Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-01 / 1. szám
214 szavazattal, akkor Péter Dénes egyhangúlag választatott meg. Panaszosok a törvény értelmében kérnek választást azonban a törvény 18 §-a csakis a lelkész választásra mondja ki, hogy az a törvény értelmében - eszközlendő, de a presbyterek és gondnokok választására nézve ezt, nem Írja elő. Hogy milyen ellenséges a hangulat vele szemben Halason, elégnek tartja felemlíteni. hogy őt és a főgondnokot szikkasztással vádolják, felsőbb helyre tett folyamodásokban gyanúsításokkal -illetik, és különösen felemlíti a körülmények ellenzésére hogy: Dr. Farkas Imre a bukott főgondnok jelölt maga irta alá a takarékpénztárnál azt a bizonyítványt, melyben állittatik, hogy a kötvénybeli kölcsönnél az egyház többel nem tartozott, pedig tudta és tudták, hogy váltó tartozások is vannak, s midőn őket erre az illető tisztviselő figyelmeztette, azt mondták hallgasson, tegye amit parancsolnak, — я ugyanaz a bukott fögondnok jelölt hívta össze az értekezletet, ott beszédet tart, n elfogadtat egy emlékiratot, azt felviszi az egyház kerületi főgondnoklioz. A,dim Kálmán elnök esperes figyelmezteti Szilády Áront, hogy a most felhozottak ide nem tartoznak, s megjegyzi, hogy jelen nem levőkről nincs helyén oly irányú nyilatkozatokat tenni, minők az elhangzottak. Szilády Árun kéri a választást jóváhagyatni. Dr. babó Mihály mellőzi az ügy érdemére nem tartozó mellékkérdéseket és körülményeket, s miután törvény és törvényes szabályokkal kimutatta, hogy a választás a választók összeírásától kezdve szabálytalanul történt, kéri azt megsem- misittetni, a ft. lelkész ur által Dr. Fari as Imre ellen tett támadásra nézve ekként nyilatkozván: „Dr. Farkas Imre ur köztiszteletben és közbecsülósben álló oly egyén, aki védelemre senkivel, tehát a főtiszteiéndő úrral szemben sem szorul: s miután a nagytiszteletű esperes ur elnöki figyelmeztetéssel Dr. Farkas Imre urnák az elégtételt megadta, s Szilády Áron urat az illendőség korlátái közzé szorította, én magam részéről a személyes kérdéssel bővebben foglalkozni feleslegesnek tartom.“ Kér törvényre és törvényes szabályokra alapított igazságos Ítéletet. Janii gy. Az osztatlan iskola tanitás-íerve. Székfoglaló beszéd, a Magyar Paedagogiai Társaság ülésén elmondotta 1899. október 21-én Földes Géza. Folytatás és vége. A társulati, vagy magán iskola tanítója szivesen. elmegy a felekezethez is, mert ott az állása szilárdabb, de ha felekezeti tanitó lesz, akkor éreznie kell, hogy állása elnyeréséhez a hívek összeségére szüksége volt s igy a függés érzete az egész egyházközséggel szemben fennáll. A községi iskola tanítóját már csak az iskolaszék választja s igy itt a tanítónak a szerénységből, alázatosságból kevesebb is elég. A községi tanítók seregét is kétfelé osztja a község vagyoni állapota s igy keletkezett a csak községi és az államsegélyes községi tanitó fogalma- Valamennyi tanítóval szemben a legelső helyen áll az állami tanitó. Ez mór tanítói állását egyenesen a minisztertől nyerte s igy a falu urai előtt sokkal függetlenebb is. Sajnos, az áliami tanítók között is van már 1 kásztszerü megkülönböztetés s ez : a szék- helyes és nem székhelyes tanítók csoportja. A mai társadalom egyik betegsége az is, hogy az egyén értékét az élvezett fizetés nagyságához méri. Tehát ha 100 írttal valakinek több a fizetése, előkelőbb hely jut annak a társas életben is. Ezt a szerencsétlenséget okozta a miniszternek a székhelyes és a nem székhelyes rendelete is. S amikor ezt az uj kásztott megteremtették, még nem fejezték be a tanítók széttagolásának szomorú munkáját, mert ime, egy uj kasztot készít elő az elemi iskola uj tanitás terve is. Aki ismeri ma is a falusi ember felfogását, aki tudja, hogy a falusi ember ma is kevésbé fontos személynek tartja azt a tanítót, amelyik a lányokat tanítja, mint azt, amelyik fiu-osztályokban tanít, sőt azt tartja, hogy a magasabb osztályokban a legkiválóbb tanítók tanítanak, az előtt nem kell bizonyítgatnom, hogy ezután bizony megkülönböztetik az osztott és osztatlan iskola tanítóját is. Meg is különböztethetik, mert ennek nem kell any- nyit tanítani, mint amannak, következőleg igy vélekednek — ennek nem is kell annyit tudni, mint amannak. Ez a vélekedés végre elragad a tani- j tokra is s az osztatlan iskolát átmenetnek j tekintik az osztott iskolához s ha az át- i menet sikerül, bizony megérjük, hogy fizetés emelkedés nélkül is előléptetésnek tekintik majd. I íme, ennyi bajt és veszedelmet látok ! én az osztatlan elemi iskola külön tanítás j i tervében, amely megbontaná a magyar I kultúra egységét, lesülyeszti a népoktatás j nívóját; bántja a szülők és tanítók érdekét ; s ami szintén lényeges, elégületlen- i séget teremt a tanítók között. Elmondottam pedig ezeket, mint az én véleményemet. Hogy ezekből mi az, ami értékes, ami maradandó, s mi az, ami ok nélkül való aggodalom, azt az önök bölcsessége < s a mellett a vitatkozás tűz* mutatja meg. Czélomat én minden körülmények között elértem, mert már a beszédem elmondása közben is meggyőződtem, hogy e társaság minden tagja kívánja, hogy a fontos kérdést tisztázzuk él ebben a tekintetben csak egy a vágyunk, a hő óhajunk : győzzön a jobb ! S hogy a vitát megkezdhessük, határozottan kimondom, hogy az osztatlan iskolának nem külön tanitás terv kell, hanem erélyes, erős kéz, amely az iskola- fentartókat kényszeritae rá a törvény szigorú végrehajtására. És ha köszönettel kezdettem meg a beszédemet, engedjék meg, hogy köszönettel is fejezzem be. Az a figyelem, az a kiváló érdeklődés, amellyel ez alkalommal megtiszteltek, részemről hálát és elismerést érdemel, amit igaz hálás szívvel nyújtok át hazánk első paedagogiai egyesületének és azt kívánom: isten áldáaa legyen ezután is nemes munkálkodásán! Hírek, Eljegyzés. Beck Hugó szabadkai kereskedő eljegyezte Hofmeister Regina kisasszonyt, özv. Hofmeister Mérné halasi földbirtokos leányát. Tartós boldogságot a kötendő frigyhez. Hangverseny. A folyó hó 6 án megtartandó hangversenyre a következő meghívó boesájtatott ki: A k.-k.-halasi községi Tanitó-testület a „Ferencz József Tanítók Háza“ javára 1900. évi január hó 6-án a vendéglő nagytermében zártkörű táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez, melyre önt és b. családját tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Belépti dij : I-ső hely 2 korona, Ií-ik hely 1 korona 20 fii., tanuló-jegy 60 fii. Kezdete 7S 8 órakor. Fölülfizetések köszönettel fogadtatnak és hiriapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók a központi fiúiskola tanítói szobájában a délelőtti órákban. Műsor 1. „Édes hazám!“ Férfi négyes. Balogh L. zenetanár vezetése mellett énekli : a dalárda. 2. izé kisasszony. Monolog. Irta : Makai Emil. Előadja: Szabó Ilonka k. a. 3. Népdal. Énekii: Pipis Ida k. a. Kisérik ; Id. Balogh L. lfj. Balogh L. Dr. Hodossy GK Pintér B. és Szentpéteri J. urak. 4. Szavalat. Előadja : Dr. Hermán Ferenczné úrnő. 5. Fuvola kettős. Előadják : Pintér B. és Szentpétery J. urak. 6, „Éva leányai“ Szentirmaytól. Énekli: a dalárda. I Eljegyzés. Öszterreieher Zsigmond ke- jreskedő eljegyezte Stern József kereskedő leányát Reginát. Korcsolyázás. A karácsonyi ünnepek, melyeknek tudva lévőleg az az áldott jó természetük van, hogy mindenkinek örömet hoznak, a jégsport kedvelőiről sem feledkeztek meg. Minkét ünnepen tükörsima jég várta a korcsolyázókat. Leglátogatottabb volt az egyleti uj jégpálya, melyen már kora délutánonként nagy volt az élénkség. Tudósítónk a következő hölgyek neveit jegyezte fel: Dr. Hofmeister Judáné, Csincsák Béláné, Dr. Hermán Ferenczné, Babó Benőné, Horváth Gyuláné, Pataky Dezsőné, Hofmeiszter nővérek, Pázsit Ilonka, Babé Zsófika, Thuróczy Vilma, Paczolay Ilona, Berki Jolán. PethŐ Anglia messze ismeretlen világrészek földeit. Erős, bátor és gazdálkodó nép a búr, de türelmetlen, gőgös és zsarnok. Az idegent, az utilandert elnyomja, politikai és földvásárlási jogot nem ad neki. Mint hajdan a cívis romanus, olyan a búr paraszt a nem transzváli születésű csak másodrendű-ember, a ki ha'él, nem baj, ha elpusztul, nem kár érte. Transzvál urai kezdetleges miveitségüek, . önzők és hidegek. Az . emberiség ügyének tehát nem válik javára, hogy Transzvál független. Különösen , nem Európának, mely alig bírja már el fölösszámu gyermekeit és már nagy szüksége volna egy második Amerikára, ahova a jólét reménye csalogatta az őshazák éhező miihóit. S Transzvál angol fönhatóság alatt egykettőre a szabad, polgárok és a szabad verseny országa lenne. Hát-ez'-is szempont, kérem, és nem kicsinylendő szempont, melyből az angolbúr háborút megítélni lehet. Tény, hogy a burok gyönyörűen har- czolnak. De győznek-e az angol túlerő ellenében ? Nem valószínű, de nem is lehetetlen. És ha megverik a búr parasztok Angliát, a tengerek királynője tán soha ki nem heveri ezt a csapást.
