Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1901 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1901-06-12 / 11. szám

1901. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 12. utón felül levő 12 kapa szőllőjét terméssel együtt örök áron eladja. Továbbá eladja az összes gazdasági felszerelését, lovait és szarvasmar­háit. Értekezhetni tulajdonossal a helyszínén. Dózsa István bodoglár pusz­tai 4» holdas tanyás birtokát több évre haszonbérbe kiadja. Értekez­hetni III. tiz. 1022 sz. házánál. Daróczi István értesíti ez utón is a közönséget, hogy nejének szül. Tóth Erzsébetnek hitelt ne adjanak, mert ő nevezettért nem vállal felelősséget, és az illető pénze vesztett lesz. Dobos Viczének Bibó György füzes pusztai birtokán ki­sebb nagyobb részletekben füve van eladó. Értekezhetni nevezettel a helyszínén. özv. Bikády Benedekné az alsó kisteleki utón felüli diillőben levő 3 hold szőllő és veteményesét az idei terméssel, vagy anélkül is Örök áron eladja. Értekezhetni V. tiz. lakásán. Bózsa Nándor a közeli híd­nál levő kászálló földjét örök áron eladja. A, rajta levő füvet külön is eladja. Értekezhetni fentivel III. tiz. lakásán. Király Gy. Mihály eresztő pusztai 140 hold szántó-kászálló és legelőből álló tanyás birtokát több évre haszonbérbe kiadja. Értekez­hetni vele VI. tiz. lakásán, vagy a helyszínén. Id. Babó Imre rekettyéi pusztában 147 holdas tanyás birto­kát Dömötörtől kezdve több évre haszonbérbe kiadja. Értekezhetni a helyszínén vagy II. tiz. lakásán. Feró D. Imre a jankováczi határ mellett levő fehértói támlás birtokát 6 hold dohány engedélylyel több évre haszonbérbe, esetleg feli­ből is kiadja. Értekezhetni vele a helyszínén vagy a IV. tiz. lakásán. Városi ügyek. Közgyűlés. Szerdán junius hó 5-ón tartotta a képviselő-testület Vári Szabó Ist­ván polgármester elnöklete alatt azt a rendkívüli közgyűlést, mely a napi rendre kitűzött tárgyak érde­kességénél és egy részük — minő a helypónz fizetés kérdése — fon­tosságánál fogva a képviselők nagy­számú rósztvótele mellett folyt le a következően : I. Vári Szabó István polgár- mester az ülés megnyitása és a jegy­zőkönyv hitelesítők kinevezése után bemutatja Orbán Lajos kérvé­nyét, mely szerint az a polgármes­tert becsmérlő kifejezésekkel, hiva­tali kötelességek teljesítésének el­mulasztásával, lazítással, s több e félékkel vádolja, a tisztikarról pedig azt állítja, hogy annak tagjai a póta­dóból negyedévenként 400—(500 írt. osztalékban részesültek. A jelen voltakat megbotránkoz­tató folyamodás felolvastatván, be- mutattatott a tanács végzése, mely szerint az,-az ügyre vonatkozó véle­mény nyilvánításától (nagyon helye­sen) tartózkodik, s csupán anynyit jelent ki, hogy Orbán Lajos kérvé­nyében a tisztviselők ellen foglalt rágalmazás miatt a bünfenyitő felje­lentést az érdeklett tisztviselők hozzá­járulásával a kir. ügyészségnél meg­tenni kötelességének tekinti. Dr. Babó Mihály főjegyző a kérvény felolvasása után a követke­zőket jelenti ki: Ezen ügyben mint előadó indít­ványt nem tesz, javaslatot elő nem terjeszt, nehogy bárkinek véleménye, felfogása a legkisebb mértékben is befolyásoltunk mondathassák ; azt hiszi, hogy ezen álláspontját a közgyűlés helyesli, s miután a leg­kényesebb természetű ügyekben is mindenkor kifejezésre szokta jutatni felfogását, megvan győződve, hogy mostani tartózkodása nem minősítte­tik másnak, mint arra való törekvés­nek, hogy a képviselő-testület sza­bad elhatározása meg legyen óva ebben az ügyben, melyben első sor­ban a város polgármestere, másod sorban az egész tiszti-kar vádolva és gyanúsítva van; hogy mindazon ál­tal a bekövetkezendő tárgyalásnak alapot adjon, felhívja a közgyűlés figyelmét a következőkre: I. Miután Orbán Lajos azt állítja, hogy képviselőtől halottá az adón való osztozkodást, itt a gyűlés szine előtt hivandó fel az illető, hogy ne­vezze meg magát, mert a vádló jelentkezése esetén a közgyűlés az ügy megvizsgálása elől ki nem térhet. 2. Ha az állítólagos képviselő nem jelentkezik akár azért, mert nincs jelen, vagy nem akar, vagy mert esetleg nem is létezik, akkor a képviselő testület vegye fontolóra vájjon a folyamodó Orbán Lajos olyan egyén e, akinek puszta állítá­sára a képviselő testület megindulhat, mert ha olyannak tekintetik, akkor ismét előáll az előbbi eset, t. i. hogy az ügy megvizsgálása elrendelendő. 3. Ha Orbán Lajost nem tartja a közgyűlés oly egyénnek akinek kérvényére az eljárás megindítható, akkor azzal kell tisztába jönni, hogy van e a képviselő testület jelenlévő tagjai között csali egy is. aki vagy azért, mert Orbán Lajos eljárását helyesli, vagy azért mert az elöljáró­ság ellen gyanúja van, az ügy meg­vizsgálását szükségesnek tartja, mert ha ilyen, bár egyetlen képvise­lő van is jelen — szerinte az ügy megvizsgálása elől bármily kellemet­lenséggel járjon is az, kitérni nem volna helyes. Úgy ő, mint a tisztikar nyugod­tan fogadja a közgyűlés bármily irányú határozatát. Dr. Farkas Imre nem vizsgálja, hogy a panasz-kérvény születésénél ott volt-e a józan megfontolás, az azonban kérdés, hogy Orbán Lajos bir-e a hitelességnek azzal a fokával mit a vádaskodótói elvárhatunk. Folyamodó első vádja a polgármester ellen szólt, tudjuk, .hogy e miatt eljárás volt és van folyamatban, óhajtja az eljárás eredményét ismer­ni, mert magából a kérvényből is az tiinik ki, hogy Orbán Lajos már a belügyminiszter előtt elvesztette hitelképességét arra nézve, hogy megbízható vádlónak tekintessék.— O a panaszt képtelenségnek tartja, de ismerni akarja az első ügynek lefolyását, s véleményét annak mi­kénti állásától teszi függővé, kéri a polgármestert, hogy az Orbán Lajos által ellene emelt és hatósági eljárás tárgyává tett feljelentés eredményét közölje a képviselő testülettel. Vári Szabó István polgármes­ter a hozzá intézett kérdést inter- pellácziónak tekinti, s arra felel; a válasz könynyű, mert az ügyről többszöri jelentés lóvén teendő, a tényállás Írásba van foglalva, melyet válaszul felolvas, s abból kétségtelen, hogy Orbán Lajosnak a megye fő­ispánja előtt a polgármester ellen emelt vádja úgy a megye alispánja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom