Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-30 / 48. szám
Nagy arányú munkák rendelésével támogatja az ipart és munkát juttat a munkátlaaoknak. Ez akcziónak sikere nem fog elmaradni. A kölcsönös bizalom erösbödni fog, minthogy kétségtelen, hogy a kormány kezdeményezésével a magánosok vállalkozási kedvét is fokozni fogja. Látszik hogy a kormány nem siklik el gondtalanul a munkások szükségleteinek kielégítése elöl. Távol akarja tőlük tartani az ínséget, hogy ne legyenek kénytelenek koldulni, kivándorolni vagy ami még borzasztóbb : rossz útra térni. Amilyen dicséretes ez az akczió, olyan biztos, hogy a munkások kérvényében különösen egy pont érdemel a legnagyobb mértékben figyelmet és végrehajtást. Ez a pont a keresztül- vivendö akczió sürgősségére vonatkozik Szükség törvényt bont; bontja azt a nálunk törvénnyé vált, megrögzött szokást is, hogy az aktavándorlás hosszú útjában bujkáljon a legjobb ügy. A tél nyomorával beköszöntött, itt van meztelen valóságában. A poros akták érzékenységétől hiába várunk segítséget. A gyakorlati élet parancsoló lag követeli, hogy segíteni kell gyorsan, haladéktalanul! Színház. Csütörtökön Konti „Falusi berezegr.ő“ je került színre. Herczeg Eugénia és Zöldi Elemin énekét,| fánczát több ízben megtapsolta a publikum. Holíósi szakács eszünkbe juttatta a hering meséjét. Hollósit a nagy igyekezet bele sodorta nem a Dunába, hanem a túlzott játékába. Monory, Szabolcsiné, az előbbi mint öreg herczeg, az utóbbi mint a felesége, kedve* humorral játszottak. Az örökké vig Ágotái komikus játéka fokozta a derültséget. Szombaton, Hófahéike Bródy regényes szinjátéka csalt a gyöngébb szivti színház látogatók »zömébe könyet. íme itt van egy színdarab, melyhez a színjátszó nem nyulbat hétköznapi szürkeséggel. Alakjait az iró íöl emeli, lelkületűket tisztán, az őszinte szeretet egyszerű természetes ragaszkodásával a jó, a nemes iránt mutatják, hogy annál megka- póbban ecsetelje a romlottnak az alávalónak megbünhödését, Kovács Aranka, — a „Hó fehérke“ szent áhítattal vezette hallgatóságát, — mert ma este az egész hallgatóság az övé volt — a megbocsátás magasztos erényének, a lemondásnak és a kibékítő megnyugvásnak, fölemelő lelket vigasztaló fenségébe. Szerepét, mely egyéniségének teljesen megfelelő volt, átérezte, mikor az ismeretlent, várva várt ismeretlent csodálta naivan, a hogy egy falusi kis leány tud csak csüngeni tekintetével a valakin, szemei félelemmel, de mégi* örömmel keresték az atyai bocsánatot. Kérem ez nem szerelmi vallomás, de valamennyi ifjúi kedély megnyilatkozása az ideális művészet diadala fölött. Keller a falusi papot, Ágotái a kistiszteletest öntudatosan, minden fölösleges cziíraság nélküi játszották. Ernyei a mérnököt adta még elég híven, több bensőséget vártunk volna főtó a brigadéroe után, Monory a doktor szerepében megrázó drámai alakítást adott. Szerepének minden kis része ki volt dolgozva, haldoklási jelenetét nyílt színen tapsolták meg. Szász Аипа a doktor leányát, személyesítette hatásosan. Vasárnap a „Kondorosi szép csapiárné“-t nézte nem valami nagy közönség. A halasi közönség az ilyen színmüvek iránt nem nagy elismeréssel adózik. Pedig a szereplők va!a mennyien jól játszottak Monoryné kedvesen játszott és énekelt. Hollósi a kaczagtatásig jól játszott, de csak a kaczagtatásig. Hétfőn a Napóleon öcsém ágotai elemében volt egyik, nevetésből a másikba esett a kö zönség. Szereptanulási jelenete művészi alakításai közé tartozott. Monory a súgó szerepében fokozta, tette derültebbé a vig hangulatot. A többi szereplők is jól játszottak, és a szereplőket tudták, Földi Harmin és Kovács Aranka kedvesek voltak. Ernyei életképes aszfalt betyárja gondosságra vallott. Kedden Egry Kálmán vendégtől!éptével a „Piros bugyelláris,“ Azt tudtuk, hogy Egry bácsi (már bizony bácsi) nem közönséges színész, de hogy as Egry bácsi annyi tűzzel, fiatalos hévvel játszotta el Csillag őrmestert, azt, még sem mertük gondolni, Játéka kritikán fölül áll, táucza szilaj. A többi szereplők Js igyekezettel játszottak. Monory, mint káplár úr Csutak, és Vig Ernő mint Kósza Gyurka játszottak jóiző komik- kummal. Monoryné, énekszámait többször megujrázía a közönség, Ernyei-, a biró jól játszotta a féltékeny férjet. J. Kereskedelem a vidéken. Még a múlt század derekán elhanyagolt társadalmi életünk megmaradt a megyeiség, a táblabiróság körében, nemzetgazdászaítal fö- lötébb sohasem törődtünk, anyagi érdekeink emelése nem igen mert tovább az őseink által ránk hagyományozott ekénél, a kereskedelem pangott, hitelre ugyan nem volt szükség, mert forgalmunk sem volt; vasutaink gőzhajóink nem voltak, alig tudtunk valami; a külföld eiőmeneteiről, vívmányairól. A nyugoti szomszédos államok haladásával aaonban hazánknak is lépést kellett tartania, nehogy közöttük elmerüljön, amitől erős nemzeti érzésünk, a szabadság szeretető megóvott Keresetük az eszközöket, melyekkel a kultúra fokozott igényeit kielégíthettük. Akkor még szépen hozott a íöldmivelés. Mégis segítségül kellett hívni a kereskedelmet, később az ipart is. A hatvanas évek végén hatalmas lendületet vett kereskedelmünk és nehány év alatt pótoltunk az évszázadok óta mulasztottakat. Kereskedelmünk rohamosan fejlődött, izmosodott. így ment ez, leszámítva ama rövid megszakítást, melyet a hírhedt 1873 iki bécsi „krach„ idézett elő; egészen a legutóbbi évekig, amikor — ha nem is éppen visszaesés — de a rohamos haladást gátló gazdasági viszonyok stagnáczióra kárhoztatták. A nagykereskedelem, habár az is súlyos veszteségek árán, a nehéz időket mégis ki fogja állani. Ám a kiskereskedelem a viszonyok romboló hatását érzi. Oly súlyosan sínyli meg a gazdasági válzágot, hogy kénytelen kelletlen keresnie keli a segítséget, hogy ép kéz-lábmászhasson ki a bajból. A kiskereskedelem e mellett kevésbbé számíthat az állam támogatására. Állami segélyt alig várhat, törvényhozói intézkedések — a dolog természete szerint — c|ak aránylag keveset használhatnak neki. Á fogyasztási szövetkezetek megszüntetése, a házalás eltiltása például csak enyhítheti a bajt gyökeres javulás# azonban nem igea nyújthat. Azonkívül atörv, nem vehet tekintetbe speczialis viszo nyokat, pedig épen especziális viszonyok kellő méltatással kell a kiskereskedelmet erősbiteni. Ebből következik, hogy a kiskereskedőnok önmagának kell helyzetének javításáról gondoskodnia. A szövetkezésben nincs részére áldás, mint az már sok esetben bebizonyult. — Azonban szakértelemmel, körültekintéssé1, vigyázattal, mindenekelőtt pedig a viszonyok helyes mérlegelésével sokat segíthet magán. Ez a tanács nagyon megszívlelendő я óhajtandó, hogy a vidéki kereskedőink kö vessék. Persze akin nem fog a tanács, nehéz annak segíteni. Az illető csikkek bevásárlásánál és eláru sitásánál azonban szigorú, megmásithatatlan elve legyen a vidéki kis kereskedőnek, hogy a czikkeket mindig készpénzért szerezze be és hiteit na nyújtson. Mert сзак olcsó, jó kelendőség^ czikkeket árusíthatván, az egyes czikkeknél elért haszon csak csekély és nem bija ki a hitelbe való bevásárlás többköltségeit, sem a hitelbe való eladásnál általánosságban mindenkor beálló veszteségeket. Gondoskodnia kell arról is, hogy az illető czikkek mindenkor készleten legyenek в rövid idő múlva csodálkozni fog, hány uj vevőre tett szert és kis üzlete mennyire javul. Habár tagadhatatlan, hogy hazánk kis kereskedelme az általános haladásból kivette a maga részét, mégis sajnálattal kell konstatálni, hogy ez a rész semmi arányba nem áll sem a nagy kereskedelem, sem az ipar ha isdásával. A kis kereskedelem általános fejlődését csak minden egyes kiskereskedő buzgóságától várhatjuk, amire a megélhetési ösztön is kell, hogy vezesse őket. A vidéki kiskereskedőnek ki kell bővítenie működési körét, oly czikkeket kell tartania, melyek helyiségében és környékén kelendőek és melyeket eddig nem tartott. Ha kezdetben csak kis mennyiségben is vásárolja e czik. keket, csakhamar meg fog győződni, melyek kelendőek, melyeket kell újból, esetleg nagyobb menyiségben ^megrendelnie. Rendkívül sok olyan czikk van, melyeket a vidéki kiskereskedő eddig nem tart, melyek azonban szép haszon t hozhat.'hk neki Természetesen úgy általiban nem lehet megmondani, melyek ezek, mert minden vidéken más természetű a szükséglet; azért a kiskereskedő, a ki a környék viszonyait legjobban ismeri, maga tudja, mily czikkekkel teheti meg a kísérletet. Értesítés a halasi ev. ref. adózó közönségéhez. Egyházunkban az azon időbeli egyház tanács által felsőbb egyházhalósági hozzájárulással 1893-ik évben életbe léptetett 20%-os adózás üiiye kapcsolatban ref. egyházunk anyagi ügyeivel ismételt tanácskozás alá vétetvén — az egyháztanács által előterjesztett, a gazdasági gyűlés általelfogadottsavonatkozó egyházmegyei határozat megváltoztatásával az egyházkerület által jóváhagyott kibontakozási javaslat értelmében — olyszerü elintézést nyert, hogy a hívok a 20°/0 adó fizetés alól felmentettek — s azok. kik 189^. év végéig
