Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-12 / 2. szám
bérmentesítve, pótdijjal terbe'ik meg, 8 csak annak lefizetése ellenében kézbesítik azokat. A minderre nem figyelő feladók tehát szabály ellenes levelező-lapjaikkal, nem ritkán bősz szuságot okoznak öröm helyett a czimzeítek- nek, vagy ha e:ek a levelező-lapot a reárótí pótdij miatt nem fogadják el, akkor önmagunknak, mert a posta tőlük szedi le a kirótt pótdijat, ha pedig ismeretnek, tehátba a szabály ellenes portos ievelező-lapok vissza nem kézbesíthetők, úgy a posta és távirda- igazgatóságok semmisítik meg azokat. Minthogy iiyenmódon czóít tévesztett jelen íékeny értékek semmisének meg, a p^sía és távirdaigazgaíóság megóvandó mindezektől a nagy közönséget, tájékozásul a következőket közli: 1. A levelező-lapokra érvényes díjszabás szerint bérmentesítve, abban az esetben hasz náíhatók a magán levelező-lapok, ha a pósta által forgalomba bocsátott levelező-lapokkal alakra nagyságra és a papir minőségére nézve megegyeznek. 2. A magyar korona országainak posta forgalmában használt levelező-lapoknak, czi moldaiuk homlokzatán, szembeötlő betűkkel, magyar nyelven, „Levelező-lap“ toiirattel ellátva keli lenniük. A magyar felírást követheti ugyan a levelező lap kifejezésének egy vagy több már nyelven fordítása is, de e más nyelvű je zésnek csak külön sorban és csak a magyar nyelvű jelzésnek „Levelező lap“ felirás alatt állhatnak. A sorrend, melyben a mis nyelvű jelzések egymást követhetik, nincs határozva. 3. A külföldre szóló, nemzetközi forgalom ban használt levelező-lapokon, a 2. pontban jelzett módon, a magyar felirás alatt, franczia nyelvű „Uarie-postaie“ felirás használandó. A íranczia felirás mellett a levelező-lapnak megfelelő más oyeivü kitejezés is használható, A külfölddel való forgalomban azonban, a postahivatalok akadálytalanul elfogadják az olyan magán levelező-lapokat, amelynek csupán csak a francia nyelvű „Carte postale felirást viselik. Ebben az egy esetben, a magyar nyelvű felírásnak, a franczián kivű', más nyelven, nem szabad je'ezve lenni. 4) A magán ipar áttal gyártott válaszon levelező-lapok, ugyan ezen feltételek mellett haszuáiha^ók. 5. ügy a belföldi, mint a nemzetközi ' forgalomban tilos a msgán ipar állal gyártóit levelező lapokon a „M kir. posta feliratot és a magyar czimert vagy koronát alkalmazni. 6 Nem esnek kifogás alá az о у levelezőlapok, a melyben a ft lírás hozzá irrássa), vagy mechanikai módon a férni határozatoknak megfelelően helyesbített, vagy amelyeknek előoldalán a meg nem engedett fulirások toll vonással terülteinek, vagy más alkalmas módon eltávoiittaíiak. Helyi és vidéki lűrek — Eljegyzé . Dr. Tarajossy Sándor kalocsai országos képviselő Jolán leányát Draskovich Kálmán ka ocsai főkáptaiani uradami intéző decz. 29-én eljegyezte. — A halasi kaszinó estélyeit január 19, február 6, és április 8-án tar ja meg saját helyiségében. — Kinevezés. Go ián István kir. adóhivatali ellenőrünk Edeiéuybe kir, adópénztárnokká neveztetett ki. Szívesen gratulálunk az elő léptetéshez. — A rendőrkapit nysag 1900 évi ügyforgalma. А/. összes ügyek száma: 7627. ebről: Bűnügyi 1087, rendőri kihágási ügy 312, mezöreudőri kihágást tigy 807, C*e éd nyitván- tartási ügy 776, Toloncz ügy 194, Muukás igazolvány ügy 161, rendőri igazolvány Ügy 45, szegény ügy 107, kórházligy loO, me encz ügy 30, egyebb ügy 3958, — Adoösszeiras. Az idei 111. IV. oszt, a tökekamatot és járadék adó beváltási ivek kiosztása megkezdetett, t elhivatnak azon haszonbérlők, kereskedők, iparosok, hivatalnokok, bogy az álvett iveket az aljegyzői mely sikerre nyújt kilátást. A szövet- kezési eszmét sokkal erélyesebben kell a kisiparosoknak felkarolniok, ba nem akarják, hogy az uj irány egészen elsöpörje őket. Nem kellene tőlük ez irányban az állami támogatást és segélyt megvonni. Mert a nagy küzdelemben, melyet a gyári ipar a kisiparral évtizedek óta folytat, a kisipar határozottan a gyengébb fél. Olyannyira gyenge, hogy bukása előrelátható, ha segítségére nem sietnek. Nem lehet a hazai ipar pártolásának ézélja, hogy sok száz-ezer ember, a nemzet hasznos tagjai tönkremenjenek. A hazai ipar támogatásának ellenkező leg feladata, hogy az általános jóllétet gyarapítsa és igy a kisiparnak is legyen belőle haszna. Ajánljuk tehát a kisiparosoknak az egyedül segítséget nyújtó szövetkezést, mely az állam részéről is előmozdítandó, segélyezendő volna. A képeslevelező-lapok postai szállítása. A m. kir. pósta és távirda-igazgatóság я képesleveiező lapok postai szállítása dolgában a következő rendeletét a din ki: A postai szabályok minden iovélpóatai küldemény fajnak : ievéinek, levele: ő-iaprtak, keresztkötésos nyomtatványnak, árumintának stb. egyéb f< Lételek mellett, alaki kel'ékeii is meghatározzák, de ezeket a feladók is különösen a képeslev; ző-lapok baráfjai, meg mindig nem veszik figyelembe, pedig: A szabályoknak meg nem felelő teve ező lapokat a postahivatalok levelekként kezelik és amenyiben mini leve'ek elégtelenül vannak danolását, aki már akkor ott mulatott a körösz- lösbe. — Ejnye defcüg afüem, elmélkedtem magamba úgy félálomba, mintha anyjukon) szavát hallanám, pedig ép most beszéltem avval a fthéicseléddel, de hát annak a hangja is ügy hasonlít anyjukéhoz .... Csakugyan ő volt az, — az anyjnkom, aki ajtóstul rontott ’be ebben a pillanatban és jajveszékeléssel elegyes káromkodással adta tudtul, hogy hát a riskának bűit helyét találta, valaki ellopta. No de meg is tánczoltatja azt, akinél meg találja! — Isten kisértés lenne leimi tudja iíijurám azt a káromkodás! amit anyjukom véghez vitt. Vigasztaltam mondtam neki másnap, hogy hallottam rebesgetni hogy tehenünket a hires Karvaj József lopta e1, el is megyek egy fiskálishoz ebbe a do’ogba. Szavamat tett. követte. Elmentem egy fiskálishoz akinél akkor már sok knnsaft várt ügyek elintézésére. É i mint a fiskálisnak régi ösme- rőse jogot formáltam részemre hogy először bemenjek. — No mi baj hozta kedet István bátyám hozzám, csak elővele szaporán, mer látja kee hogy mennyien várnak odakint. — Hát mordok úgy esett meg rajtam a dolog, hogy volt egy riska tehenem, ami olyan öreg volt.... — Ugyan uram bátyám a dologra, a do’ogra mi lett a tehenének ? Megdöglött megborjad zott ? vagy mi a fránya ? — &!,opíák fiskális uram, ellopták. Hinem mondok ragyon erős gyarakodásom van, hogy az a hirös Karvaj Józsof lopta vóna el, még táruk is lönnének rá. Kérőm hát fiskális uramat, igazítsa ki ezt az ügyemet, bajomat, mert a feleségem megesz, ha nem mondhatok neki valami megnyugtatót. — Értem István bátyám, értem, hogy mi a baja. Hát bizony keresni kell rajta a tehenet, ha nála v»n, majd raegcsináom István bátyám uram, csak menjen nyugodtan haza, látja mennyien várnak kint. — No hát Isten áldja meg fiskális uramat jó egészséggel. Ní?gv szöget üiött a fejembe a_fiskáiis beszéde, hory keresői kell nála a tehenet. — El is mentem én egyenest Karvaj József höz, bogy hit adja elő nekem a riskát, eljöttem keresni, meri a fiskális ür mondta. Nyissa ki csak az istálló ajtajiW Karvaj József uram pedig előhotta somfabo!jáf, és azzál kezdte rögtön magyarázni, fogy hol keressem a riskát hogy hát micsoda ciúfsígat követtem el most ő rajta, hogy őt fogtam a gyanúba, pedig Ő olyan nagyon ártatlan ebben. Ezen szép szónoklata közben ügy megdagasztoüa hátama) kízemet és minden testrész met, bogy bizony mondom még a „Jakus“ pék sem dagaszt ktiiöub kalács tésztát; Mikor ez nem volt elég, keze ügyébe akadt egy ökürhajó ustor, azzal hajtott ki portájától, miközben ügy a szömömbe mérte annak a végét, hogy nem is a csillagokat hanem iislökö.öket láttam fényes nappal. Persze ,én nem védhettem magamat semmivel, mer hát egész tiszta ié.ökkel mentem hozz», hegyhát mondok szép szőrivel majd csak ide adja a riskámat. — Látja iíijuram igy felültem a fiskális beszédire. Hát hiszen a fiskális nem igy inondia, hegy nála keresse a tehenet, nem is hogy maga keresse, hanem ő fogja majd föladni Karvaj Józsefei a bíróságnál írásban, hogy ellopta a maga riskáját. Persze maga nem jól eltette. Hát az asszony mit szóit 7 — Notegezengúz,részeges — evveífogadott mikor a lájdaiomtói tevene haza mentem — hát megint mulattál, verekedtél ? Mert nem mind a két szemedet ütötték már ki, hogy ne iud..ái eíbóklászni a kocsmába 1 — Nem muatiam én edes ódaibordam, de azért mégis tánczoiiam, pedig csöpp kedvem sem volt hozza .... E meséltem neki az egész históriát mire ő vigasztalásképon még jobban szidott. No D»rányi, no Köröszíös, én miattam ugyan alhattok azon éjszaka akar örökké is. Én már csak odahaza maradok azt a derék asszonyt őrizni, hogy el ne lopják azt is, nehogy ügy járjak annak is a keresésivel. Azért mondom iíi jurám, ne. legyen fiskális. H. M.
