Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-25 / 21. szám
pedig akitől az követelted, tartozik-e azt fizetni, vagy sem. A panasszal megtámadott határozat azonban nem ily egyes concrét esetre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, hanem a város helypénzszedési jogának, mint városi jövedelmi forrásnak értékesítése alkalmából általánosságban rendelkezik, az iránt hogy a helypénzszedés a halasi lakósokilletve elárusítók belypénz fizetési kötelezettségének megállapításával adassák bérbe. Az ily hatósági határozatok azonban a már idézett 1896 XXVIL t. c. 34 §-ának rendelkezése alá vonhatók nem lévén a panaszt vissza kellett utasítani. Budapest márcz, 5. Wekerle elnök. Szentkirályi Lajos előadó Láthatjuk, hogy a helypénz kérdése eldöntetlenül maradt, és városi közéletünknek, közgazdaságunknak olyan kérdésévé fejlődött, mely mellett és ellene vitatkozni megvalljuk, a leghálátlanabb A helybeli iparosok különösen nagy tömege a mezőgazdasággal foglalkozó termelőknek természetes a mellett harczol, hogy a helypénzfizetés alóli kedvezményben részesüljenek a helybeli elárusítók, mert termelvényeik legnagyobb részét a helyi piaczon értékesítik ha tehát helypénzt kellene fizetniük, kevesebb jövedelmük lenne. Mások azt hiszik, hogy a piacz megdrágulna, és a fogyasztók terhére menne, ha a hely beliek is a helypénz fizetésre kötelez- tetnének. Ismét mások akként vélekednek, hogy a tapasztalás szerint az általános helypénz fizetés által a piaczi árak nem emelkednek, és ha az elárusítók jutnak is kevesebb jövedelemh z, ugyanazoknak mégis megtérül, merta városnak csöndesen beszélgetve szemlélve a tánczolók vig seregét, egyszerre megmozdul, és a lányoknak, a tánczolni, a mulatni vágyó lányoknak szivükbe nyilallik egy fajó érzés, hasztalan már a bátorítás, melylyel a diák, a kamasz diák íeividitani iparkodik tánczos nőjét, hogy „sob se halunk meg,“ A czigány is, mintha gúnyolódni akarna rákezdi a „Rákoczy-t. Nehéz szívvel bár, de elmennek a leányok, hogy álmodjanak a bálról a bál után. A tánczolók vig serege pedig, a diák el- busu1, maga sem tudja miért, oda húzódik egy sarokba, s az „ő nótájának hangjai mellett olyan jól esik neki tele sírni azt a kis csipkekendőt, amiért az este majd bogy meg nem neheztelt az gaiambszivtt kis bakíis ......... Még egy egy borizU, rekedt tenor erőlködik ugyan érvényt szerezni ennek vagy annak a népdalnak, de a többiek már nem ügyeinek a nótára • nem nevetgélnek nem beszélgetnek, de a íavasszi reggel eikábiíja, elaltatja őket, és a Sóstó, a* imént még örvendező Sóstó, elsiralja, eltemeti a majálist, a boldog diák életnek ezt a legkedvesebb képét. több lévén a jövedelme, kevesebb az elárusítók pótadója is. Csakhogy azt állja a másik fél úgy ám, de a fogyasztók pótadója is kevesebb igy az utóbbiak ryernének. Ha pedig a piaczi árak emelkednének, azzal a helypénz a fogyasztók nyakába teleltetnék, ámbár a termelők pótadója is kevesbedné'r. Tény az, hogy a helypénz a piaczi árakat emeli, tehát a fogyasztók fizetik meg tényleg a helypénzt is, az is tény hogy a fogyasztók tömege hasonlithat- lanul nagyobb, az is tény hogy a pótadó kevesebbletet is ez a nagyobb tömeg, a fogyasztók tömege fogja élvezni, végre ba nem is tény, de minden valószínűséggel határos, hogy az általános napi és piaczi helypénz fizetés (mert a vásárokon a helybeliek is fizetnek) mellett 4000 forint jövedelemtöbbletben részesül a város, mely tehát visszatérül akár a termelők, akár a fogyasztók előnyére, közgazdasági eredménye tehát a dolognak lényegileg nincs, Egy következménye volna a helybeliek kedvezményének ; a vidéki termelőkkel való versenybeli előny. Csakhogy a vidékiek mindenkor hátrányban maradnak, mert a ^fuvarozás költségei sokkal nagyobbak mint az a pár krajczár leune a mit a helybeliek fizetnének, vidéki versenytől tehát tariaui nem kell. Ilyen körülmények között, és az ügy ily állásában fog a képviselő testület elé jutni, amelyből elhangozni hallottuk, hogy a vármegye felfogásának érvényre jutásával a szegény nép átkozná a képviselőket, már pedig azért a potom néhány ezer forintért ne átkozzon ben- nünketsenki.Keményen mégis apelláltuk a vármegye határozatát indokolván azzal a többek között: „haazou nagy feladatok tudatában melyek városunkra kulturális és humanitárius téren hárulnak minden zúgolódás nélkülmeghozzuk áldozatunkat ha mi pauasz nélkül lerójjuk adónkat, sőt kijelentjük hogy a haladással karöltvu járó még nagyobb kiadásoknak pótadó alakjában való fedezésétől sem riadnak vissza:“ igazán nem érdemes azért a néhány ezer forintért sikra szállani az általános helypénz fizetés mellett harczo- lókuak, meghozzuk az áldozatot más utón is. Mert hogy egyebet ne említsünk, a jaukováczi és majsai vasúthoz való pénzbeli járulásnak a múlt közgyűlés nagy többsége részéről való megszavazását: oly nemesen gondolkozó testület állott élére városunknak, mely 4000 frtot nem is tekint áldozatnak, és igy akár fizetnek helypénzt a halasiak, akár nem fizetnek, lesz vasútunk négy felé ágazó, lesz hatalmas kaszárnyánk, villamvilá- gitásunk. Nem riadunk vissza semmi áldozattól, hogy hatalmas nagy várossá fejlődve a magyar kultúrát terjesszük, a nagy magyar államot megteremtsük. Hanem azért jó lesz gondolni a — pótadóra is. Helyi és vidéki hírek. — Főispáni vizsgálat Boniczky Ferencz főispán, Beniczky Lajos alispán a közigazgatás megvizsgálása végeit 20 án este Halasra érkeztek. Velük jött Dr. Kludik Imre főispáni titkár, Dalmady Sándor árvaszéki U!nök és Szenessy Sándor megyei számvevő. 21-én tartották meg délelőtt a hivatalok vizsgálatát, mindent rendben találtak. Délután Sóstóra mentek ebédelni. — A majsai takarékpénztár e hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését, az üzleti je fentés tudomásul vétetett, a mérleg jóváha gyatott. Az elhunyt Bűchlbauer Lajos vezér- igazgató helyébe Törtely Antalt választotta meg, egyelőre egy évre. Igazgatókká leitek Péter Szabó Dávid és Te.be Alajos. Igazga tósági tagokká választattak 3 évre: Gerzsány Ede, Báüníh Antal, Hegedűs Lajos, Vedres József, Тагу Endre és Terbe Márton. A hat éves mandátummal báró igazgatóságba Dr. Rakovszky Géza budapesti ügyvéd, Dr. Révíy Jenő szabadkai orvos, Dr. Glück Albert, Sipos Sándor, Balog Béla és Tápay Illés, a felügyelő bizottságba Haszinger Ferencz, Márk Imre, Nagy József, Törtely Kornél és Törtely József lettek beválasztva. A közgyü lés végül nagy lelkesedéssel elhunyt vezér- igazgatójának éíenagyságu arczképét az érdem elismeréséül az intézet részére megfestetni határozta. — Házasságok Házasságot kötöttek: Szőke László kisbirtokos Katona Annával. Katona Antal birtokos és neje László Anna leányával. — Molnár Lajos csizraadiamester özv. Szemerédi B. Lajosnó Vörös T Etelkával. — Keresztúri Beniámin pinezér Mikor Máriával, néb. Mikor András leányával (Jankó vácz.) — Rozsnyai János kertész Árvái Máriával, néh. Árvái Károly és neje Juhász Ágnes leányával. — Kihirdetésre jelentkezett: Eiuviller Károly kereskedő Reif Margittal (Szabadka.) — Méhészeti előadás. Kiszeli Ede méhészeti fanár előadását, a múlt szombaton mintegy száz érdeklődő földmives hallgatta meg. A tanár ür szép és vonzó előadását bizony többen is meghallgathattak volna. — Halálozások. Szalai Imre 6 és fél éves, — Szalai Imre birtokos fia. — Rébék Anna 63 éves varrónő. — Herpai Mihályné Gazdag Judit 46 éves. — Uiáh József, 0 áh Mihály 1 hónapos fia. — Opra Lajosné Csényi Julianna 42 éves. — Rozinszki Ilona Rozinszki Antal 17 éves leánya. — Bodicsi Béniámin, Bodicsi Benő 23 hónapos fia. — Helypénz és az — asszonyok. A piacz sok asszonynál a piacz az, a mi a férfiaknál a kártya, meg a kocsma ; megszokott szórakozás Sok asszony el nem mulasztaná a piaczot, hanem egy kis gyümölcsöt, egy kis salátát tesz kosarában, és 10—11 óráig a legkelle mesebb beszélgetések között múlik ez idő. El nem adná bolmioskáját a piacz elején, iukább haza viszi, ba a kívánt árat nem adják meg. Kiviszi másnap harmadnap. Heiypénzt nem kell fizetni, ingyen szórakozásnak pedig kellemes. Az irigy férfiak most azon törik fejőket, hogyan lehetne az asszonyoktól ezt a mulatságot elvenni, és erre a legalkalmasabbnak vélik az általános heiypénzt. Kártya-
