Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-05 / 1. szám
földbirtokos deo. 29-én hosszas betegség után e’halfc. Az á'talánosan tisztelt lakosíársunkat neje Modok Judit, gyermekei: Imre, Simon Sándorné, és hajadon leánya Juczika gyászolják. Elhalt. Valuska Etel, Szabé Ferenczné, Valuska Pál előkelő iparos 21 éves leánya, Einvilier Károlyné Hokki Ida, 40 éves korában és Viaszók Sándor 10 éve* Etelka, Etealtak mér az elmúlt év két utolsó hetében. Kinaztíer Sándorné Schönberger Fáni 33 éves. Vörös Mátyás 17 hónapos. Özv. Mészáros Gergelyné Fekete Anna 77 éves. Péter Juliánná, Péter Benő napszámos 10 hónapos leánja. Puruczki Sándorné Thorma Juiánna 66 éves. Sándor Sándor 61 éves. Nagy Imre 41 éves, Biró Isivánné Kiss B. Mária 79 éves. Czékus Ferenci 5 éves. Hórvát Mihályné Darányi Sára, Gyenizse János 72 éves. Borbás Jánosné, Berki Judit 53 éves. Brecska Lajos 6 éves. Kardos Margit Kardos Károly 19 napos leánya. Ökördi Rozália, Ökördi József szabó mester 15 éves leánya. — Törvénykezés. Párbaj vétsége miatt törvénykeztek amuitcsütörlökön Orbán Gyula és Dr. Kolozs Mihály, mely alkalommal felek beismerése és a tanuk vallomása alapján Orbán Gyula 4 napi Dr. Kolozs Mihály 8 napi állam fogházbüntetésre-Ítéltettek, mely ítéletben a felek és ügyészség megnyugodván az jogerőssé lett. A büntetés kitöltésé helyét és idejét az igazságügymimszter határozza meg. A párbajra a Kun-Halas egy czikke adott okot. A provokáló fél Dr. Kolozs volt, ezért és mert a kardpárbajban ellenfelét megsértette lett cselekménye súlyosabban beszámítva. Kenyér irigység. A „Kun-Húias“ legutóbbi számában sértegetésekkel telített czikkeket közölt iapunk a „Halas és Vidéke“ ellen. A midőn ezen czikkekrereflektálni óhajtunk, egyben kijelentjük, hogy hirlapi polémiákba elvből nem bocsátkozunk és hogy laptársuak részéről a jövőben várható támadásokra reagálni nem íoguuk. A vezérczikkben foglalt „tanulságos és kaczagtaló kis inczidens“ re vonatkozólag megjegyezzük, hogy a város tanácsához hirdetési átalány engedélyezése iránt benyújtott folyamodásunkban — mint azt az olvasók is tapasztalhatták — egy szóval sem mond uк azt, hogy a 100 írt évi átalány a „Kua-HaldStól“ megvonassék, hanem tekintettel azon általános szokásra, hogy az egy varosban megjelenő összes helyi lapok részesittetnek az esetleg nyújtandó anyagi segélyben, nézetünk szerint nem voltunk szerénytelenek akkor, mikor mi is támogatást kértünk a hirdetések beadása áitaí. Nem biráigaijuk a városi tanácsnak 11268/900 számú végzését, beíolyásoltatással sem vádolunk senkit, annyit azonban mondhatunk, hogy nem csak mi, hanem a nyilvánosságra va u hozatal után a nagy közönség higgadt és elfogulatlan része is, megütközéssel értesült a tanacs indokolatlan „megütközéséről Egyébiránt érdeklődései varjuk ez ügyben a tanácsnak a költségvetéssel kapcsolatosan teendő intézkedését. „Frodomó“ Bámuj világ egy nagy tehetség hasznos munkálkodásán 1 Az CiSÖ kél hasábról nincs semmi mondani valónk — hisz nem lehet valamennyitek közös tulajdonsága a szerénység — bennünket érintő résznél azonban azt határozottan vissza utasítjuk, hogy a „Halas étt Vidéke“ konkurrálni akart volna a „Kun Haias“-sa!, mert akkor mikor lapunkat megindifo*tuk, el voltenk készülve az anyagi áldozatokra is, már pedig ha valaki konkur rál, ezt haszonért, nyereségért teszí, nem pedig az esetleges veszteség kilátásba helyezésével. Hogy meg találtuk az utat я közönség szivé her, az már a mi szerencsénk, ünzellen fáradozásunk erkölcsi jutalma. Hogy előfizetési árainkat mennyire szabtuk, az kizárólag a a mi dolgunk, e tekintetben senkivel érintkezésbe lépni nem vagyunk kötelezhetők, és nem valószínű, hogy csalatkozunk akkor, ha azt hisszük, hogy az esetben, ba tényleg tárgyalásba bocsátkoztunk volna az előfizetési árak megh;>tározása érdekében a „Kun Halas“ sál, úgy még megjelenésünk előtt beállott vo'na a mostani eset, hogy „revanche“ képen az előfizetési dijat még a minimális árainknál is kisebbre szállította volna. (Kilátszik a lóláb.) Nevetségesnek tartjuk a kollegiáiitás követelményeire való hivatkozást, mert ez alapon még a közéletben is oly bilincset vennénk magunkra, mely tehetetlenné tenné az önnálió gondolkodást. Éppen azért szántottuk le az előfizetési dijakat mert a vidéki lapoknál régi, tehát elavult szobás az, hogy a tü’magas árakkal mintegy elérhetetlenekké válnak a társadalom nagyobb része, a szegényebb sorsú uéposzíály előtt. Hogy czikkiró hasonlatai drasztikus módon sántítanak, attó eltekintünk mert senkitől sem vehetjük rósz néven hogy csak szórványosan képes ép-kéz láb hasonlatot teremteni; nem tűrhetjük azonban azt, hogy rossza karaiból a „Kuu Halas“ azzal vádoljon beanűuket, hogy „hamisul“ vállalkoztunk a közérdek szolgálatára. Az hogy egy városban második helyi lap is létesül, még nem támadja meg a közérdeket, mert semmi esetre sem vá hátik ártalmára a közérdeknek az, ha két irányból hozzák is az áldozatot egy közös szent ezéi Oitárara. Mi a békés együtt működést és nem az ellenségeskedést kerestük és keressük, ha kollégánk ez utóbbit keresi ám tegye. Egyébiránt a történtekből oknlva szívesen kiáltjuk az ítéletet abban a kérdésben kinek van igénye a lét jogra. Dr. Hodossy Géza. Közgazdaság, A gazdasági munkás és cseléd- pénztárról. II. Fejezet (folytatás) A pénztár bevételei. 7 §. A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár bevételeit képezik: a tagok betízeté sei; a munkaadók hozzá]áru ása; az államnak a 9 §-ban,megállapitoJt hozzájárulása ; adományok. 8 §, Minden munkaadó köteles minden egyes szolgálatában álló gazdasági (külső) cseléd után a pénztárba éveukint előre 120 fillért befizetni. A hozzájárulást a cseled bérébe betudni vagy annak megtérítésére a cselédet kötelezni tilos. A hozzájárulás a községi (városi) Közegek állal közigazgatási utou a közadók módjára hajlatik be. Az az alapító tag aki az első csoportbeli rendes tagsági dijat cselédje helyett éveukint előre sajátjából fizeti be a pénztárba s euuek a dijnak legfeljebb csak a felét tudja be a cseléd bérébe, a megszabott 120 fiiiér hozzájárulást az illető cseléd után megfizetni nem tartozik. 9 §. Az állami hozzájárulás összege évi egyszázezer koronában állapíttatott meg, III. Fejezet. A segélyezésekről. Általános határozatok. 10 §. A tag családja részére a pénztár á’tal ezen törvény alapján kiszolgáltatandó segélynek a fele a hátramaradó házastársat, fele — fejenként egyenlő részben — a gyermekeket illeti. Házastárs nemlétében az egész összeg fejenként egyenlő részben a gyermekeket, gyermekek hiányában pedig az egész összeg a hátramaradó házastársat illeti. A meghalt gyermek helyébe ennek gyermekei lépnek. A tag Közokiratban a részesedés arányát másképen is megállapíthatja Az atyai hatalmat gyakorló apa, vagy a gyámságot viselő anya a kiskorúnak részét számadi;-. és biztosítás kötelezettsége nélkül kezeli. A családnak járó segély hagyaték jellegével nem bir. A segélyhez való jog, valamint a segély iránti követe’és sem másra át nem ruházható, sem végrehajtás alá nem vonható, — kivéve ha a végrehajtás az adós elten aházastársaf,leszármazókat vagy szülőket illető tartás miatt intéztetik. 11 § A pénztár nem köteles a segélyt kiszolgáltatni; ha a munkaképtelenségét a tag szándékosan maga idézte elő, vagy ha a baleset a tag részegsége következtében történik meg ha a bateset, halál, külföldön, vagy belföldön ugyan, de bányában, kohóban,gyárban, építkezésnél (kivéve a gazdasági épikezéseket) teljesített bér vagy napszámos munka, vagy katonai szolgálat közben történik, meg. Ha a a segély utalványozása után állspitta ik meg az, hogy a segély ezen §. rendelkeése szerint nem lett volna folyósítható; a segélyzés megszüntetendő s a már kifzetett segélyösszeg a pénztárnak visszafizetendő. Az örökösök a visszafizetésre nem kötelezhetők. 12. §. Az 1898 II. t. ez. 71 §-a a'apján létesített községi segélyalapból való segélyezéseknél időleges keresett éptelenség, kereset- hiány, betegség esetében a pénztár tagjai elsőbbségben részesitendők. Az első csoportbeli rendes tagok segélyezése1. Baleset esetében: 13. §. Ha a pénztár tagját baletet éri, őt a pénztár orvosa a pénztár terhére gyógykezeli. A gyógyszerek, kötszerek, műszerek árát a pénztár fizeti; Ha baleset miatt a tag egy hűméi hosszabb időre oly mértekben válik munkaképtelenné, hogy egy helybeli gazdasági munkás vagy cseléd rendes keresetének fele részét sem tudja megkeresni — részére a pénztár munkaképességének helyreáltáig, de legfeljebb 60 napig minden napra egy korona segélyt ad. 14 §. Ha a pénztár tagját munka közben éri baleset, a munKaadó köteles a sérült orvosi gyógykezeléséről goodoskodni, sneki munka képtelensége tartamára, de legföljebb 60 napig minden napra egy korona segélyt kiszolgáltatni. Ha a sérült a munkaadónak Külső cselédje a gazda ennek az egy koronajsegélyt kiszolgáltatni uem tartozik, hanem köteles a cselédnek munkaképtelensége tartamára de legfeljebb egy negyed évig, annak bérét, járandóságát egészben és ha ellátásra van szerződtetve, teljes ellátást is kiszolgáltatni, 15. §. Ha a bateset nem a munkaadó hibájából következett be, a pénztár a 33 §. szerinti dijat a munkaadónak megtéríti s a munkás vagy cseléd munkaképtelensége tartamára, de legfeljebb 60 napra a munkaadónak minden napra egy koronát fizet ki. Ha a munkás a baleset következtében megbetegedett, kórházi ápo'ásban rószesittetik, melynek diját a pénztár megtéríti, Ha a baleset a munka
