Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-02 / 49. szám

az erkölcsi romlottság rákfenéjével van szaturálva, a hol a környezet, társa­dalom orv kezekkel veszik el azt, a mit az iskola ad : vetegethetik a tanítók a jónak magvát és bizonybizony nem ők az okai, ha a talaj silány, ha az idő nem szolgál a vetésre. “ Egyszerű eszünkkel azt hiszszük, hogy ez jobban megközelíti a baj forását, mint a bíráló urak véleménye. Azt hittük, hogy a bíráló urakon kivül Istennek más teremtése nem hiszi el a jelentést, de bizony fájdalommal kell bevallanunk keserű csalódásunkat, mert im arra nem is számítottunk, hogy vagy kárörvendésből, vagy a viszonyok nem ismeréséből került „egy Szülő“, a ki hitelt adott ama hitetlen jelentésnek. Az elmondottak után ez idő szerint sok mondani valónk nincs is, bővebb felvilágosítással azonban a szükséghez képest szolgálni fogunk, de mivel „egy Szülő“ jónak látta az illő honoráriumot is felemlíteni, tisztelettel vagyunk bát­rak megjegyezni, hogy ha csak a törvényes óraszámot vennők is alapul, az arány az, hogy mig a vallástanitásért járó órákért 80 korona fizetésünk van : addig a reál tantárgyakért, ugyanazon mennyiségű órára 103 koronát kapunk, pedig bizony-bizony, mint fentebb is említve volt, szabad időnkből is sokat fordítunk szent vallásunk tanítására és a vallásos érzelmek ápolására és növe­lésére. — Végül — hála az igazságos és józan itéletü szülőknek — örömmel és nagy lelki megnyugvással jelent­hetjük, hogy évzáró vizsgáink alkalmá­val ezer és ezer apának és anyának fogadhatjuk nem fenyegető karját mint „egy Szülő“ szeretné, hanem őszinte, hálás kézszoritását és igy a czikk végén közölt jó akaratú (?) figyelmeztetést „egy Szülőnek“ tisztelettel rendel­kezésére víszabocsájtja a községi is kólái 12 ev. ref. vallástauitó. Beniczky Ferencz jubileuma. Tízesztendős főispánt jubileumát í. hó 24, Ünnepelte Beniczky Ferencz, Pesimegye fő­ispánja. Az ünneplők élére a megye törvény­hatósági bizottsága állott, amely díszközgyű­lését a jubiláló főispánnak szentelte. Az ódon megyeházat ünnepi díszbe öltöztették s a díszterem zsúfolásig megtelt ünnep ő közön­séggel A teremben megjelent közönség sorában ott voltak • Cssszka György kalocsai érsek, Guiner Gyula belügyi államtitkár, Bóth Ignác, báró Uiczy Andor, báró Harkányi Frigye?, Halász Zűgmoud, gróf Teleki Tsbor, Korányi Frigyes, Föídváry Miklós, Foldváry Mihály, Ivánka Pál, gróf Károlyi Sándor, Szilassy Elek, gróf Kegievich Gábor, Kudnyánszky László, Tóth József, gróf Teleki Gyula, Tahy István, T <hy Lajos, Korányi Kálmán, báró Podmaniczky Géza, ifj. gróf Biday Gedeon, gróf Degsewffy Emil, báró Podmanicky Gyula Beniczky Ad ám, Luppa Péter, Gubody Fe­rencz, Woifner Tivadar, Tarajossy Sándor, I Lippich Gusztáv, Kada Elek, gróf Teleki József, báró Prónay Dezső stb. Városunkból: Vári Szabó István, Dr. Babó Mihály, Szekér Pál, Dr. Hofmeister Juda, Török István, Tóth János, Tóth Kálmán, Kovács Káróly, Dr. Dobozy István, Dr. Hermán Ferencz. Az urak többnyire magyar díszruhában jeleinek meg. Az ünnepséget Beniczky Lajos alispán nyitotta meg. Indítványozta, hogy a főispánt ktildötoégiieg hívják meg. A megjelenő fő ispánt riadó éljenzéssel fogadták. Az éljenzések lecsillapulta után Beniczky Lajos alispán a következő beszédet mondta: Ma örömilnnepet ül a vármegye, a midőn a tisztult érzelmek zavartalanul foglalják el a kebleket. Ez a díszterem ma valóságos oázis, amelybe pihenni jött a szív és lélek. Ez a terem, amely oly sok harczn&k volt néma szemtanúja, ma a béke csarnoka, a melyben mint a kikötő öblében a háborgó hullámok, elc’.öndosülnek a politikai és elvi küzdelem háborgásai. Est a varázshatást az a s eretet és tisztelet idézte elő, amelylyel főispánunk iránt viseltetünk. Mélyen átérezte ezt a vármegye közönsége, amidőn egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy főispánunknak vármegyénkben eltöltött tíz éves működését a mai nwpoa megünnepli. A midőn tehát ma ebből a célból összejöttünk, ebben minket nem a köteles hlvaíalos tisztelet irányított, hanem annak a sok és gazdag érdemnek a méltatása, amelyiye! együtt jár a becsülés s a tiszteletadás. Adjunk ennek méltó kifeje­zést : hassa át ieikünket a tisztelet és szere­tet érzete. Erz 1 a közgyűlést megnyitóidnak nyilvánítom. A hosszantartó, lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Fazekas Gusztáv főjegyző emel­kedett föl. A jeliemtisztaság, az elvszilárdság és fenkölt gondoskodás kiviló mintaképei — úgymond — soha sem tűnhetnek le a napirendről ott, ahol ember ad még valamit о magas erényekre. Éppen ezért a közjó hűséges szolgálatainak szentelt élet megérdemli a polgártársak elisme­rését. Iiyeu ez a mi ünnepünk is, amidőn ő nsgymélíóségának, szeretett főispánunk 10 évi működésének határkövén állunk. Majd beszédét igy fejezte be: Adjuk ma tehát neki elismerésünket, mist mindennél drágább kincset tiszta szívbő l kívánva, hogy viselje soká, nagyon soká a köztisztelet és szeretet mindig zöid koszorúja mehet az öregség ezüst koronáját is halántékain, mert szép és ékes korona az öregség, ame?y az igazságos élet szüleménye. Fazekas Gusztáv lő jegyző beszédét több ízben szakította meg viharos éljenzés. Utánira gróf Teleky József kért szót és hogy az ünnep­ségeknek maradandó emléke legyen, azt indít­ványozta, határozza el a vármegye törvény­hatósági bizottsága, hogy Beniczky Ferencz nevéről elnevezett alapítványt alkot, amelynek jövedelme első sorban a közigazgatási tanfo­lyamon levő szegény jegysőjoJöltek segélye­zésére forditassék, másodsorban kulturális ezé! okát szolgái jón. A közgyűlés ezt az indít­ványt egyhangúlag eifogada. Beniczky főispán most lelkes éijönzések közben állott fel,hogy megköszönje az ováczió- kat. Tíz évvel ezelőtt — úgymond — a midőn ő felsége a király parancsára e vezérvárme- gyében, mini íöispáu, elfoglaltam az állásomat megvallom, elfogultság veit rajtam erői, mert nem tudtam vájjon képes ieszek-a a nagynevű elődük szedőmében és tradíciói nyomán a tisztemet viselni. Ma amidőn tiz év áll a bivataloskodása mögött, örömmel látja hogy némi sikereket is értei. (Éljenzés.) Dekönnylivé lett a feladata, amidőn a vármegye közönsége támogattaőí és olyan derék es hazafias tisztikar támogatta a munkájában. A bölcs latin köz­mondás : Concordia parvae res crescunt, discordia maximae di'abuntur, itt is igaznak bizonyult. Mindnyájan egyetértve küzdtek a jó közigazgatásért s — ezt szerénytelenség nélkül vallhatják be — sikereket is értek el. (Éljenzés.) Ezzé! nem csak a vármegyének, de közvetve a hazának is szolgálatot tettek. Hálás szívvel köszöni azt a bizalmat és elis­merést, ameiy ma megnyilvánult. Azt az irányi amelyet eddig követett, a jövőben is megfogja tartani; fordu janak a viszonyok bármiként, attól eltérni sohasem fog. Köszöni gróf Teleki Józsefnek is, hogy az indnitványát az ő nevéről való alapítványra vonatkozólag megtette ; kéri hogy engedjék meg hogy az alaphoz ő is hozzájárulhasson 2000 koronával. Í3íea áldá­sát kéri a vármegye közönségére é# tisztika­rára, (Hosszantartó ieíkes éljenzés.) Az alispán határozatiig kimondotta hogy gróf Teleki József indítványát egyhangúlag elfogadták. Egyben köszönetéi mondott az alispán Jász Nagykun-Szol no к vármegye és Kecskemét várostörvényhatóságainak, amelyek az ünnepségeken küldötségileg jelentek meg Végül a küldöttségek tisztelegtek a főispán­ná' ; Jász-Nagykun'Szolnok vármegye, Kecske­mét törvényhatósága, a pestmegyei tisztikar, a pestmegyei tiszteletbeli tisztikar, az állami tisztikar, a rendezett tanácsú városok, a köz­ségek és a pestmegyei tanítók. A tisztikar és a tiszteletbeli tisztviselők diszalbumot adtak át, a vidéki küldöttségek pedig díszpolgári okleveleket. A rendezett tanácsú városok nevében Vári Szabó István, mint legidősebb polgármester a következő emelkedett hangú beszédet tartotta. Nagyméltóságu lőispáu ur! Az őszinte tisztelet és szeretet mély érze­tétől áthatva, megyénk rendezett tanácsú vá­rosainak polgárai, — több mini 120.000 lakos nevében és megbízásából jelentünk meg küldöttségiíeg, 10 éves jubileumának ezen magasztos ünnepén, hogy nyi t kifejezést adjunk szivünk örömének s háiás elismeréssel üdvözölve tudassuk miszerint igazságszeretete pártatlan eljárása, a köznevelés és közgazdászat körül tanúsított fáradozásaira tekintettel váro­saink díszpolgárul választották meg, A választási díszokleveleket amidőn áííalad- juk, kérjük nagyméitóságodas fogadja puritán érze moínknek iiyképaai nyilvánítását, ragasz­kodásunknak kifejezését, s hasson oda hogy népünk lakosaink jóléte, boidogitása minél nagyobb tért foglaljon; minket pedig szülő­földünk és hazánk szeretetében egyesülve most már mint polgártárs tartson meg jóindu­latába s támogasson szellemi és anyagi gyarapodást, haladást czéízó minden nemes törekvéseinkben. Isten óvja a bajtól 1 éljen sokáig ! 1 (Hosszsü tartó eljenzés.) A díszközgyűlés bevégzése után a Hungáriába vonultak az ünneplők, ahoí az ünnepelt üszteietéra rendezed banketten vettek részt. A megjelentek száma megközelíti a 400-aí felköss öűtókoen nem voU huny. Az első faiköszöntőt Beniczky Ferencz monda a királyra, melyet a jelenlévők állva, hallgatták. Sárkány Sámuel püspök ember szeretőiéért üdvözli a főispánt; ufcánna Beniczky L-ijos alispán Széli Kálmán minister elnökre Uriii poharát; gróf Kegievich István a főispánt élted; uiáuna a barátság nevében ugyanazt

Next

/
Oldalképek
Tartalom