Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-04-22 / 17. szám
Közgazdaság. Állat egészségügyi kerületek. Az illategészségügyi kerületeknek városunk területére vonatkozólag történendő felállítása tárgyában a szabályrendelet a rendőrkapitány által elkészíttetett s az a képviselőtestület elé leendő terjesztés czéljából a polgármesterhez bemutatta tott. Azon fontos közgazdasági érdeknél és előnynél fogva, a melyet az állat egészségügyi kerületek felállítása, úgy a helyi, mint az országos, sőt az Ausztriával való állatforga- lomnál is a város lakosságának nyújt és oly czélból, hogy annak irányzatáról a városnak minden lakósa, képviselőtestületi tárgyalását megelőzőleg tájékozva lebesser, a rendőr- kapitány által készített szabályrendeletet egész terjedelemben az alábbiakban közöljük: Szabályrendelet. Halas rendezett tanácsú város határainak állat egészségügyi kerületekre leendő felosztása tárgyában. 1- §• A város 644 □ kilométert tevő határa, az állatok Ausztria és Magyarország közötti forgalmát szabályozó 75500/1899. számú föld- mivelésügyi miniszteri rendelet a'apján öt állat egészségügyi kerületre ojztatik fel és pedig : I. Állategészségügyi kerület a város belterülete a szőllők hozzácsatolásáv-il ; II. állategészségügyi kerület a keczeli ha tártól kiinduló s Tázlár községhez tartozó Harka pusztáig menő állami müuttól északra eső terület; III. állategészségügyi kerület, az állatni mtlut és szabadkai törvényhatósági ut között fekvő terület: IV. állategészségügyi ktrület a szabadkai törvényhatósági ut és a Zsana pusztai hat öles községi közlekedési ut között fekvő terület ; V. állategészségügyi kerület a Zsana pusztai hat öles községi közlekedési úttól keletre és északra fekvő terület. Az egyes kerületek határai, az illető kerület nevét, illetőleg számát teltüntető és nagyobb távolságról is kivehető, jelzőtáblákkal jelöltetnek meg s a belföldi, valamint az Ausztriába irányuló állatforgalom szempontjából minden egyes kerület úgy tekintendő, mintha önálló község volna, 2.§. Az egyik állat egészségügyi kerület területéről származó állatok a 40000/1888 számú földművelés és kereskedelem ügyi m. kir. miniszteri rendelet 10 §-ában felsorolt eseteket kivéve, csakis szabályszerűen kiá litott marhalevél mellett s a kijelölt hajtó utakon át hajthatók, illetőleg szállíthatók a többi áliat egészségügyi kerület területére. 3. §. A marhalevél kezelés központilag bent a városban eszközöltetik, a városi tanács á tal kijelölendő tisztvise'ö illetve tisztviselők által oly módon azonban, hogy minden egyes állat-egészségügyi kerületre vonatkozólag, külön marhalevél ikta ó és tulajdon átruházási jegyzőkönyv vezetendő s a marhalevél kezelő által kiállított marhalevélben vagy a marha levélre vezetendő záradékban a város nevén kívül azon állategészségügyi kerü et neve illetőleg száma is kitüntetendő, melyre vonatkozólag a marhalevél kiállíttatott, illetve a melyre vonatkozólag a marhalevélre a záradék reá vezettetett. 4. §. az egyes állategészségügyi kerületek közötti állatforgalom lebonyolítására a következő hajtó utak jelöltetnek ki; I-8ö kerületben a felső reketyei üt, állami müút, kis eleki üt és a mélykúti törvényhatósági út. A 11-ik kerületben a Kisszállás — keczeli községi közlekedési útnak felső része, a Ciá- bor pusztai határtól kiinduló s a város belterületéig húzódó közdűlő út, — a vadkerti törvény hatósági út, — я Kötöny puszta' batáriól kiindu'ó s a Bodogiár pusztai községi közlekedései útig húzódó közdűlő út. III-ik kerületben a Kisszállás—keczeli községi közlekedési üfnak "alsó része, — a kisszállísi határtól kiinduló és a mélykúti törvényhatósági útig húzódó közdűlő út. A IV-ik kerületben az U ömös pusztától kiinduló, з а városig húzódó nagy balotai közdűlő út a kisszállást határtól kiirdu’ó s a városig húzódó kis balotai közdűlő út, — a szegedi határtól kiinduló 8 a Bangó féle tanyánál a szegedi törvény hatósági útba bele menő közdü'ő üt. V ik kerületben; — a Kígyós pusztai határtól kiinduló és az állami müütba belemen ő Tajó pusztai közdűlő üt, — a Kígyós pusztai határtól kiinduló és az á’lami müú'akba belemenő úgy nevezett határ üt, — Majsától kiinduló s a tázlári határig menő úgy nevezett Sós út, — Majsáíól kiinduló és a tázlári határig vonuló úgy nevezett vadkerti községi közlekedési út — a félegyházi útból kiinduló és a tázlári határig vonuló közdűlő út. E hajtó ü ak, más újakkal való kérészié zéseknél és a kerület határainál az illető kerület nevét illetőleg számít feltüntető jelző táblákkal jelöltetnek meg. Állatokat a 40000/1888 szán ú földművelés és kereskedelemügyi miniszteri rendelet 10 §- ában említett esetek kivételével, a hajtó ütak elkerülésével, a másik állategészségügyi kerület területére vagy azon keresztül, különösen az ott lévő marharakodó állomásra, álfatvá- sártérre vagy közvágóhidra hajtani vagy szállítani tilos. Az egyes kerületek határain belül azonban a levágásra és kereskedésre szánt szarvasmarhák kivételével, a többi állatok a kijelölt hajtó útakon kívül is hajthatók vagy szélit hatók. 5. §. Minden egyes állategészségügyi kerületben a 40000/1888 számú földművelés és kereskedő’emügyi miniszteri rendelet 60 és 61 §§ ainak megfelelően berendezett egy catastrális holdnyi terjedelmű dőgtér állittatik tel, hol is az illető kerületben e'hu'lott vagy kiirtott állatok hullái szabályszerűen eltakaritandók. 6. §. Ragadós állati betegségek felépte esetén a fennálló szabályokban előirt óvó és elfőj'ó intézkedések, a keleti marhavész és ragadós tüdölob esetét kivéve, mindig csakis abban az állategéségűgyi kerületben rendelendők el, melyben a ragadós állati betegség fellépett. Hogy az egyes kerületekben uralkodó ragadós állati betegségek a kerülettel közvetlen határos szomszédkőrületek illetőleg községek állat forgalmát mily mértékben akasztják meg, az iránt a fennálló szabályok, különösen a 75.500/1899 számú íöldmivelésügyi miniszteri rendelet irányadó. 7 §. Az 1888. Vll-tcz. 126 §-ában felsorolt rendőri teendőket, a marhalevelek kiállításának kivételével a felállított összes állategészségügyi kerületekben, a rendőrkapitányságnál működő rendőrbiztosok, a 130 és 132 §§-ban felső rolt állatorvosi leendőket mindannyi állategészségügyi kerü'etbeu a városi állatorvosok, a 131 §-bs>n felsorolt elsőfokú hatósági teendőket pedig az összes kerületekben a város rendőr- kapitánya vagy helyettese teljesítik. 8. §. A ki állatokat a szomszédos állategészségügyi kerületek területére a kijelölt hajtó utak elkerülésével hajt vagy szá'lit; — az kihágást követ el s a mennyiben cselekménye az 1888 VII tcz. 18. §-ába ütköző a a hivatkozott törvény 154 § ának f. pontja szerint büntethető kihágást nőm képez, az 1888. VII t.cz 156. §-ában megjelölt czélra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntet hető. Elkobzásnak azonban ily esetben helye nincs. 9 §• Ezen szabályrendelet a m. kir. földmivo lésügyi miniszter jóváhagyása után lép életbe. Ha’as 1900 év ápril 5-én. Szekér Pál rendőrkapitány Hirdetések. Kun-Halas r. t. város rendőrkapitánya. 1183. ez. 1900. ~' Hirdetmény. A város területén átvonuló állami műúton, a jármüvekkeli közlekedés alkalmával a legutóbbi időben már több szerencsétlenség történt a miatt, hogy a lakosság egy része, különösen a cselédség a szekerekkel, nem a szabályoknak megfele'őleg előirt módon közlekedik a műúton. Figyelmeztetik tehát mindenki, hogy az állami műúton jármüvekkel az úttörvény által előirt következő módon köteles közlekedni u. m.: Minden jármüvei az útnak bal oldalán kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az elöl haladó járműnek pedig jobbról kell éléje kerülnie. Mely a törvény által előirt szabályszerű hajtás, illetve közlekedésnek az állami műúton leendő pontos és szigorú betartására a lakosság annyival inkább felkivatik, mivel a szabályszerűben hajtás miatt az 1890. évi I. t.-cz. 107. §-a alapján esetről-esetre utrendőri kihágás czimén 40 koronáig terjedhető pénz büntetéssel fog büntettetni. Halas, 1900. április 18. Szekér Pál rendőrkapitány. Halas város gazdal hivatalától. Hirdetés. Halas város 22.000 kéve nádat szándékozik árverés utján eladni, árverési határnapul a városi nádtermésre folyó évi ápril hó 27. napjának délelőtti 9 órája a város alatti felső szigeti csősz- háznál, a fehértói nád eladására pedig folyó évi május hó 3-ik napjának d. e. 9 órája az erdő melletti csőszháznál ki- tilzetik, a kitűzött időben vevők készpénz fizetés mellett elváratnak, a vétel úgy a vevő, mint Halas város eladóra a leütéskor azonnal kötelező. Halas, 1900. ápril 17. Babó Fér mez városgazda. Nyomatott Hirth Lipót és Társa könyvnyomdájában Szabadkán Batthyányi utcza, gőzfürdővel szemben.
