Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-29 / 31. szám
üzlet nyi(á«ára. Majd meglátjuk, hogy beválik-e nálunk az eddig ismeretlen intézmény. — Sertés crbáncz. Csábi István be’ybeli sertés kereskedő sertésállományában, a sertés orbáncz járvány szerü'eg fellépett. A haj terjedése ellen a rendőrség megtelte a szükséges óvintézkedéseket s a megfertőzött állományt állandóan zár alatt tar ja. — A kerületi csendőr lovak részére szükséges lótáp (zab. széna, aom szalma) és zsúp szalma beszerzése c?éljábó), a III. csen dőr kerületi parancsnokság 1900 aug. 27 ю zárt ajánlani verseny tárgyalást hirdet. Városunk részére, az ide való őrsnép 8 ló számára évi 29 20—20 29 adag zab. szalma és alom szalma, van megállapítva. Az ajánlatok zárt alakban s csakis szárnyanként tehetők, őrsönként ajánlatokat tenni nem lehet. A szállítási év kezdődik 1900 decz. 1-én. Az ajánlatok a kereseti összeg 5%-nak megfelelő bánatpénzzel ellátva, a III. u. csendőr- kerületi parancsnoksághoz, Budapestre, VIII kér. Főherczeg Sándor utcza 28 sz, czim- zendők. — Sertés véss. Kis-кап félegyházán asev- tésvész fellépett. Piaczra és vásárra oda ser téseket felhajtani további rendeletig nem szabi d. — Tüzek. A csépiések megkezdésével egyik tüzeset a másikat éri. F. hó 24-ikén Herczeg Ferencz Bodoglár pusztai lakosnak 400 kereszt búzája égett el. Ugya* ekkor elpusztult a cséplő gép is. Biztosítva semmi sem yolt. — Hofmcdster testvérek harkai bir tokán szintén f. hó 24-én éjjel több mint 600 kereszt búza és két nagy kazal szalma égett el. A gép is a Uiz áldozata lett. Szerencse a szerencsétlenségben, bogy itt. minden biztosítva volt. Mindkét tüzet a gépből kipattant szikra okozta. — Nem igy Tóth B, Sándor Zsana pusztai gazdánál, kinél f, hó 23-án egy boglya széna égett el, mely szintén biztosítva volt. Fiai a széna boglya tövében pipáztak és igy valós. inül eg a pipa volt a veszedelem oka. Több Óvatosságot s a mifó: biztosítást mindenfelé, a mig nem késő 1 miudeiinap eljön és megfigyeli az üzlet menetét. A kávés majd elájult ijedtében e kijelentésre. Hiszen addig Darius kir cse seui elég ezeknek az éhes vendégeknek, addig párszor tönkre megyen, — gondolta. A kávés minden tehetőt megtett, hogy vevőjét a rögtöni átvételre bírja, ki végre hosszas huzakodás után hajlandónak mutatkozott a holnapi nap bevárása után az üzletet átvenni. A kávés megvolt elégedve. Gondolta magában : isten neki, még egy százas bánj». Eljött a nagy nap, vele együtt a drága vendégek. Ugyanaz a zaj és iárms. A vendégek már annyira megszokták ezt az úri állapotot és úgy parancsolgattak, mintha egyebet se tettek volna egész világ életükben. A kávés meg leste a vevőjét. Már be is alkonyodoit, de az még sem jött. Másnap reggel kapott egy levelet a következő tartalommal: „Uram! Az ön kávéháziba nagyon drága vendégek járnak, ii en fényes üzletre nem reflektálok.“ Az ügynök pedig neszét vette a fiaskónak, megugrott. Zoli. Közgazdaság. Ingatlan forgalom 1900 junius havában. Tóth Baranyi József és neje Kis Illés Zsuzsánna megvették To'h В István és társa 23/4 bo'd szántóját 1000 К vételárban La kos István és neje Biró Zuizsánna megvették özv Rotter Edéné Pap R. Zsuszánna 44/2 kaszás szőlőjét 240 K. ért Nagy Rozália Orbán Lajosné eladta az iparszőlőkbeli б1/* hold szőlőjét több halasilakosoknak 5725 K. vételárért Molnár Iilés és neje Könyves Má. ria megvették Jozsa Sándor szőlőjét 300 K. vételárban. Molnár Kálmán és neje Jenei Franciska megvették Horvát István 123/4 ho'd zsonai legelőjét 1600 Kért. Novák János megvette Sebestyén Juliánná 3/4 hold szőlőjét 140 K. ért Puruczki D Imre és neje Feró D Viktoria megvették Német Albert Mária VI tizedbeli lakházát 1400 Kért Sza bó T Sándor és neje Német A Mária megvették Puruczki D Imre ingatlan jutalékát 1400 Kért P^tai József és neje Puruczki D Teréz megvették Miklós Illés István és neje VI tizedbeli lakházát 1200 K. ért Sebők Lajos és Imre megvették Babos Sándorné és társai 20 hold bedeglári tanyás földbirtokát 9000 K. ért Tóth Pál és neje Lapu Mária megvették Odor János és ncj8 Tóth E'evno ta V2 hold szőlőjét 360 K. ért ifj Hathári Sándor és neje Lakos Juliánná megvették Puskás Sándorné hold tűzeti szántóját 1000 K. ért Hunyadi Lázár és neje Gáspár Ck Katalin majsű lakosok megvették Szőke Zsákos Mária IIV2 hold tajai birtokát 2800 K. ért Halász Lajos és neje Horváth Juliánná megvették Halász Juliánná Gálné szőlő és szántóit 1000 K. ért Márk Sándor majsai földbirtokos eladta 30 holdas uj osztály föld jét Varga Kálmán majsai elöljárónak 10200 K. ért a 46 holdas kökuti tanyafő idjét pedig Tölföldi Alajosnak 14000 K. ért. Darabé? József és neje megvették Szűri József és neje 3/4 hold szőlőjét 400 K. véíalárban Csonka В István és neje Dobó Juliánná megvették Puruczki D Imre és neje lakházát 1400 K. vételárban Egri Károly majsai lakos megvette Varga Márton bodeglári 6x/4 hold birtokát 2000 K. ért Kovács Károly városi jegyző és neje megvették Zseni József és István III tizedbeli lakházát 10000 Kért. Adok Péter megvette Kovács G. Ferencz 35 hold Zsenai legelőjét 3200 K. vételárban. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére. (Folytatás.) A szüretelés idejének meghatározása. A szüretet rendszerint akkor kezdjük meg a mikor a szőlő már tökéletesen megéret; a szüret idejének megállapításánál tehát nagy befolyása van az időjárásnak. Hűvös és borult időjárással н szőlő szeptember hó végén még nem eléggé édes; várni kell a szürettel 1—2 hetet is, mig ha száraz, meleg őszünk van, már szeptember hó utolsó napjaiban, vagy október hó elején a szüretet meg kell tartani. A szőlő érettségét közönségesen a szőlői Űrt szárának megbarnulásáról s a bogyók édes izéről ítéljük meg. A szőlő érettségét megállapítván, ott a hol hegyközség van, ez a szüret megkezdése idejét kihirdeti s a kitűzött idő előtt rendszerint nem szabad szüretelni; vannak mégis kivételes esetek, midőn némely korán érő fajtát, vagy a rothadó szőlőfürtöket a kiszabott idő előtt czélszerü leszedni s erre a hegyközség engedélyt is adhat, nehogy a rodhadó fürtök tovább tartásával veszteséget szenvedjünk; de vannak olyan szőlőfajták is, melyek 8 — 10 nappal későben érnek meg ; az ilyeneket még a tőkén hagyjuk és csak teljes megérésük idején fogjuk leszüretelni. Tokaj-Hegyaiján, Ruszton és Ménesen, a hol a szőlőből aszubort is készítenek, igen száraz és meleg időjárással a szőlőt még csak november hó elején, rendesen október hó derekán szüretelik, ilyenkor a szőlő a tökén megaszalódik megtöpped. Az ilyen töppedt szőlőkből készül я világhírű nemes ital, t. i. az aszubor. A szüret idejének meghatározására az előbb elmondott gyakorlati eljárásnál sokkal biztosabban a következő módon járhatunk el. Szőlőnk ben egymástól távolabb eső tőkékről, válogatás nélkül, leszedjük néhány fürtöt, ezeket kezünkkel egy tiszta tálban összezúzzuk és tiszta vászon kendőn a mustot egy másik tálba átnyomjuk. Az igy megszűrt mustot a később leirandó mustmérövel megmérjük. A mustmérőve! meghatározott czukortartalmat megjegyezzük és 4—5 nap múlva újabb próbát teszünk. Ha látjuk, hogy a czukortartalom több fokkal emelkedett s az időjárás is engedi és a kocsány (fürt szára) még nem fásodott meg, várjunk ismét pár napig, s tegyünk újabb próbát. Ha a kocsány már megfásodott, a mikor a ezukor többet nem szaporodhat, vagy az utolsó két próba közt a mustmérő nem mutat lényeges emelkedést szőlőnk a szüretre megérett, ha csak aszut) vagy túlérett szőlőt nem akarunk nyerni. Örül is annak minden szőlősgazda, ha a szőlője szép, napos időjárással tökéletesen megérik, mert akkor jó mivelés és megfelelő trágyázás mellett sok és jó bort teremhet. De mit tegyünk, ha beállanak az őszi hűvös és nedves idők, a szőlő, különösen a vékony- héjú, mézes fehér, badarka, elkezdőnk pené- szedni és rohadni ? ! Ezt tapasztalva, nem várhatunk a szürettel, mert minden nap kevesebb lesz a szőiő és annak mustja s hűvös időjárással nem is lesz a szőlő édesebb ; el kell tehát magunkat határozni arra, hogy bár silányabb borra számítva, megkezdjük a szüretet. A szüret, Legelterjedetebb nálunk a szüretelésnek azon módja, hogy a szüretelők korán reggel hozzálátnak a fürtök leszedéséhez egy e czélra jól, vagy rosszul kiélesitett késsel, a fürtöket sajtárba, vagy melenczébe gyűjtve a csöbörbe átöntik s ebben csömöszölő, vagy muszo'ó bottal a szőlőt összezúzzák; ezt azután csöbörrudon két férfi a présházba viszi, hogy abból a mustot zsákokban kitapossák, a torkolt pedig kipréseljék. A szüretelők együvé szedik az érett, rothadt, penészes ée éretlen fürtöket. Legkedvesebb megy a jól megérett, vagy kissé töppedt szemekből a csöbörbe, a legédesebb bogyókat rendesen a szüretelők fogyasztják el, s itt kell keresni egyik íőokát annak, hogy a kisbirtokosok mustja, s az ebből készült bor nem oly jó, nem oly zamatos, mind azoké, kik a szüretelés alatt a szőlő evését, csipkedését nem engedik meg. Itt emlitem fel azon rossz szokást is, hogy a szedők munka közben kenyeret esznek. A kenyérmorzsa könnyen a szőlő közé hull, és bele kerül a mustba 3 a bor megromlásának, savanyodásának ez a gondatlanság egyik
