Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-11-04 / 45. szám
IY. évfolyam. Kun-Halas, 1900. November 4. 45. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Az előfizetési ég hirdetési dijak Kun-Halason fizetendők. S/erkesztőség és kiadó- hivatal: Fö-uteza 1254. szám. Felelős szerkesztő és laptulajdonos. Dr. Hermán Ferencz. Közgazdasági és társadalmi hetilap. Előfizetési árak: ! Egy évre 10 kor. — fill Fel n ő „ n Négy. „ 2 „ 50 „ Egyes szám ára 20 fill. Hirdetési dijak: Petit soronként előfizetőknek 6 fillér, nem előfizetőknek 10 fillér. Nyiltiér: petit soronként 20 fillér. Megjelen Finden vasárnap. A szőllő birtokok Rekonstruálása. Magyarország törvénytelen gyermekeire, a szőlősgazdákra jobb idők kezdenek virradni, a nienynyiben a magas kormány kilépett tartózkodó álláspontjából, és a szőlősgazdák törvényes voltát elismerte, és a rég nem élvezett gyermeki jogokba visszahelyezte. Valóban ideje volt már, bogy Darányi Ignácz földmiveiésügyi miniszter ur a szőlősgazdákra is gondolt, mert az a sok ezer család, a ki szőlőgazdasság gal foglalkozik, nagy válsággal küzd. A mióta a filoxera olyan nagy pusztítást tett a hazai szőlőiéi epekben, a legnagyobb bortermő vidékeken a gazdák a tönk szélére jutottak. Az államnak nem volt módjában ez ideig, hogy azon a sok ezer családon, a kik a szöilővész következtében kenyér uéiküi maradtak, segi ért volna. Az utóbbi években a termés rossz volt ugyaunyira, hogy a termett bor értéke kevés volt az adói- és munkadijak fedezésére, a megélhetésre pedig nem maradt semmi, s kölcsönnel kellett a szükségletet fedezn .Miután azonban évekeu keresztül a termés folyton rossz volt, a gazdáknak a bevételi forrása kiapadt, a legtöbb szőlősgazda birtoka dobra került, kit az állam, az adóhátralék, kit pedig a hitelező adósság fejében árvereztet- tek el. 1897 ben jutott csak a magas kormánynak eszébe az a gondolat, hogy a filoxera által kipusztiíott szőlőtelepek helyett újakat kellene létesíteni, és igy létesittetett többek között a Balaton mellékén néhány ezer katasztrális hold uj szőlő telep, többnyire a Balaton parton parlagon heverő homok telepeken. Az eredmény fényesen bevált, de sajnos, nem a szegény szőlősgazdák, hanem a nagybirtokos osztály előnyére. Mert míg a nagybirtokos urak némelyike 300 400 holdas uj és jó termő szőlőbirtokhoz jutott, a szegény polgárságnak nem volt ilyen homok földje, a hova szőlőteíepet létesített volna. A községek területén volt iiyeu parlagon heverő töld, azonban a közbirtokosok nem engedték meg a felosztást, és pedig azon ürügy alatt, ho .y ha minden kisgazda ujszőílőt ültet, a bor sok lesz, ez által az árak leszállrak s kevesebb lesz a bevétel. De hogy az a szegény paraszt ember miből fog élni, azzal ők nem törődtek. Mikor a balatonmelléki szől’őtelepek létesittettek, felhívták az illető tényezők figyelmét arra hogy ezeket a telepeket 15—20 évre adják ki beültetés végett szegény szőllőmunkásoknak, egy meghatározott bérösszeg fizetése mellett, igy ők keresethez jutnak, a földtulajdonosok pedig 20 év után kész, jó ermü szőlőtelepnek jutnak birtokába, vagyis bizonyos időkre a parczella-rend- szer lépett volna életbe. — Ez be nem következett, és ott állunk, hogy éppen azon áz osztályon nem leit segítve, a kire leginkább ráfért volna a támogatás. Azt igaz, hogy nem lehet eltagadni, hogy igy is néhány száz ember jutott kenyérkeresethez, amenyiben ezen nagy- kiterjedésű szőlőtelepeken napszámban évről évre néhány százan dolgoznak, azonban ez csak egy csepp a tengerhez képest. Darányi miniszter ur, a napokban A „KUN-HALAS“ tárczája. A sors. Baranyai Ka(a tágra nyílt szemekkel nérelt arra a kipirult arczu, kiabáló asszonyra, » ki veiö szemben álva, szóhoz sem engedte juiüi. Minden izében reszketve, haigaíva kemény szavait. Mikor azután nagy haraggal kiment az asizony és becsapta maga után az ajtót, Kalus sírva fakadt és sirt keservesen. Mintha a szive akarna megszakadni. Nem zavarta senki sem, átadhatta magát T egészen bánatának, nem voH rá gondja senkinek. Az v ott az e'sö ötlete, hogy oThagjja "ezt a házat ahol annyi megaláztatást kellett szenvednie és elmegy valahova jó sorsára bízva magát. Nagy, igen nagy bűne volt a szép Katának. Szép volt, szegény voit és szerelmes az Etelka néni doktor fiába. Egészen olyan volt, mint a szép anyja, akinek a képe Etelka néni szalon ját díszíti ... A mandula metszési! szürke szemek, amelyek néha kékeknek látszanak, néha meg épen zöldes fényben ragyognak, antikba metszett ajka, egyenes orra nyiít Lom loka teljesen azoroz a képpel. Valami régi iratban említés van téve szépanyja fejedelmi alakjáról, nagy szépségéről Azután neki is olyan hosszú arany haj a van, amiuőt azon a képen örökített meg a festő művészete. Csak egyet nem tudott Kata ; azt hogy ez a szépanyja az ő nyughatatlan, forró vérével feldúlt®, házának bo’dogságát, nrgyon nyomorultan, bűnben halt meg. A Baranyiak már csak a nevük fényében sütkéreztek, vagyonuk már két generáczión át nem volt, mindig csak a jó házasság segítette ki őket a bajból, amiben néha bizony nyakig úsztak. Ennélfogva egy kicsit az érdek emberei lellek, és ha a családi sírboltban tudnának arról az ősök, amit az utódok cselekszenek — bízón nem egyszer fordulnának meg koporsójukban. Etelka néni fia, a szép doktor is már fiiig meddig jegyben jár egy nagyon gazdag leány- nyál. A szü ők maguk között már elintéztek mindent, a fiatalok is szívesen keresték egy más társaságát. Náray Ella imádta a doktort attoi percztől, melyben először pillantotta meg. Kata és Ella együtt nevelkedtek s a doktor akkoriban sűrűn megfordult a leányok körül. Tudott Katus is a házassági tervről és nem egyszer vo'tak emiatt bánatos órái. Mert a húszéves Kata az ő erős akaratos, szenvedélyes szivével rajongott távoli rokonáért, aki viszonozta is ezt az érzést, És ezért volt most is ez a nagy harc?, mert Etelka néni akkor nyitott be épen, mikor a fia és Kata megcsókolták egymást. Aznap nem szólt, tóit hogy a fia részé, Ői erős ellentállisra talál. Titokban rettegett, hogy ez a meggondo'a lan szerelem összedönti az általa tervezett házasságot. Csak másnap töri, ki belőle minden, mikor biztos volt abban hogy Katán kivüi nem halja más. U yan szemrehányás' tett neki, hogy a szegény leány megrémült: attól, a mit hallott . . . Durván kíméletlenül támadta meg a leányt, odadobta neki a legigazságtalanabb vádat; benned a Poglnyok rósz vere : testedben, leíkedben egy vagy azzal a sátánnal aki először rontotta meg a Baranyiak életét.! Ezen gondolkozott annyit, ezt nem értette meg. Csak annyit tudott, hogy az a csodásán bájos asszony az ő szép annyja, akihez ő úgy hasonlít, Pogány — leány voit. De ő mit sem tudott szépanyjáról. A fiatal dr. Baranyi már csak a körülmények kényszerítő hatása alatt is — számító ember volt, mert úgy nevelték, és szerelemnek nagyon szegény volt az az érzés, melyet Kai a iránt érzett. Hiába való volt anyja félelme, az ifjú
