Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-03 / 31. szám

II. évfolyam. Halas, 1901. Augusztus 3. 31. szám. HALAS ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP.-= MEG-JELZ11T SZOMBATON. ==— ELŐFIZETÉSI Helyben egész éyre 5 kor. Félévre 2 kor. 50 fill. V (léken „ - 6 „ „ 3 „ — „ Felelős szerkesztő: Dr. HODOSSY GÉZA* Kiadó: KÉMERI SÁNDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal Halas, Fő-uteza 1752. EEircletési árak: petit soronként 8 fillér. Többszöri hirdetéseknél megegyezés szerint. IMF" 3STу ilttér: soronként 15 fillér. Az igények kielégítése. A mi kereskedelmüuk és iparunk még nincs annyira kifejlődve( mint a külföldé, éppen azért a közönséggel való érintkezésben gyakran állanak be nehézségek, melyek a külföldön sokkal ritkábbak, mint nálunk. Kereskedőink és iparosaink buzgósága kétségtelen, de éppen ez a buzgóság árt legtöbb­ször az üzletek sima lebonyolításának. Kereskedőink és iparosaink sokszor panaszkodnak, hogy a közönség ma­napság annyit kiván tőlük, hogy an­nak megfelelni képtelenek. Gyakran a legméltatlanabb és teljesithetlen köve­telésekkel lépnek föl irányukban. Ebből következik azután az a ta­nulság, hogy nem mindent kell telje­síteni, amit az emberek követelnek. Legtöbb esetben sok áldozatba, fá­radságba, pénzbe és fejtörésbe kerül, Légy minden egyes esetben fölvessük a kérdést: hogy tehetünk eleget a kí­vánságoknak, melyekkel hozzánk for­dulnak. Sok idővesztegetéstől ésboszu- ságtól kíméljük meg magunkat, ha jogosulatlan kívánságokat udvariasan, de határozottan visszautasítunk s az imént hangoztatott tanulsággal nyug­tatjuk meg lelkiismeretűnket. De a kereskedők és iparosok ne is kíséreljék meg, hogy vevőiket akaratuk ellenére is boldoggá tegyék. A keres­kedő vagy az iparos soh’se törje azon a fejét, miképpen intézhet el valamit jobban, mint a hogyan tőle kívánják. Ilyen igyekvéssel önmagának és má­soknak gyakran a leguagyobb kelle­metlenségeket okozza. Ha valaki az árunak posta utján való elküldését kéri és a kereskedő azzal a szándékkal, hogy a megrende­lőt a magas szállítási költségektől meg­kímélje, az árut vasúti szállítmányként küldi, úgy ezzel többnyira azt éri el, hogy a megrendelő sokkal később kapja kézhez az árut, amikor azt már nem használhatja. A megrendelő, ki gyakran viszoutelárusitó, elveszti üzle­tét és rendelkezésére bocsájtják az árut. Ha az árut utánvételre rendelik, úgy ne mondja magának a kereskedő: „Az utánvételi dijak magasak, inkább nyílt számlára küldök,“ amit néha azzal a reménynyel tesz a kereskedő, hogy a vevő a fizetés alkalmával újabb meg­rendelést fog küldeni. Legtöbbször kellemesebb a megrende­lőnek, ha az árut mindjárt az átvételnél megfizeti, minthogy későbben megintsék, gyakran olyan csekély összeg miatt, melyet utánvétellel már kifizetettnek vélt. Vannak alkalmazottak, kik főnökük rendelkezéseit mindig másképpen szeret­nék végrehajtani, mint azokat nekik kiadják; teszik ezt abban a meggyő­ződésben, hogy jobban végzik dolgukat, mint a hogyan ezt tőlük megkövetelik, leggyakrabban annélkül, hogy főnökük intenczióit ismernék. E túlbuzgósággal épen az üzlet érdekei ellen cselekesznek. A legtöbb esetben legczélszerübb, ha a vett utasítás szerint járunk el és a rendeleteket úgy hajtjuk végre, amint azok szóinak. Oly megrendelések alkal­mával, melyeknek foganatosítása körül kételyek merülnek föl, ajánlatos, hogy előzőleg kérdést intézzünk a megren­delőhöz és ha a megrendelő más vá­rosban lakik, úgy a távirati érintkezés veendő igénybe. A táviratváltás költsége viszonyítva ahhoz a kárhoz, melyet a megrendeléseknek más, nem az előirt módon való foganatosítása által okoz­hatunk, oly csekély, hogy nem is ma­gyarázhatjuk meg magunknak némely kereskedő vagy iparos rosszul alkal­mazott takarékosságát. Vannak keres­kedők és iparosok, kik nem egészen precziz megrendelések vétele után — csakhogy megtakaríthassák az egyszerű levelezőlap költségeit _nem kérnek felvilágosítást a megrendelőtől, hanem inkább a legnagyobb kellemetlenségeket és költséget okozzák nekik. Mentegetik pedig utólag ezt az eljárást efféle szó- lásformakkal: „Azt hittem, hogy . . „Minthogy erre vonatkozólag mitsem jegyzett meg . . „Saját érdekében voltam bátor . . .“ és hasonló kifogá­sokkal. Ha határozottan megjelölt kívánságok teljesíthetők, úgy akként teleljünk meg azoknak, amint az a kívánság szósze­rinti értelméből kivehető; ha a kívánság jogosulatlan és kivihetetlen, úgy utasít­suk udvariasan vissza s egyúttal említsük meg, mi hasonlót teljesíthetünk vagy nyújthatunk. De soha sem cselekedjünk saját be­látásunk szerint másként, ne szállítsunk véleményünk szerint „jobbat.“ Ha minderre figyelemmel vagyunk, úgy sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat és másokat és az üzletek sokkal könnyebben, gyorsabban és sokkal kevesebb boszusággal leszuek lebonyolíthatók. Iparosaink figyelmébe. A budapesti m. kir, állami felsó építő ipar iskolában (VII. kér. Csömöri ut 84—86 sí. a.) a rendes tanfolyamra a behatásokat szeptember hó 1 tői 5-ig tartják. A rendes tanfolyamon a tanítás tartama három év. Az intézetben nyert végbizonyítvány a) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad a kőműves , a kőfaragó , vagy az ácsmestorség önálló Uzésére. b) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mellett jogot ad az építőmester képzettség megvizsgálására szervezett bizottság előtt az építő mesteri vizsgálatra való jelent­kezésre. A tanulók a végbizonyítvány alapján az illetékes iparhatóság részéről munkakönyv kiadását igényelhetik. Azok a tanulók, a kik valamely középis­kola négy alsó osztályának sikeres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három évi tanfolyamot sikeresen elvégzik, a katonai szol gálatnál az egyéves önkéntesség kedvezményé­ben részesülnek. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15 életévet betöltött, ép testi szerve­zetű, egészséges ifjak, a kik a po’gári iskola gymufsium, vagy reáliskola négy alsó osztályát elvégezték, továbbá, a kik az építő ipari szak­iskolák két alsó osztályát jeles eredménnyel végezték. A jelentkezéseknél az illetékes első fokú iparhatóság által hitelesített bizonyitvány- nyal kell igazolni, bogy a tanuló az építő ipar terén már foglalkozott s legalább egy nyári szünidőnek megfelelő két hónapot az építő ipar terén gyakorlati foglalkozásban töltött A jelentkezésnél szükséges iratok: 1. Keresztlevél, vagy születési bizonyityány, 2. A tanuló által elvégzett összes középis­kolai osztályokról szóló bizonyítványok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom