Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-07-22 / 30. szám
tási határnapul í. évi augusztus hó 5-ik napját tűzte ki, miért is a választás ügyében folyó ju'ius hó 22-én vasárnap délelőtt 10 órakor, az anyakönyvi épületben levő köz gyűlési teremben tartandó értefeez'etre az ev, | ref. vaüásu összes adózó hiísorsosokat párf- külömbeég nélkül tisztelettel meghívom. Halason, 1900 julius 17-én. Dr. Farkas Imre. — Nyári ?ásár. Haias város hatósága a legközelebbi országos vásár határidejének megváltoztatása iránt, miuán az a majsai vásárral összeesik, kérvényezte a kereskedelmi minisztériumtól, hogy a vásár a folyó évben kivételesen aug. 19—20-án tartassék meg. Azt azonban a miniszter, tekintettel arra, hogy 20-án Szt.-István nspja var, rém engedélyezte, hanem a vásárnak 18—19 én leendő megtartbadását helyezte kilátásba, a mennyiben ez iránt a hatóság kérvényezni fog. — Kincstári lovak kihelyezése, A kecskeméti 4. honvéd huszár ezred átirata folytán értesítjük az érdeklődőket, hogy az őszi nagy gyakorlatok után 35 drb kincstári ló fog egyesekhez tartás végett kihelyeztetni. — Jankcváczi országos vásár f. hó 30-án fog megtartatni, — a felső-dabasi pedig 29 én. — Gaadák figyelmébe. Azon gazda-ifjak, kik a kecskeméti in. kir. földműves iskolába belépni óhajtanak, a további adagok és feí tételek megismerése végett forduljanak Thuró- czy István városi jegyző úrhoz. Megjegyezzük, bogy e íeívétei iránti kérvény augusztus hó 2-ig beadandó. — Vasúti forgalom 1900 évi junius hóban. ElszálliUatott: 4873 utas és 201 drb podgyász, ezek után bevétel 5786 korona ; további 206 tétel gyorsáru 2501 mctermázsa sulybau, 457 tétel leheráru 5929 métermázsa súlyban. Árun^m és kocsi szerint: 61 kocsi gabona, 1 kocsi liszt, 3 kocsi gyümölcs, 1 kocsi bor, 1 kocsi bőrök, 1 kocsi rougyok, 4 kocsi üres hordók, 3 kocsi üres kőolajos hordók, 2 kocsi gyapjú, 4 kocsi tojás, 62 kocsi mindenféle élő, 22 kocsi darabáru. Érkezett: 3995 utas, 167 létei gyorsáru 120 métermázsa súlyban, 872 tétel leheráru 12689 métermázsja suíyban. — Pályázati hirdetmény. Az egri m. kir. vinczeilémkolában az 1900—1901. tanévben belépni kívánó tanulók részére ezennel pályázat birdettetik. Felvételi feltételek: 1. Tizenhat évet betöltött életkor igazolása. 2. Erős és egészséges testalkatot és vtdbimiővei való beoltást igazoló orvosi bizonyítvány. 3. Az eiemi iskolának jó sikerről való bevégzését igazoló iskolai bizonyítvány. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. 5. A szülők vagy a gyám Írásbeli nyi atkoznia arról, hogy a folyamodó, ha felvétetik, az iskolát a tanfolyam befejeztéig nem hagyja el. Oiyan egyének, a kik a fenti feltételnek megfelelnek, s ezenkívül katonai kötelezettségüknek is eleget tettek, valamint a szőlős gazdák űai is, a felvételnél előnyben részesülnek. A fenti 1—5 pontok alatti teltételeket igazoló okmányokkal s 1 koronás bélyeggel felszerelt térvények, a föidmiveiesügyi m. kir. minieterhez czimezve, az egri m. kir. vinczeiiéristOia igazgatóságához legkésőbb foiyó év augusztus bo 15 éig nyújtandók be, s a kérvények elintézéséről a vitczeliér iskola igazgatósága fogja a folyamodókat értesíteni. Az egri vmczeilériskolá- ban a tantoiyam két évig tart, a kik tehát most felvétetnek 1902 évi szeptember hóban végzik el a vinczollériskilai tanfolyamok A saját költségükre felvett tanulók haronkint előzetesen 28 koronát tartoznak fizetni a vinczellérisbola igazgatóságának, mely összegért a tanulók az iskola épületeiben lakást és teljes ellátás1 kapnak. Szegénységi bizonyit- ványnyal igazolt szegénysorsu és jó bizonyitvá nyokkal biró egyének, ha azt maguk kérik, az ellátási dij felének, vagy esetleg az egész ellátási díjnak fizetése alól is felmentetnek, illetőleg félösztöndijas, vagy egész ösztöndíjas helyekre vétetnek fel. A felvett növsndékek (akár saját költségesek, akár fél avagy egéíz ösztöndíja sok) fehérneművel, ágyneművel és ruházattal, továbbá iró- és rajzeszközökkel, sajái költségükön tartoznak magukat ellátni és kötelesek f. évi október hó 1-én reggel 8 órakor a vinczellériskola igazgatóságánál jelentkezni. Egyúttal értesittetik a t. szöllöbirtokosság, hogy f évi szeptember hóban 21. növendék lép ki az intézetből, a kik vinczélléri s szöllő kezelői állásra ajánltatnak. Eger, 1900. junius 15 én. Az egri vinczellériskola Igazgatósága. Közgazdaság. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére. I. Előkészület a szüretre. A must hibátlan erjedésének, з bor fejlődésének és jó minőségben való eltartásának első és legfontosabb feltétele a tisztaság. Ez okból, mielőtt a szüretet megkezdenők, rendbe kell hoznunk a pinezét, a présházat és mind. azon eszközöket, a melyek a szüret idejében használtatnak. Nagyon elterjedt az a rossz szokás, hogy a boros pinezébe rakják el a zöldséget, burgundi répát, savanyított káposztát, eczetes uborkát, tejet, friss vagy füstölt húst és sok más rothadó, vagy penésztdő anyagot, melyek a pincze levegőjét megfertőzik, bűzös, rothadt szagot terjesztenek s különféle penészek képződésére bő alkalmat szolgáltatnak. Ezek aztán a hordó nyílásain, sőt a hordó dongáin keresztül a hordóba jutnak és bőrbetegséget, eczetesedést, megsavanyodást idézhetnek elő, a bornak dohos vagy penészes szagot adnak S a bort elrontják. Ezeket az anyagokat tehát a boros pinezé- böi el kell távolítani. A hordók oldalait, leginkább alsó dongáit s a gántérfákat, a reájuk rakodott penésztől, arra való erős kefével alaposan meg keli tisztogatni, a pinezét ki keli söpörni és jól ki kell szellőztetni, ami természetesen néhány napot vehet igénybe. Ha már a pincze levegője egészen szagtalan és tiszta, következik a hordók és kádak belső felületének megvizsgálása, azaz annak megítélése, vájjon a hordónak niccs-e rossz szaga, vagy nem penészes-e a belseje. Nyissuk fel tehát a hordó aknáját (száját) és sza goíjunk bele: ha annak tiszta vagy kéne zésre emlékeztető szagát érezzük, a hordó vaiószinüieg jó; de megeshetik, hogy egy igen vékony rétegű és csak itt-ott mutatkozó fehér színű penész a hordónak nem ad még rossz szagot, de a bort már elronthatja. Meg kelt tehat minden egyes hordónál győződnünk annak tisztaságáról olyképeu, hogy egy kis darab kénszeietet (einslag) meggyujtva vas sodronyon a bordóba eresztünk ; ha az tovább ég) úgy a hordó teljesen penészmentes és a must, vagy bor befogadására alkalmas, — ha azonban a kén a hordóban elalszik, ez annak a jele, hogy a bordó belseje penészes. Ilyen hordóba mustot, vagy bort fejteni nem szabad. Némelyek ezen úgy segítenek, hogy a hordó csspszögét és akonáját kiveszik s a hordót 1—2 óráig nyitva hagyják, ezen idő alatt a hordó friss levegővel megtelik; a kén most már jólég a hordóban. Ám de ezzel a penész niucs eltávolitvr s a hordó most is penészes maradt s még nem használható. Az üres hordók tisztántartása Tapasztalásból tudjuk azt, hogy a hordó, Ьа csak kevés bor marad is benne, eczetes, vagy penészes lesz s igen sok vesződséggel jár az ilyen hordók tisztogatása ; azért valahányszor a hordóból a bort lefejtjük, tisztára ki kel! azt hideg vizzel többszörösen mosni s minden seprőrészt, vagy üledéket alaposan kiöblögetni, azután kicsorgatván a vizet, a csapszöget be kell jól verni, a hordót arzénmentes kénsze lettel ki kell kénezni és kéne zés után azonnal jól beakonázni. A kénezésre igen czélszerü a kénező akona, mely azért igen ajánlható, mivel az el nem égett kén nem csepeghet a hordó fenekére, azt pedig minden boros gazda tudja, hogy ha a kén a hordóban felszaporodik, a must forrása alatt attól a bor záptojás-szagot kap, melytől igen nehezen lehet megszabadítani. Az üres hordókat havonta be kell kénezni mert különben, kivált nedves pinezékben, a hordó könnyen penészes lesz. Gyakran kéne- zett hordókat, mielőtt azokba mustot, vagy bort fejtenénk, hideg vizzel többszörösen ki kell öblögetni, mert a gyakori kénezés a bort savanyúbbá teszi. Penészes és eczetes hordók tisztítása. Penészes hordókból a penészt egyszerűen hideg vizzel. vagy kiforrázással nem lehet i etisztogafni, hanem ki kell venni a hordó egyik fenekét s a penészt meg az alatta levő borkövet és egyébb lerakódást arra alkalmas vakaró vaseszközzel le kell vakarni egészen a fa felületéig, aztán gyökérkefével alaposan le kell kefélni s hideg vizzel jól kiöblögetni, utánna forró vizzel a hordót meghengergetni s végül ismét hideg vízzel kimosni. A fedelét hasonló megtisztogatás után a hordóba vissza kell helyezni s az:án a hot dót ki kell kénezni. iáokan a penészes hordókba forró vizet öntenek, mely kisebb hordókban a penészt ugyan elpusztítja, de azt idézheti elő, hogy az igen penészes hordókban a penészszag beveszi magát a hordó fájába s penészszagu lesz tőle a must s a bor is. Nagyobb penészes hordókat az előbb leirt módon keli megtisztogatni, de semmikép sem ajánlható azon eljárás, bogy az egyik feneket kivéve, szalmát égessenek el a hordóban, mert az igy származó füst úgy beveszi magát a fába, hogy attól több éven át f ’Síös izü lesz az ilyen hordóban tartott bor. Az eczetes hordókat hasonló módon kell megtisztogatni, azon különbséggel, hogy ezeknél minden hektoliter forró vízben 4 kilogramm jegeczes szódát oldunk fel és előbb ezen szódaoidattal áztatjuk ki az eczetes hordót, azután gondosan lorró vizzel, utóbb hideg vizzel kimossuk, mindaddig, inig a hordóban már legkisebb eczetes szag sem érezhető. Az uj hordók előkészítése, Az uj hordótól a benne tartott bornak sajátságos ize és szaga lesz. Ezen kellemetlen hatást kikerülendő, az uj hordókat a bor befogadására elő kell készíteni. Ha az uj hordót magunk készítjük elő, forraljunk fel egy 6—7 hektoliteres hordóra 100 liter vizet, oldjunk fel ebben 21fi kiiogr. szódát, öntsük azt a hordóba a az akanát gyengén beverve,
