Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-03-18 / 12. szám

A szabadság, Egyenlőség és Testvériség eszméi átöröklődnek a messze eljövendő nemzedékekre ée bástyáit, melyeket az emberi szeretet emelt, nem fogják ledönthetni modern áramlatok, modern jelszavakMározius idusa mindörökké e hármas eszme diadalának emléknapja lesz.

Az ünnepről.

Márosáu» idusát városunkban ia megünnepelték. Nam mindenütt aconban ahol ünnepelni kötelesség lett volna, ée nem oly nagy méretben, a milyenben látni ezereD tők volna, • nem annyian, mint a menynyien a múlt ivekben ünnepeltékHa est á néhány trikolórt nem lengeti a acél, — amit a.középületekre kitűztek, — eaak olyan szürke nap benyomását tetté volna ránk, mint a többiNem ünnepelt az itten búza ее, — pedig ennek a napnak emléke megérdemelne egy innspi i«ten-ti<iteletet, ahova a hívők ezreinek kelleti volna sereglenie.

Nem ünnepelt & fógymnatium se, pedig a magyar gónius* megérdemelné, hogy egy kálomiata, magyar fögymnasium ildozson a hármas eszmének. A magyar nemzet, — közelebbről — az iskolát fen- tartó testületek — joggal követelhetnék est, hogy a tanári kar az ifjueág leikébe me efesk a tankönyvek tartalmát oltsa be, hanem csőpögtesee bele a tudományok tudományit: e hazaszeretetei, a diced múltakhoz való lelkesült ragaszkodást.

A főgymnaaium tanári kara koséi se tölti ba hivatását azzal, ha csak automatákat nevel, hanem csak akkor, ha a tanuló ifjúságot a haza szeretetrs is tanítja. A hazaszeretet tanulásához pedig legszebb nap, legacebb példa márcziu* idusa! Sajnáljuk, hegy Báthory Gábor és Fás* Árpád tanár urak a oaeinóban elmondott igazán remek, magas színvonalon álló, lelkesítő szónoklataikat nem a tanuló ifjúság előtt

Csak természetes, hogy a nagyokkal való gyakori érintkezés — bár pillanatra — benne is felkelti a nagyság érzetét. Ki tudja, hogy a kis ibolyát, mely a nagy tölgyek alatt is található, nem hagyja-e el néha közmondásos szerénysége. A kis Zoltánnál is igy lehet, mert némelykor csomagját osak nagyfuvarossal viteti (Győré), borát csak nagy pohárból issza, pikkolót nem is kér csak nagy kávét s azt is csak a nagy asztalra téteti, hogy nagy élvezettel ott fogyassza el a nagy lámpa nagy világánál. Osak nagy Károly napját tartja nagy ünnepnek, nagyot mulat ilyenkor s nagykabátját nagy hidegben sem gombolja be. A nagyreményű kis fiú, kit némelykor a nagyzás hóbortja kerülget.

Teljes életében három dolgot ambiezi- ónált, magyarón; ambicziója abban kulminált, hogy ha szólóban is, csak eltudná valahogy tinozolni a keringőt,(ha eltudna énekelni egy nótát s ha a billiárdon bár csak egyszer is legyőzhetné a kis Gézát, a ki pedig még három év előtt is csak lovagolt a dákón, mivelhogy éppen akkor

mondották el, mint ahol több száa ifjú lelkét termékenyítve, a magyar géniusznak több szolgálatot tettek volna!

Egy kálomista,”magyar fögymnasium vezetőségének kell tudni a helyes utat arra, í.hogy ,jaz ^ifjúságot lojálisnak de egyszersmind magyarnak neveljék, olyannak, a mely mer és tud a nemzet múltja iránt lelkesedni! — De erről nagyon sokat lehetne még mondani.

A függetlenségi körben a szokáshoz híven tartatott meg a délutáni ünnepély, a melynek szónokai Dr. Farkas Imre elnök, Kolozsváry Kiss István orsz. képviselő és Dr. Babó Mihály főjegyző voltak.

Ette az összes körökben társas vacsora volt, de — amint halljuk — egyikben se vettek részt annyian, mint, annak előtte.

A kaszinóban mintegy 50 kaszinói tag vett részt a társas vacsorán. Az első pohárköezöntőt Báthory Gábor gymn. tanár mondotta, utánna Vas Árpád tanár, majd Dr. О r b á n Gyula és Dr. H о f- meiszter Juda mondottak egv-egy lelkes felköszöntőt, Báthory a testvériség eszméjének társadalmi utón való minél teljesebb megvalósítását, Vas a nemzetközi gzoeziáiis mozgalmakkal szemben a magyar géniusz, a magyar teremtő erő fejlesztését tarja szükségesnek; О r- bán pohár köszöntőjében Martiny József jelenlevő 48-as honvédet élteti.

Az ünneplők el énekelték a magyar imát: a Hymnuszt, — s utánna szép magyar dalokra gyújtott az ünueplö társaság.

Általános benyomás az, hogy habár vesztett is az idén ünnepélyességéből a márcziusi idus, — de azért „orzott fényével“ nem fogja azt elhomályosítani soha a másik „Nemzeti ünnep*.

Városi pénztári kezelés,

^Folytatás.)

II. Számvevőség,

l. A számvevőség a képviselő-testület, tanács s polgármester rendelkezése alatt áll s a város ellenőrző és nyilvántartó

nem volt kéznél vesszőparipa- Azonban az ambiczió nála is csak emésztő vágy maradt mint czigánynál a libapecsenye. Van húsz éve, hogy táneziskolába járt s azóta is folyvást tanulmányozza a tánczot, de idáig még is csak elméletben ismeri. Évek előtt valaki azt tanácsolta, hogy igyék bort, az kedvet ad s nem sokára tánczra is perdül. Megfogadta a tanácsot s a borból már el is fogyasztott annyit, hogy ha egy tömegben volna, azon bízvást meglehetne ismételni Tegethof lissai csatáját — táncz azonban még mindig nincs.

Tavaly berándult a szomszéd városba azzal a szándékkal, hogy ott okvetlenül tánczol, ha a fogfájása megszűnik. Nem szűnt meg, borbélyhoz kellett menni. Az aztán úgy kihúzta a fogát, hogy még ma is kötözi a helyét. Bele törte a gyökeret. A kis Zoltán elorditja magát s egyik lábát térdben marékba kapva, féllábon olyan tánczot vitt véghez, hogy a borbély műhelyből minden lény menekült. Nem bor és nem kedv kell ahhoz, hogy tánczoljon, hanem foghúzás és igy remélhető is, hogy a mi közkedveltünk életében még harközege. Úgy mindazonáltal, hogy a járandóságok kiszámítása és megállapítására vonatkozó munkálataiban teljesen független lévén, a közigazgatási számfejtésre és az utalványoknak számfejtési záradékkal leendő ellátására saját belátása szerint jogosult, mert véleményéért kizárólag felelős.

2. A számvevőség hatáskörébe tartozik

különösen:

a) Véleményezés a város háztartását érdeklő, vagy a pénztárak ügyvitelére vonatkozó kérdésekben ;

b) közreműködés a város vagyonleltárának összeállításánál és * jóváhagyott leltár egy példányának megőrzése;

c) az évi költségelőirányzat készítése;

d) a város kezelése alatt levő alapok és intézetek évi krtltségelőirányzati tervezetének szerkesztése;

e) a városi adók kivetési lajstromainak hitelesítése ;

f) számfejtés és ezzel kapcsolatban ;

g) a várpsi pénztár ellenőrzése ;

h) szükség esetén a letétekről jegyzőkönyv felvétele ;

i) befizetési utalványok kiállítása ;

j) a városi pénztár, esetleg fogyasztási adópénztár használatára rendelt naplók hitelesítése és az ettől átvett naplók, ro- vancsolása;

k) pónztárvizsgálatoknál közreműködés ;

l) a városi pénztár számadásainak, illetve bármi néven nevezendő számadásnak átvizsgálása;

m) a városi adóhivatal és a városi pénztár által vezetett főkönyveknek és azokban megtöxtént. előírásoknak hitelesítése ;

n) az év folyamán megrendelt pótelő- irások, vagy törlések foganatosításának

ellenőrzése;

o) a költségvetésekben megállapított tételeknek, a város kezelés# alatt levő alapok és intézetek bevételeinek ás kiadásainak, nem különben ingatlanok és javadalmak jövedelmeinek, valamint a várossal kötött szerződések és azok lejárati idejének nyilvántartása;

mincz egyszer tánczra perdül. Feltéve, ha a bölcseség foga is ki női.

A dalt imádja, maga azonban annyit ért hozzá mint a hattyú meg a Kappan. Több mint tiz éve, hogy ismeri azt a dalt, melyben .vadgalamb száll tiszaparti füzesbe“ hanem azért az ének első során túl még nem haladt. Ezt valahogyan még csak eldalolja, de a második sornál hangja már oly hamis, hogy ha váltón volna, régen Kalocsán ülne miatta. A harmadik sornál mindenki fészkelődik az asztalnál, a negyediknél pedig már csak ő élvezi keseredés baritonját. Igazi „magán énekes.“

A billiard szintén nagy gyengéje. Nem is merészkedik mással kezdeni, mint a kis Gézával, a ki bár több „fort* ad neki mint a mennyit közadakozás utján összerakni lehetne, azért még is csak benne marad a páczban.

Lokalblattunkat a kiadó teljesen rábízta. Ő szerkeszti, de nem tollal, hanem ollóval. Ezek szerint nem Írja, hanem szabja a lapot, mint Fekete a frakkot, Nyiry a kalapot. Mióta kis Zoltán áll a lap élén,