Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-02 / 44. szám
II. évfolyam. Halas. 1901. november 2. 44. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁG! HETILAP. MEG-JEbBlíT IvÉIETIDEHSr SZOMBATON. ELŐFIZETÉSI Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. V'déken „ „ 6 „ „ 3 „ — „ Felelősi szerkesztő: Dr. HODOSSY GESA- Kiadó: KÉMEEI SAND«®. Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-utcza 1762. EZircletési áraik:: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. LTjrilttér: soronként 15 fillér. "ТЦ Halottak napján. A legszomorubb, a legfájdalmasabb, de egyúttal a legszebb, a legnemesebb ünnepe az emberiségnek a halottak napja. A temető nagy, néma csendjét e napon megzavarják az élők, a boldogtalanok, kik komor, sápadt arczczal, kisirt szemekkel járják a halottak országát, elzárandó, holvan szerettetök, drága halottjuk sirhantjához. Mert mindenkinek van egy-egy drága hajítja, a kiről e szent napon megemlékezik, a ki iránt lerója kegyeletének adóját. A halottak szentek. Elmegyünk sírjukhoz vezekelni, ha netán megbántottuk életükben őket, vagy vétkeztünk ellenük, rossz indulattal voltunk irántuk; elmegyünk sírjukhoz és igaz könnyeket hullatva, imát rebegnek ajkaink lelkűk üdvéért. Hogy megkönnyebbül szivünk a sir fölött, lelkünk megnyugvást lel, jobbaknak, nemesebbeknek érezzük magunkat. A mindennapi élettel járó emésztő munka, nagy gond, örökös nyugtalanság érzéketlenné tesz bennün két, jégpánczéllal vonja be sziveinket, mely csak nagy ritkán tud felolvadni. A temető egy külön világ, hol szent áj tatosság szállj a meg az embert. Az egymást követő sír hantok emlékeztetnek a halálra, a múlandóságra, a megsemmisülésre. A sirkertben láthatjuk, hogy egyek vagyunk mi emberek, hogy közös a bánatunk, keservünk, közös a sorsunk, tehát legyünk künn az élet forgatagában is egymást szeretők, ne czivódjunk, marakodjunk örökösen, ne vágyódjunk másnak a boldogságára, más sorsát ne óhajtsuk, hisz sorsunk előbb-utóbb amúgy is egy leszen. Tisztuljunk meg drága halotta- ink sírja fölött, nyerjünk ott erőt, kitartást, hitet a további munkához, tanuljunk megbecsülni embertársainkat; legyen messze űzve irigység, kajánság, mert a temetőben láthatjuk, hogyanálunknál gazdagabb, állítólag boldogabb, jobb módnak örvendő ember sem oly irigylésre méltó, mint gondol- nók, épp úgy könnyezik, imádkozik halottja sírja mellett, mint a szegények. Zarándokoljunk el e szent napon drága halottjainkhoz, öntözze igaz könnyünk sirhantjukat és lelki üdveikért gyújtsuk meg sirhantjuk felett a mécsest... Megnyugodva, megtisztulva és megerősödve fogjuk elhagyni a halottak sírjait. Legnagyobb tapintatosságot! Néhány héttel ezelőtt történt, hogy helybeli borkereskedők ellen hamis bőrgyártás miatt a rendőrkapitánysághoz feljelentés érkezett be, aki a borbizottság közreműködése mellett a feljelentett borkereskedők ellen a iegszigo rubb vizsgálatot foganatosította ia. Ezenvizs- gálatok eredménye az lett, hogy a feljelentés alaptalannak bizonyult, a szakértői vélemény és a vegyi vizsgálat eredménye szerint a hamisításnak semmi tünetei nem mutatkoztak és az eljárás felmentő Ítéletekkel fejeztetett be, az államkincstár az eljárással felmerüli, költségekben marasztaitatott. Jelentéktelennek látszik a dolog és a kér dés fölött csakhamar napirendre térünk, úgy gondolkozván: a feljelentések alaptalanok voltak, mert józan ésszel fel sem tételezhető, A Halas és Vidéke eredeti tárcája A halasi krónikából. (Folytatás.) Végre ő is parancsolja a halasiaknak, hogy a levágott testeket számlálják meg, g tudják ki, tiszt esett e el közülük, s ki volt az; a halottakat hordják össze egy halomba, úgy temessék el, mindezekről pedig öt tudósítsák. A hírek közlésével serényebbek legyenek; igazjáráebeii ne féljen, hogy valaki báptsa. Ha eddig is hivebb jobbágyok lettek volna nem vallottak volna annyi kárt. Beel Mátyás nagy munkájához adatok gyűjtése végett az országot beutazván, megjeleni Halason is 1730-ban, és az azelőtt 27 évvei történt halasi csatáról nyert helyi adatok nyo mán, kézirati munkájában következőket jegy zeit föl: „1703 okt. 3 án Deák Ferencs, Borbély Balázs és Anzikszai János kuruez vezérek HBas városát megszállották, s látva hogy a halasiak nem az ő pártjukon vannak *), rajtuk egész *) Téves állítás, ami a csata után 27 évvel mondva amikor Rákóczi Rodostóban szenvedett, sem felel meg a valóságnak. Szerk. nap vendégeskedtek, s másnapon a városi végpuazíu!ássál fenyegették, azonban a rácsok által a kuruezok, a város keleti oldalán meg- támadtsttak, s közülük 234 en elesvén, a kuruezok többi része elmenekült. Ekkor a ráczok a város ellen fordultak, s előlük a megrémült lakosság a szigetbe (mely közvetlen a város mellett egy nagy tó közepén fekszik) és a nádasokba menekült; s a mi háza ikban és földeiken maradt, azt a ráczok elrabolták. üttői kezdve a ráczok gyakran eljöttek Halasra kuruezokat keresni, a ezek beütései miatt a várost okolván, barmaikat nagy számmal elhajtották." *) A halasiak mindkét részről vett rendelet értelmében, az elesettek holttesteit a mai ref. temetőn alul halomba összehordják és eltemették. Az ekkép keletkezett halom Kurucs- halorn nevet visel mind e mai napig. Annak hogy a holttesteket két sírba temették volna semmiféle föijegyzésben nyoma nincs, de nem lehetetlen, hogy a temetőhöz közelebb esett, s már elhordott kisebb Kuruez halom, hajdan összefüggésben volt a mostanival Annyi bizo*) Épen ez bizonyítja hogy kuruezok voltunk, és nem Labanczok, uyos hogy a kisebbik halomban, bár az ut építésnél annak helyét jó mélyen folásták, sem csontot som emléket nem találtak. A nagyobbik kuruez halomban, midőn a most rajta levő szélmalmot építették, ennek alapletételekor nagymennyiségű csontot és vasdarabot találtak. E maradványokat akkor ugyancsak a domb tetőn kissé távolabb mélyebbre elásták. Deák Feréncz ezen dunatisza közi hadjáratának, kobór győzelemmel ezen végződött, meg voit az a kedvező hatása, hogy bátorságot adott a községeknek s a jászkunságnak hogy Rákóczi pártjához álljanak, ami aztán csakhamar be is következeit. Rákóczi és a halasiak. Halas városa a Rákóczi mozgalom idejében Rákóczival tartott, tehát kuruezok voltunk. Sok bajunk is esett & miatt. A háború költsége nekünk nagyon sokba kerüli. Már 1703-ban Budáról „nyársnak és akasztóíának büntetése alatt" parancsolták hogy mivel a rebellisek (kuruez) ellen a ráczok ш feltámadtak, és a császári seregeket is várták nyugat felől: azért a budai vár erősítésére küldjön fel a város 12 embert és egy szekeret ki i eb minden 8 nap alatt fel keil váltani. Miként erősítette meg ez a 12 ember Buda
