Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-01-01 / 1. szám

214 szavazattal, akkor Péter Dénes egy­hangúlag választatott meg. Panaszosok a törvény értelmében kérnek választást azonban a törvény 18 §-a csakis a lelkész választásra mondja ki, hogy az a törvény értelmében - eszközlendő, de a presbyterek és gondnokok választására nézve ezt, nem Írja elő. Hogy milyen ellenséges a hangulat vele szemben Halason, elégnek tartja felemlí­teni. hogy őt és a főgondnokot szikkasz­tással vádolják, felsőbb helyre tett folya­modásokban gyanúsításokkal -illetik, és különösen felemlíti a körülmények ellenzé­sére hogy: Dr. Farkas Imre a bukott főgondnok je­lölt maga irta alá a takarékpénztárnál azt a bizonyítványt, melyben állittatik, hogy a kötvénybeli kölcsönnél az egyház többel nem tartozott, pedig tudta és tud­ták, hogy váltó tartozások is vannak, s midőn őket erre az illető tisztviselő figyel­meztette, azt mondták hallgasson, tegye amit parancsolnak, — я ugyanaz a bukott fögondnok jelölt hívta össze az értekezle­tet, ott beszédet tart, n elfogadtat egy em­lékiratot, azt felviszi az egyház kerületi főgondnoklioz. A,dim Kálmán elnök esperes figyelmez­teti Szilády Áront, hogy a most felhozot­tak ide nem tartoznak, s megjegyzi, hogy jelen nem levőkről nincs helyén oly irányú nyilatkozatokat tenni, minők az elhang­zottak. Szilády Árun kéri a választást jóvá­hagyatni. Dr. babó Mihály mellőzi az ügy érde­mére nem tartozó mellékkérdéseket és körülményeket, s miután törvény és törvé­nyes szabályokkal kimutatta, hogy a vá­lasztás a választók összeírásától kezdve szabálytalanul történt, kéri azt megsem- misittetni, a ft. lelkész ur által Dr. Fari as Imre ellen tett támadásra nézve ekként nyilatkozván: „Dr. Farkas Imre ur köztiszteletben és közbecsülósben álló oly egyén, aki véde­lemre senkivel, tehát a főtiszteiéndő úrral szemben sem szorul: s miután a nagytisz­teletű esperes ur elnöki figyelmeztetéssel Dr. Farkas Imre urnák az elégtételt meg­adta, s Szilády Áron urat az illendőség korlátái közzé szorította, én magam részé­ről a személyes kérdéssel bővebben fog­lalkozni feleslegesnek tartom.“ Kér törvényre és törvényes szabályokra alapított igazságos Ítéletet. Janii gy. Az osztatlan iskola tanitás-íerve. Székfoglaló beszéd, a Magyar Paedagogiai Társaság ülésén elmondotta 1899. október 21-én Földes Géza. Folytatás és vége. A társulati, vagy magán iskola tanítója szivesen. elmegy a felekezethez is, mert ott az állása szilárdabb, de ha felekezeti tanitó lesz, akkor éreznie kell, hogy állása elnyeréséhez a hívek összeségére szüksége volt s igy a függés érzete az egész egy­házközséggel szemben fennáll. A községi iskola tanítóját már csak az iskolaszék választja s igy itt a tanítónak a szerény­ségből, alázatosságból kevesebb is elég. A községi tanítók seregét is kétfelé osztja a község vagyoni állapota s igy keletke­zett a csak községi és az államsegélyes községi tanitó fogalma- Valamennyi taní­tóval szemben a legelső helyen áll az ál­lami tanitó. Ez mór tanítói állását egye­nesen a minisztertől nyerte s igy a falu urai előtt sokkal függetlenebb is. Sajnos, az áliami tanítók között is van már 1 kásztszerü megkülönböztetés s ez : a szék- helyes és nem székhelyes tanítók cso­portja. A mai társadalom egyik betegsége az is, hogy az egyén értékét az élvezett fize­tés nagyságához méri. Tehát ha 100 írttal valakinek több a fizetése, előkelőbb hely jut annak a társas életben is. Ezt a sze­rencsétlenséget okozta a miniszternek a székhelyes és a nem székhelyes rendelete is. S amikor ezt az uj kásztott megterem­tették, még nem fejezték be a tanítók széttagolásának szomorú munkáját, mert ime, egy uj kasztot készít elő az elemi iskola uj tanitás terve is. Aki ismeri ma is a falusi ember felfo­gását, aki tudja, hogy a falusi ember ma is kevésbé fontos személynek tartja azt a tanítót, amelyik a lányokat tanítja, mint azt, amelyik fiu-osztályokban tanít, sőt azt tartja, hogy a magasabb osztályokban a legkiválóbb tanítók tanítanak, az előtt nem kell bizonyítgatnom, hogy ezután bizony megkülönböztetik az osztott és osztatlan iskola tanítóját is. Meg is kü­lönböztethetik, mert ennek nem kell any- nyit tanítani, mint amannak, következő­leg igy vélekednek — ennek nem is kell annyit tudni, mint amannak. Ez a vélekedés végre elragad a tani- j tokra is s az osztatlan iskolát átmenetnek j tekintik az osztott iskolához s ha az át- i menet sikerül, bizony megérjük, hogy fi­zetés emelkedés nélkül is előléptetésnek tekintik majd. I íme, ennyi bajt és veszedelmet látok ! én az osztatlan elemi iskola külön tanítás j i tervében, amely megbontaná a magyar I kultúra egységét, lesülyeszti a népoktatás j nívóját; bántja a szülők és tanítók érde­két ; s ami szintén lényeges, elégületlen- i séget teremt a tanítók között. Elmondottam pedig ezeket, mint az én véleményemet. Hogy ezekből mi az, ami értékes, ami maradandó, s mi az, ami ok nélkül való aggodalom, azt az önök bölcsessége < s a mellett a vitatkozás tűz* mutatja meg. Czélomat én minden körül­mények között elértem, mert már a beszé­dem elmondása közben is meggyőződtem, hogy e társaság minden tagja kívánja, hogy a fontos kérdést tisztázzuk él ebben a tekintetben csak egy a vágyunk, a hő óhajunk : győzzön a jobb ! S hogy a vitát megkezdhessük, hatá­rozottan kimondom, hogy az osztatlan is­kolának nem külön tanitás terv kell, ha­nem erélyes, erős kéz, amely az iskola- fentartókat kényszeritae rá a törvény szi­gorú végrehajtására. És ha köszönettel kezdettem meg a beszédemet, engedjék meg, hogy köszö­nettel is fejezzem be. Az a figyelem, az a kiváló érdeklődés, amellyel ez alkalom­mal megtiszteltek, részemről hálát és el­ismerést érdemel, amit igaz hálás szívvel nyújtok át hazánk első paedagogiai egye­sületének és azt kívánom: isten áldáaa legyen ezután is nemes munkálkodásán! Hírek, Eljegyzés. Beck Hugó szabadkai keres­kedő eljegyezte Hofmeister Regina kis­asszonyt, özv. Hofmeister Mérné halasi földbirtokos leányát. Tartós boldogságot a kötendő frigyhez. Hangverseny. A folyó hó 6 án megtar­tandó hangversenyre a következő meghívó boesájtatott ki: A k.-k.-halasi községi Tanitó-testület a „Ferencz József Tanítók Háza“ javára 1900. évi január hó 6-án a vendéglő nagytermében zártkörű táncmu­latsággal egybekötött hangversenyt rendez, melyre önt és b. családját tisztelettel meg­hívja a rendező bizottság. Belépti dij : I-ső hely 2 korona, Ií-ik hely 1 korona 20 fii., tanuló-jegy 60 fii. Kezdete 7S 8 órakor. Fölülfizetések köszönettel fogad­tatnak és hiriapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók a központi fiúiskola tanítói szobájában a délelőtti órákban. Műsor 1. „Édes hazám!“ Férfi négyes. Balogh L. zenetanár vezetése mellett énekli : a dalárda. 2. izé kisasszony. Monolog. Irta : Makai Emil. Előadja: Szabó Ilonka k. a. 3. Népdal. Énekii: Pipis Ida k. a. Kisérik ; Id. Balogh L. lfj. Balogh L. Dr. Hodossy GK Pintér B. és Szentpéteri J. urak. 4. Szavalat. Előadja : Dr. Hermán Ferenczné úrnő. 5. Fuvola kettős. Előadják : Pintér B. és Szentpétery J. urak. 6, „Éva leányai“ Szentirmaytól. Énekli: a dalárda. I Eljegyzés. Öszterreieher Zsigmond ke- jreskedő eljegyezte Stern József kereskedő leányát Reginát. Korcsolyázás. A karácsonyi ünnepek, melyeknek tudva lévőleg az az áldott jó természetük van, hogy mindenkinek örö­met hoznak, a jégsport kedvelőiről sem feledkeztek meg. Minkét ünnepen tükör­sima jég várta a korcsolyázókat. Legláto­gatottabb volt az egyleti uj jégpálya, me­lyen már kora délutánonként nagy volt az élénkség. Tudósítónk a következő höl­gyek neveit jegyezte fel: Dr. Hofmeister Judáné, Csincsák Béláné, Dr. Hermán Ferenczné, Babó Benőné, Horváth Gyuláné, Pataky Dezsőné, Hofmeiszter nővérek, Pázsit Ilonka, Babé Zsófika, Thuróczy Vilma, Paczolay Ilona, Berki Jolán. PethŐ Anglia messze ismeretlen világrészek föl­deit. Erős, bátor és gazdálkodó nép a búr, de türelmetlen, gőgös és zsarnok. Az ide­gent, az utilandert elnyomja, politikai és földvásárlási jogot nem ad neki. Mint hajdan a cívis romanus, olyan a búr pa­raszt a nem transzváli születésű csak má­sodrendű-ember, a ki ha'él, nem baj, ha elpusztul, nem kár érte. Transzvál urai kezdetleges miveitségüek, . önzők és hide­gek. Az . emberiség ügyének tehát nem válik javára, hogy Transzvál független. Különösen , nem Európának, mely alig bírja már el fölösszámu gyermekeit és már nagy szüksége volna egy második Ame­rikára, ahova a jólét reménye csalogatta az őshazák éhező miihóit. S Transzvál angol fönhatóság alatt egykettőre a sza­bad, polgárok és a szabad verseny országa lenne. Hát-ez'-is szempont, kérem, és nem kicsinylendő szempont, melyből az angol­búr háborút megítélni lehet. Tény, hogy a burok gyönyörűen har- czolnak. De győznek-e az angol túlerő ellenében ? Nem valószínű, de nem is le­hetetlen. És ha megverik a búr parasztok Angliát, a tengerek királynője tán soha ki nem heveri ezt a csapást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom