Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-12 / 41. szám
szersmind a polgármester helyettessé is — ez állásra kvalifikálják, olyan legyen, aki tisztafejü és lelkiismeretű, nem kalandorjogász, de kit nem kötnek anyagi gondok, vagyonilag teljesen önálló és független, kit egyedül a nemes ambitio köt le s tart hivatalához. Ne feledjük ezt sem. És épen ezért minden állást, melyet a főjegyző, akár más más tisztviselő elfoglal, olyannak kívánjuk tekinteni, melyben az illető félretéve önző érdekeit, kizárólag a városért és annak ügyeivel foglalkozik. És ez a helyes. Ez szilárdítja meg az illetőt állásában, ez szerzi meg neki a közbizalmat, ezzel segitünk polgártársainkon, ezzel igyekezzék hacsak némi aprópénzzel is beváltani ama szép ígéretet: mindent a népért! Az uj országgyűlés. Nehány nap még hogy az országgyűlés uj tagjai országszerte meg vannak választva. Úgy volt, hogy a választások a nép szabad akaratának tiszta nyilvánulása kellett, hogy legyen. A mióta Magyarország alkotmányos élete ismét helyre állt, s a nép akarata meg szabadult a szomszéd békójáiól, a mióta a kamarilla a a bach rendszer abszolutisztikus korszaka letűnt, azóta a választások fontos politikai actiója mind hevesebb és hevesebb jelleget öltött. Választók és kortesek minden rendelkezésekre álló eszközzel jelöltjük zászlóját dia dalra juttatni igyekeztek, nincs mit csodálkozni azon, hogy az eszközök válogatásában túllépték a tisztesség szabta hatáiokat és kü Ionosén a legutóbbi választásoknál nem riadtak vissza semmiféle kíméletlenségtől, hogy az ellenpárt jelöltjének megbuktatásával saját jelöltjüknek szerezzenek olyan mandátumot a melyek eredetéhez tisztesség szempontjából szó férhetett. képezte. Manapság is meg sokat vonz ez a mellékes. A nagy szárazság, a rendkívüli szárazság 1797-ik évben „azt cselekedte,“ amire az akkor élő legöregebb emberek — már akkor is voltak legöregebb emberek — sem ernlé keztek, hogy a város határában minden rétek (nádasok) — idehaza a város alatt levő nagy nádas, Balotán, Eresztőn, Birtón, Kis leieken, Bodogláron, — egészen kiszáradtak, Fehér- tóban is igen csekély viz maradt; a kutak kiapadtak a viz leszállása miatt; azért a magisztrátus a város alatt levő nádas tét szélein azelőtt vizállásos tó fenéken, körül a város mellett báDyakutakat ásalott. A tavakból a halak és csikók végkép elvesztek. Nevezetes és „a késő maradékoknak is tudó mányul szolgálható“ dolog volt ez esztendőben, hogy a borteimés mégis középszerű volt, de a nagy hőség miatt a szőlők annyira megértek és megaszalódtak, hogy a borok olyan „édesek és hathatósak voltak, ami yenre a most élő emberek nem emlékeznek. Ámbár pedig a boroknak ezen nagy édességétől közönségesen jövendölték, hogy meg fognának eczetesedai, de a jövendölés nem lett igaz, mert a boraikat huzamosabb ideig tarcó lakosok tapasztalták, hogy az ilyen édes és erős borok sem meg nem eczetesednek, sem pedig színüket el nem hagyják.“ A szüret A dolgok ilyetén fejlődése okvetlenül kellett, hogy maga után vonja a reacfiót. A legszigorúbb büntetések fenyegetése mellett a választások tisztaságát parancsolja meg az uj törvény. Be is tartották ezt a törvényt nem is! Furfangga!, csellel iparkodtak sok helyütt a törvény belliit kijátszani; nem gondolván meg. hogy ez által értelme ellen vétenek és hogy az a fórum — a kúria — nem a rideg betűk, hanem a törvény szelleme szerint fogja itt megítélni a felmerülő panaszokat. De bár mint legyen is, »z uj törvény választási életbe léptetése óta sokat változott a választások külső képe. Dinom dánomok, iakmározások nem igen folytak és látszólag inkább az elvek fegyvereivel küzdöttek az ellenfelek. De a mikor ezt az elvűkkel való csatározást közelebb szemléltük az országban meglepő szinte cső dálatos jelenséget észlelhettünk. Aránylag rendkívül sok területben ugyan azon pártállásu férfiak vették fel egymással a mandátum elnyerésére irányuló harczot a minek aztán természetesen az volt a következménye, hogy pártjuk elyí álláspontjának elhagyásával a harczot személyes térre vezették, a jelölt megválasztásánál nem az volt a kérdés melyik pártnak szerezzenek hívet az országgyűlésben, hanem, hogy melyiket tarianak e párt eszméinek szolgálatára érdemesebbnek, Mégis azt látjuk, bogy a választási küzdelmek erkölcsösebbek, nemesebbek lettek s bármiként is alakuljon meg az uj országgyűlés, eredete sokkal inkább felei meg a nép aka rutának, mint az eddigi választásokból kikerült országgyűlések. Uj élet pezsdül — uj aera virradt — adja Isten, hogy jóra vezessen. Képviselőtestület gyűlése. A bor és husfogyasziási adó magváltása tárgyában múlt szerdán tartott rendkívüli közgyűlés alkalmával lakostársaink lelkiisme relének őszinteségét és nyíltságát láttuk bebizonyulni. után az ilyen jó borok fakója ara volt 1 írt 30 kr; a megelőző evekről maradt boroké 3—4 írt. Példa volt rá, hogy Pesten menesi bor számba is eladták. A gabona és széna termés igen csekély volt, hogy a nép távoli vármegyékbe ment élelem keresés végett. Marháknak nem volt eiesége. Késői esőzések beállottak ugyan, amikor a takarmány hiányt a telverődött gaz és bollong koró nyomorúságosán pótolta, de akkor meg beütött a maihadög. A következő evben középszerű gabona és szénatermés mellett 40 ezer ako bor termett. Ezen bortermést kitűnőnek moa dóriak akkor, de jóságra nézve a múlt esz teodei szárazságban! terméshez nem is volt hasonlítható. A nagy viz. Az 1809 iki nyári és őszi, és az 1810 iki téli és tavaszi gyakori esőzések annyira megszaporitották a város alatt levő nagy tó vizét, hogy az a városba is kiöntött és igy nagy vízállásokat okozott, úgy, hogy a tavasz kinyiltával több házak és épületek összedültek, Meghívta a nemes tanács a kér. mérnök Bedekovicb Lőrinczet, hogy ez módját találja valahogy a további károsodás megakadályozásának. Ez a város környékét lejöné rezte (körühibeilália) és arra jött rá; hogyha a város alatti vizet a kis sóstóba, ebből a nagy sóstóba, innen pedig a járószékbe kellene és lehetne bevezetni és ekképen, ha a nagy A pénzügyigazgatóság a bor és húsfogyasztás adatai alapján vagy 2000 koronával kívánta a bor és busfogyasztási adót emelni. Tudvalevő, hogy ezen adó beszedési jogát a város megváltotta és ezért a kincstárnak évenként 38.000 korona adót fizet, az adókezelés pedig bele kerül a városnak 3842 kor. 42 fillérbe. Ai összes kiadás e szerint az idei költségvetés szerint 45 639 kor. 50 fi’lér. Ezen összeg be tett ugyan nehány korona különbséggel hajtva, de ha a jövő évtől kezdve a kincstár az eddigi bevallások alapján ezen adó beszedési jogát magának far*ja meg, úgy jövőre mnitegy 1000 írttal többet fizetnénk az eddiginél. Sokan abban a véleményben voltak és vannak, hogy a bevallási rendszer sokkal kényelmesebb, nem zakla'ják az embert, nem ellenőrzik, igy inkább több bortermést vallottak be, mint amennyit tényleg fogyasztottak így a beszerzett adatok, bevallások alapján természetesen nagyobb összeget vélt kiróvhatni a pénzügyigazgatóeág, a bor és busfogyasztási adó mértéket feljebb kívánja emelni, és a túlságos lelkiismeret folytán évi kiadásunk ezen az alapon mintegy 1000 írttal emelkednék, Ha helytelen számítás, vagy kedvező időjárás folytán valakinek több a saját fogyasztás alá eső termése a bevallottnál, a fogyasztási adót a többlet után egyszerűen utánna fizeti és kell is fizetni, ellenben ha tényleg kevesebb a termése, a bevallott mennyiség után fizet. Inkább kevesebbet valljunk tehát be, mivei azt még lobét pótolni, de a többletet nem lehet lealkudni. Ez a körülmény indította a szerdai képvi Sölő gyűlést anuak kimondására, hogy a fogyasztási adó beszedési jogát az eddigi feltételek mellett megtartani kívánja, egyszersmind bizottságot küldött ki Szalai László, Nagy Pál Sándor, K. Szabó Imre és ifj. Gál Lajos személyében, akik a pénzügyigazgatóval — élükön az elöljárósággal érintkezzenek, és a szükséges felvilágosítást adják meg, s vigyék ki, hogy az eddigi feltételek mellett a fogyasztási adó beszedési jogát a város tartsa meg. tó vize 3 iaüuyn ieszállittetik, akkor кераз lenue a városbeli tavakat is magába venni. Ezen „prajectuin“ végrehajtására a nagy rét telső részétől 3 öl szélességű és 285 öl hosszúságú kanális ásatolt a kis sóstóig, a kis sóstó felső végétől ismét 100 öl vízcsatorna ásotOLt; a vízfolyás rnárcz. 9-én meg- eresztesvén, 2 hónapig foiyt ki a viz a nagy rétből, ebbe pedig a város területéről. Ez a пшика ma is látható. Járószéknél a víz tovább folyt FelnőszAüas, Harkáa, a inajsai földeken keresztül Szeged alatti Fehértóba, és a víz folyás elősegítésére akaimas árkukat ástak, melyek közül a Mészöly csatorna (a középső majsai utón) a nevezetes. A szegedi vis után a kormány e csatornákat betemette Szegednek az árvíztől való védelem okából. Halas város e miatt a kormánynál keresett orvoslást, de eredménytelenül, mígnem az aggodalom alaptalannak bizonyult, mert maga a kormány kezdemenyezéséből létesül nemsokára a híres budapest—szegedi csatorna, mely a fél vármegye vizet lesz hivatva a Tiszába bevezetni, egy másik ág pedig a Duuába vezetné a vízválasztótól a Duna felé iparkodó vizekéi. A posta. 1789-ig Halasnak postája nem volt. Ezuu évben BudAtól le Zimonyig császári királyi posta állíttatott lei. A halasi postát nemes Péter Ferenci a nemes kis kun me<
