Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-11-18 / 47. szám
IV. évfolyam. Kun-Halas, 1900. November 18. 47. szám. Kéziratokat nem adunk viasza. Az előfizetési és hirdetési dijak Kun-Halason fizetendők. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Fö-uteza 1264. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Hermán Ferencz. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Előfizetési árak: Egy évre 10 kor. — fill Fél n 6 я я Négy. „ 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. Hirdetési dijak: Petit soronként előfizetőknek 6 fillér, nem előfizetőknek 10 fillér. Nyilttér: petit soronként 20 fillér. Megjeien minden vasárnap. A kecskeméti kiállítás Szívesek voltak b. lapjukban már megemlékezni arról, hogy a jövő év szeptember havában Kecskeméten kiállítást rendezünk. Ez a kiállítás nem csupán Kecskemétnek, hanem Nagy Körős, Czegléd, Kun-Félegyháza, Halas városok és ezek környékének ipari és mezőgazdasági érdekeit is hivatva lesz felölelni és szolgálni. A végrehajtó bizottság gondoskodik arról hogy a halasi érdeklett közönséggel a törekvést közelebbről ismertethesse és a czélt, a kivitelre szolgáló eszközöket tiszta világításba helyezhesse, a tekintetes polgármesteri hivatalt és az ipartestület tek. elnökségét ez irányban már megkereste és egy értekezletnek megtartására segédkezésüket tisztelet- teljesen kérte. E soroknak az a czélja, hogy általános vonásokban addig is némi tájékozást nyerhessen a mélyen tisztelt közönség, az eszmecserére ezzel alkalom adatik. A kiállításnak három egymástól teljesen önálló ága lesz, az ipari, a szőlő és gyümölcsészeti és a kertészeti. Az ipari kiállítás helyi jelleggel fog | bírni és azon csupán a fent jelzett városok és azok környékének iparosai vehetnek részt készítményeikkel. Azt a kérdést kell legelső sorban tisztázni, hogy Kecskemét fejlettebb iparával szemben gyakorlati értéke van e annak, ha a fenti városok iparosai is részt vesznek a kiállításon ? Érdemes e nekik törekedniök ? van e kilátás arra, hogy erkölcsi, anyagi haszna meg lesz fáradozásuknak, törekvésüknek ? Az én véleményem szerint igen. Miről van szó ? Csupán csak arról, hogy az iparos vevő közönséget szerez- hesen és hogy bebizonyíthassa verseny- képességet készítményének. Nagy Kőrösön, a polgármester ur lelkes buzgósága folytán vitáztam már az iparos urakkal e kérdésről. így érveltek ők: nincs annak semmi gyakorlati haszna, hogy a körösi iparosok részt vegyenek a tervezett kiállításban, mert az a nagy baj, hogy az iparosok csupán csak a körösiek megrendelésére vannak utalva és még nagy ob baj, hogy a körösiek Kecskeméten szerzik be szükségleteiket. Pedig ők is tudnak hasonló minőségű árukat előállítani. Én pedig azt a választ adtam : Éppen ezért kell a körösi iparosoknak részt venni a kiállításon, hogy készítményük a kecskeméti iparosok készitménye mellé állitva a közönségben azt a meggyőződést kelthesse, hogy kár nekik Kecskemétre fáradozniok, mikor otthon is éppen olyan jó minőségű ipari czikkeket kaphatnak. Ha pedig az az iparos nem tudta eddig felvenni a versenyt a kecskemétiekkel: igyekszik tökéletesedni, hogy vevő közönséget hódíthasson otthon. A többi városok iparosai ugyan ilyen helyzetben vannak. Saját jól felfogott érdekük tehát az iparosoknak, hogy részt vegyenek a kiállításon. A szőlő és gyümölcs kiállítás országosnak terveztetik. Nem annyira magukra a terményekre lesz tulajdonképen a súly fektetve, mert hiszen ennek a vidéknek gyümölcsét, terményeit az ország határán túl is jól ismerik. Hanem a végrehajtó bizottság főtörekvése az, hogy a gyümölcs és szőlő szállítására vonatkozó eszközök tökéletesítését ismertesse meg a közönséggel. A szőlő és gyümölcs csomagolásához használt különféle eszközök, mint kosár, láda, bordó stb. kiállítása és gyakorlati alkalmazásának bemutatása internaci- onális jelleggel fog bírni. A nagymélA ДШ-HAljAS“ tárczája. „Pilvax Szavaltatott 1900. november hó 4-én a „Petőfi-tábla“ leleplezésekor. Itt volt... E helyet tette szentté A nagy költőnek láb-nyoma ,- Csatára hivó harsány hangja E falakból hatolt tóvá. Itt dörgött, harsogott először ✓ Mint földetrázó zivatar — Szabadságharczunk riadója.,. És talpra állott a magyar. S miként tavaszszal a mezőket Elönti zúgó áradat: Úgy ömleszték az ébredőket A mohos, oszlopos falak. Az uíczákon tovább hömpölygőit, S harsogva hangzott: „Esküszünk“ ... És száz csatán övezte pálma, Győzelmi dicstény, nemzetünk. Ide tekints, te léha fajzati Te mai bárgyú nemzedéki E szent falak közt Lelke itt van: Sugallatát nem érzenéd ? Hallgasd, mint szórja szörnyű vádját, És átkait mint szórja rád: „Sehonnai, bitang ember“, ki Eladja gyáván a hazát 1 De nem leszel te elhagyatva, Imádott, drága, szép hazám 1 Tekints oda, mi ragyog ottan Fölirva о szentély falán? Arany betújo messze fénylik É3 a szivekbe föíragyog, Belőle mi a küzdelemre Erőt merítünk, magyarok. Fölöttünk ég a Tizek lelke. S él még Petőfi szelleme: Bennünket ármány, hitszegés ; a Gaz árulás megdöntene ? E! nem bukunk! S s ha föltámadni Erőnk nem lenne egyhamar: Eljő Petőfi gyújtó lelke És — talpra áll majd a magyar 1 Taksonyi József. sas. — Levél a holdból. — Hé-hé-hé, e-e-emberek 1 Le-le-le á ka-ka- lappall Me-megint tá-tá-támadt e.e-egy p-p pár ú-ú-új e-e*eszmém. De-de-de k-k-kérditek, h h-hogy m m-míért h hebe be-gek ? Be-beszéd he-helyett 1-leirom a vá-vá-választ, mi-mi mivel a penna nem he-he-hebeg, de-de é-én igen 1 Hát úgy történt, hogy „szombat“ éjjel egy kis körutat tettem Bagdad utczáin, kitapasztalandó a muzulmánok éjjeli életét. Mint ren desen korom, sötétség uralkodott, miután még sem a villám világításra, sem az én „gém rendszerű világítási szabadalmamra“ kellő szá mu aláiró nem jelentkezett. Nincs vállalkozás a muzulmánokban. к müezzinnek már másodszor fajták az „egy“-et; sehol semmi világosság; alusznak a muzulmánok 1 Csak a boldog kioszk ablakaiból derengett némi világosság a sürü sötét éjbe, amelyen alig tudott megtörtén áthatolni ez a férfi duett:... gründicsek, valdicsek .,« gründoff, valdoff.,.
