Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-06 / 14. szám

1-től negyedévi előleges részletekben 5% kamatot fizessen.

c) Az úgynevezett professori lak (mely főiskolául is használtatott) a hozzá vett Likár. féle házzal együtt nyilvános árverésen adassék el az esetben, ha az adósság államsegélyből fedezhető nem lesz és pedig oly feltételek mellett mint a sóstó, s a kikiáltási ár 6000 frtban (12.000 kor.) állapíttassák meg, a birtokba lépés idejéül pedig f. évi október hó 26-ika,

d) A tégla építésre is igénybe véve volt

u. n. sziget 2000 írt (4000 kor.) kikiáltási árban oly feltételekkel mint a sóstó szintén árverésen adassék el, úgy hogy a bánatpénz 250 írt (500 kor.) legyen.

e) A Ibik tizedbeli üres telek árverésen 300 írt (600 kor.) kikiáltási árban adassék el 100 frt (200 kor.) bánatpénz letétele mellett úgy, hogy a vevő birtokba lépéskor vételárt kifizetni köteles.

Az árverések foganatosítása főgondnok ur vezetése mellett, a gondnoki hivatalra bízassák.

C.

Az ingatlanok eladási ára 29.300 írt adósság fizetésére történt felhasználása után fennmaradó, az egyház kamatozó adóssága —- 10.000-f21.000 fr1=31.500 írtból 2200 frt, melynek 6% os kamata 132 frt évi terhe; számba véve az egyház szükséglete kend:

adósság kamatára . . 132 írt — kr.

egyházi rendes kiadásra 6727 frt 08 kr.

a százalékos adótérilésre 1500 frt — kr.

összesen: 8359 írt 08 kr. az egyház bevétele: 4879 frt — kr. tehát hiány marad: 3480 frt 08 kr. melynek fedezésére — tekintettel arra, hogy az adó egészben soha sem hajtható be — a végből, hogy lennakadae ne legyen, az eddigi 50 kr. fejadó érintetlenül hagyásával az állami adókra 10°/0 egyházi pótadó kivetése hozalik javaslatba 190Ltö!; azzal a határo zati kijelentéssel, hogy a 15 éven ái feliét lenül szükséges és kivetendő ezen 10°/o-os egyházi pótadó évenkénti fizetésének terhe alól saját személyükre illetőleg vagyonukra vonatkozólag az egyházkerületi határozat (Jegyzőkönyv 156 1.) szem előtt tartásival felmentetnek azok, a kik állami adójaknak 150% -át, vagyis minden állami adó frt után 1 frt 50 krt az egyházpénztárába egyszerre lefizetnek.

D.

Felterjesztés intéztetik a nagyméltósága vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz, hogy a főiskola részére 1896, évben kérelmezett évi államsegély folyosittassék, s külön kérvény adatik be az iránt, hogy a főiskolának az egyház erejét messze meghaladó összegbe került kiépítéséhez a nagyméltóságu vallás és közoktatási miniszter ur pótlólag még 25.000 frt építési államsegélyt folyósítani kegyeskedjék.

Ezen két rendbeli kérvény küldöttségileg lesz átadandó, s azoknak sikerre leendő jut. tatása tekintetéből a küldöttség által szives közbenjárásra és ügyünk támogatására felkérendő lesz a ft. és nagy méltóságú egyházkerületi elnökség.

Indokolás.

a.

1. Schilling Elek 10.000 frt és halasi takarékpénztár 21.500 írt követelését a rég egyháztanács s utóbbit az egyházkerület no- vében ft. és mélt. püspök ur elfogadván sezj

összegnek a főiskolába lett beépítése ismeretes lévén, azokat, — s a prot. irodalmi társulatnak régebben felajánlt, de ki nem fizetett 500 adomány és a hátralékos 926 frt 67 kr. adó mint egyházi tartozás számba veendő s mint kiegyenlítendő egyházi teher szem előtt tartandó volt.

2. Egyházi adósságként számba veendő volt a százalékos adóból beszedett, az egy- báztanicsnak f. évi január 13-án 7 sz. alatt kelt, lelkész ur által szóval íelebbezett, azonban a nt. esperes urnák 1901 február l-éu33sz. a. kelt hivatalos értesítése szerint felebbezésse1 meg nem támadott határozata folytán is a számítás szerint befolyt 21.777 frt 79 kr , mert: mint a II. alatti indokolásban elő dva van, e nélkül a megryugvás nem biztosítható, a hátralék behajtása lehetetlen és csak is ezen e,járással vehető le napirendről a főis kóla épités okozta vitatkozás, mert ezzel az eljárással tárgytalanná válik az adó törvényes vagy törvénytelen voltának kérdése, s az egyháztanács az egyháznak ez idő szerint ismeretes anyagi állapotát tartva szem

előtt, résztetes számítás alapján meggyőződött arról, hogy 10%-os adókivetés mellett a visszatérítés is eszközölhető a nélkül, hogy rendes viszonyok és körülmények között az adó felemelésétől kellene tartani, jóllehet arról is gondoskodni kellett, hogy az egyház évről évre fedezetlen maradt kiadásai fedezetet találjanak, mert az az eddig elég helytelenül követett eljárás, hogy a fedezetlen hiány elhatlgattassék a közönséggel szemben, törvénybe ütköző mulasztás.

Felmerülhet az az aggodalom, hogy miután a rendes adófizetők a befizetett összegnek javukra túlfizetésként lett előírása folytán 14 éven át a 10% ot tényleg nem fizetik — ennélfogva az egyháznak évi megfelelő pénzbevétele nem lesz. Ennek az aggodalomnak azonban alapja nincsen, mert a pontos számítás igazo.ja, miszerint a túlfizetés kiegyen Ütéséül évenként felveendő 1500 frt szükségletnek a költségvetésbe való beillesztésével is fedeztetik az egyház szükséglete a kivetni javasolt 10%-os adóva', tehát az ezen felüli kivetés a múltban sem volt szükséges: azt pedig kötelességének kell, hogy ismerje a mindenkori egyháztanács, hogy az évenként törvényszerűen kivetett adókat pontosan beszedesse, a hátralékosoktól szükség esetén végrehajtásiig is behajtsa, polgári és erkölcsi elengedhetetlen köielessége lévén az egyház- község tagjainak, hogy vagyon állapotukhoz mérten hozzájáruljanak az egyház törvényesen megállapított terheihez, melynek évenkénti viselése könnyebb, mintha az több évre össze szaporodik.

B.

a) A sóstó árverésen eladandó, mert a 10.000 írtért és két egyen élte fogytáig kötelezett 400 frt. évi járadékért vett, a főgymnasium nevére lelekkönyvezett ezen ingatlan (mely áll a 4 hold 466 □ öl területű kertben lévő fürdőből, továbbá ezenkívül hét darabbau fekvő 12 hold 1558 □-öl szántó földből és 1200 □ öl sző.öböl) 925 írt 49 kr. évi jövedelemmel szerepei ugyan a lőgymnasium bevételei közt, azonban ez csak ígért, de tényleg be nem íolyt összeg, s nagy mérvben csökken a fürdő fen tartási költségekkel, melyek foto zandók lennenek, mert elhagyatott volta is oka annak, hogy a fürdő-bérlő rendszerint ott hagyja, arra pedig nincs pénze az egyháznak, hogy nagyobb, — ezrekre menő befektetést tegyen.

Azon kérdésre, lrogy a főiskola tulajdonául

telekkönyvezett ezen ingatlan az egyház által az adósságok fedezése czéljából eladható-e az egyház tanács igennel fele), mert hiszen — az adósságok a főiskola építése folytán kelet keztek, a sóstó értékénél abba nagyobb összeg lett befektetve s mert kétségtelen az, bogy a főiskola építése folytán a tanulók száma emelkedett és igy csupán tand’j czimén megtérül a főiskolának az a jövedelme, melyet a sóstó eladása következtében elveszít; hogy pedig e.miatt a főiskola fentartásában akadály be nem álhat kétségtelen abból, hogy a főiskola bevételei a ráfordítandó kiadásokat meghaladják.

A; eladásnak jogi szempontból sem lehet akadálya, mert a sóstó nem alapítvány, azt minden félt őbb egyházhatósági engedély néikül az egyháztanács 1881. deczember 27-én kelt határozatával vette meg és igy felette az egyháztanácsot az egyházgazdasági bizottság hozzájárulásával, — a felsőbb egyházhatóságok jóváhagyása mellett szabad ’rendelkezési jog illeti, a melyiyel az adott nehéz viszonyok között a főiskola érdekében is élni kénytelen és igy az árverésem eladás elrendelendő volt,

b) a központi fiú és két szárnyiskola épület első sorban a városnak volt felajánlandó a mérsékelten megállapított 11.000 frtban azért, mert:

akkor, midőn a ref. egyház elemi iskoláit feladta és azok községivé tétettek, az említett három épület a tulajdonjog elismerése fejében kikötött alig 150 frt értéket képviselő évi szolgálmányért a városnak adott át iskolai czélra való használatra, s minthogy a többi felekezetek iciekezuti iskoláikat ma is fenntartják, kétségtelen hogy a községi iskola első sorban a mi felekezetűnk népoktatási érdekeit szolgálja, s már azért is méltányos, hogy a városnak az épületek megvételre fel- ajánltassanak, mert másnak leendő eladás esetén a város csak is nagy anyagi áldozattal juthatna abba a helyzetbe, hogy uj iskolák építésével a reá nehezedő köte ességének eleget tehessen és igy a jelzett ingatlanok árverése csak az esetben lesz elrendelendő, ha azokat a város megvenni nem akarná.

c) az úgynevezett régi professori lak a hozzá vett épülettel csekély bérjövedelmet hoz, oly állapotban van, hogy tatarozása — mely nagy összeget igényel — halaszthatatlan, igy annak eladása indokolt azért is, mert benne nagy érték fekszik jövedelmezőség nélkül, ha azonban az adósság államsegélyből kiegyenlítendő lesz, ezen ingatlan a feiső- leánytskola érdekére tekintetből megtartatik.

d) az u. n. sziget hoz ugyan mintegy 80 frt évi jövedelmet, de az nem áll arányban a benne fekvő értékkel, tehát eladása indokolt ;

e) a II ik tizedbeli házhely parlagon hever, holt tőke, ilyet pedig az egyház nem tarthat, tehát az is eladandó.

C.

Az 1893. évtől 1898. évig 20, 1899-1900 évre 15%-al a régi presbyterium által vetett egyházi pótadó a fentebbi rendelkezéssel hatályon kivül helyeztetvén, 1901, évtől kezdődőig csakis 10% os adó kivetése határoztatok, mert a kibontakozási terv megállapításával ezen százalékos adó a szükséglet fedezésére eíegeudő, pedig a kiszámítás úgy van egybeállitva, hogy az egyháznak eddig elég helytelenül elhallgatott évi fedezetlen hiányai teljesen fedeztessenek, s nyílt őszinteséggel feltálalván az egyház helyzete, abból