is kiemeli, a 15,000 frtos államsegély részletét képező 10.000 frt felhasználását, illetőleg a segélyt elfogadó gazdasági gyűlés 1898. okt. 30-án kimondta, s a feltétel teljesítését akkor az elnökség is megígérte, hogy a 15.000 frtos államsegély felhasználása felöl a gazdasági gyűlésnek lesz joga határozni s mégis e rendelkezéstől az elnökség önhatalmúlag eltért, a mibe az egyház-tanács utólag bele nem nyugodhatik. Javasolja továbbá a számvizsgáló bizottság, hogy az 1899. évi számadás szerint az alapítványokból kölcsön vett 6520 frt 18 kr. a bevételekből töröltessék, mivel a pónztár- noknak e kölcsönvételre utalványa, vagy felhatalmazása nem volt. Minek folytán a pénztárnok s illetőleg az ennek ellenőrzésére köteles elnökség e 6520 frt 18 krnak az alapítványi pénztárak részére, visszatérítésére kötelezendő. A lelkész részére egyház-tanácsi határozat alapján kifizetett 500 frt esketési stóla-átalányra nézve azt javasolja a bizottság, hogy a lelkésztől az illető egyháztanácsi s az azt jóváhagyó felsőbb hatósági határozatok bekövetelendők, mert csak azok alapján lehet megállapítani, hogy ez általány ügye dijlevél-változ- tatásnak tekintendő-e, vagy nem. E kérdésben ugyanis az egyházgazdasági gyűlés határozata szintén mellőztetett s a bekivánt határozatokból fog kitűnni, hogy mennyiben tartozik ez ügy a gazdasági gyűlés elé. Mindezek alapján a számvizsgáló bizottság az 1899. évi egyh. pénztári számadásra vonatkozólag a felmentvóny kiadását nem véleményezi. Ezt az egyháztanács elfogadta s a tölmentvényt azon évi számadásokra vonatkozólag megtagadta. Utasította továbbá, ugyancsak a számvizsgáló bizottság javaslata értelmében a pénztárnokot, hogy az 1900. évi számadást 15 nap alatt terjeszsze be, mivel különben ellene aszámoltatási per meg fog indíttatni; továbbá, hogy a fejadóból és a °/o-os adóból befolyt összegeket külön-külön mutassa ki, úgy szintén azt is, hogy mennyi a fejadó-hátralék, mivel ez utóbbinak behajtásáról az egyh. tanácsnak kötelessége gondoskodni a múltra nézve is. A gyűlés további folyamában bemutattatott az 1900. és 1901. évi költségvetés az esperes jóváhagyásával. E pontnál felszólalt Kaszás Lajos egyháztanácsos, kérdést tévén arról, hogy a 15°/0-os egyházi adó e két évre miért vettetik ki, holott azt a gazdasági gyűlés meg nem szavazta. Az esperes felvilágosításul előadta, hogy mivel azegyh. gazdasági gyűlés ápr. 14-én a 10°/„-os adót elvetette, ennélfogva mindaddig a mig a gazd. gyűlés az adó ügyében újabb határozatot nem hoz, az egyházkerület által törvényesnek kimondott 15°/0-os adó volt érvényes, s minthogy továbbá az egyháznak sem tavalyra sem az idénre költségvetése még nem volt, költségvetés nélkül pedig az egyház működését tovább tűrni nem lehetett, ennélfogva az ápr. 14-iki egyháztanács e két évre a költségvetést ezen még akkor érvényben levő és mely nem változtatott 15°/0-os adó alapján volt kénytelen megállapítani, a mit ő kötelességszerűleg jóváhagyott. A gazdasági gyűlés azóta a 15°/0-os adót megváltoztatván illetőleg az adót 10°/o-ban állapítván meg, természetesen csak a jövő 1902. évtől kezdve válhatik érvényessé. Különben megnyugtatásul kijelenti, hogy az egyházi építkezés, pénzkezelés stb. körüli hibák, hiányok és mulasztások megvizsgálása czéljából rövid időn meg fog érkezni az egyházkerületnek egy küldöttsége Mészáros János kecskeméti lelkész és Szeless József egyh. kér. tanácsbiró személyében, a kik hivatva lesznek a fenforgó bajokért való felelősséget is megállapítani. Az egyháztanács e napon végre megtarthatta a már többször kitűzve volt pónztárnok és ellenőr választást is. Pénztárnoknak megválasztatott Hermán Dénes, ellenőrnek Kémeri Gyula, kik a délutáni ülésben a hivatalos esküt le is tették. Bejelentetett a jut. 7-iki gazd. gyűlés határozata a kibontakozás és
