Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-10-22 / 43. szám

kerülése végett, szíveskedjenek a bérletek befizetéséről és helyeikről á kitűzött időben intézkedni:

Felkérem végül mindazokat, kik még a szinpártolá egyesületbe beiratkozva nincsen* nek, de a színi olvadásokra eljárni szándékoznak, szíveskedjenek az egyesületbe f. hó 29-ig annál inkább belépni, miután a később belépő tagoknak nem biztosíthatja a választmány mindazon jogokat, a melyekben a többi tagok részesülnek, mivel az addig be nem ioglalt helyek, a színigazgató rendelkezésére fognak bocsáttatni :

Azon reményemnek adok kifejezést, hogy a müpártoló közönség minél nagyobb szám ban fog az egyesület kebelébe belépni. Az egyesület által biztosított jogok és előnyök, egyedül az 1 korona évi tagsági dij ellenében nyerhetők.

Halason, 1899 okt. hó 22-éu.

Tisztelettel

Vári Szabó István,

a szinpártoló egyesület elnöke.

Hírek.

Sirkoszoruk a közelgő Mindszent ünnep alkalmából, illetőleg Ősi hagyományos szokás szerint a halottjaink iránt való kegyeletből, már kaphatók vagy megrendelhetők elegáns és díszes kivitelben, különféle babérokból és pálmalevelekből, Cápvi- rágból, vagy nagy virágú Chrisanthemunok- ból, stb.; drbja 50 krtól 5 írtig. Fazekas Bálint műkertésznél helyben, 11., 864. házszám a., hol a minták bármikor megtekinthetőkBúcsú. A sors kérlelhetetlen akaratából üzletemtől és szülővárosomtól kénytelen lévén megválni, ezen az utón mondok köszönetét vevőim nagyon tisztelt körének, mindazoknak a jóakaróimnak és ismerőseimnek, kik nagyrabecsiilt pártfogásukban részesítették balsikerű, de igazszán - déku törekvéseimet. Tartsanak meg szives emlékezetükben, mint a hogy én is hálás szívvel fogok rájuk emlékezni mindenkor.

Halas, 1899. október 16,

Schwarez Adolf.

Müut-átvétel. A nagy alföldi transversalis müut halas—majsai szakaszának átvétele és helyszíni szemléje e hó 19-én volt. A minisztérium részéről Mértig Sándor műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal képviseletében Kuklay és Baranyai tanácsosok, Majsa részéről Mihálovics szolgu- biró, Varga Kálmán íobiró és Ettwel Gyula főjegyző, Halas részéről Dr. Hofmeister Juda tiszti ügyész és Kozics István mérnök vettek részt a szemlén. A vármegyét Kemény Kálmán tb. főjegyző képviselte. A bizottság a műutszakaszt teljesen rendben és a forgalomnak átadható állapotban találta. Hartig bizottsági elnök különösen megdicsérte Rauszek Jenő kir. mérnököt, az építés vezetőjét; ismételten kifejezést adott elismerésének az építés körüli szak- avatottságért és buzgalomért.

Panasz. Panaszt vettünk arról, hogy He isler pékmester legénye és inasa, mikor naponként a hajnali órákban süteményeiket a felszegbe szállítják, a Dohány és Csengeti utcza lakóit éktelen trombitálással és megfelelő énekléssel verik fel hajnali álmukból. A lőcslábu dalárok, névleg: Kis Lajos cs Bunyevácz Zsiga, megállanak az említett utczában lakók ablakai alatt s mig az egyik torkaszakad- tából fújja trombitáján a generál marsot, addig a másik bekorpázött torkának éktelen köszörülgetése után ordítva ordítja, hogy „kerek ez a zsemle.“ Mikor egyik ablaknál, belefáradtak munkájokba, átvonulnak az utcza másik felén lakók ablakai alá és ott folytatják tovább éktelen orditozásaikat, mig csak a felriadt lakosság el nem szidja őket. Ajánljuk a pékmesternek, hogy rakoncátlan alkalmazottjait tanítsa több móresre, mert az elkeseredett panaszosok, kik nap-nap után felzavartatnak nyugalmukból, már szedik össze a kőkeménységű kifliket és zsemlyéket, hogy azzal megkövezzék őket.

Lórutjás. Dózsa István bodoglár pusztai lakosnak Jolán nevű 5 éves leányát saját lova fejbe rúgta; a halállal vivődik. Kutyaharapás. Gusztos Lajos molnárnak Lénárd nevű 5 éves fiát egy veszett kutya megharapta; a Pasteur intézetbe el- szállittatott, Gusztosnak a kutyája kiirtatott.

Közgazdaság.

Ingatlan forgalom 1399 október l-15-ig,

Klemor János megvette Buttyi Imre örökösei majsai lakház illetményét 57 írtért. — Csáki Sándor megvette Patyi Bertalan majsai iparhegyi szőlőjét 650 írt vételárban. — Harcsa Pintér Mihály megvette Harcsa Pintér Sándor majsai ágasegyházi birtokilletőségét 300 frt vételárban.

— Bakró Nagy Regina megvette Kertész Farkas Béla cs Pál majsai malomtelkét és lakházilletményét 430 frt vételárban.

— Pázsit Mária megvette Topolyai Fran- cziska Varga Dávidné majsai lakbázát 1200 frt vételárban. — Patyi Vincze és neje megvették Butty Imre örökösei sző- lőilletményükot 43 írtért. -- Fölföldi Sándor megvette Fölföldi Mátyás 3% hold uj osztályföldjét 650 írtért. — Ifj. Török Fe- rencz megvette Mucsi T. Sándorné Vajda Mária 17* hold füzesi szántóját 160 írtért.

— Fehér Mibálynó Holdri Mária megvette Kovács B. Zsuzsánna, Hegyi Imréné 50 nszöl fekete földjét 20 frt vételárban. — Némedi Sz. István és neje Szalai Juliánná megvették Bakszi Erzsébet III. tizedbeli lakbázát 500 frt vételáron. — Serfőző Er- neszt megvette Körmöczi Joákim 147, hold debeaki legelőjét 350 írtért. — Kőrösy György és neje Spühle Karolina megvették Monda Juliánná Szalai K. Józsefné és Monda Sándor 1. tizedbeli házát 500 írtért. Szikom András és neje Molnár Teréz megvették Halász D. Mária és trsai III tizedbeli lakbázát 1200 frt vételárért.

— Hayrx János verseczi csendőrőrmester megvette Patai Antal cs neje IV. tizedből i házát 450 írtért. — Garas Ignácz megvette Sárosi János cs neje Vetró Etelka majsai belteikét 100 írtért. — Kovács Antal megvette Fazekas Mária Péter Lajosné és társai szőlőjét 33 frt 33 krért.

— Kovács Antal megvette Vilonya Judit Monda Jánosáé szőlőjét 33 frt 33 krért.

— Kovács Antal megvette Vilonya Erzsébet szőlőjét 33 frt 33 krért. — Dór Veronika megvette Csábi Lajos majsai lakházát 500 írtért — Varga K. Imre és neje Gyulai Juliánná megvették Német A. Anna, és társai IV-ik tizedbeli lakházát 1100 írtért.

A szóik rekonstrukcziöja.

Országszerte bevégződött a szüret s a ministerium hivatalos jelentései szerint az idei bortermés jónak mondható. Gazdaságilag óriási jelentősége van a szüretnek hazánkban. Az ország az idén nagy meny- riyiségű bort produkált és visz a piaczra.

Pár óv előtt a filokszera pusztítása oly rohamosan terjedt, hogy nem is igen lehetett a védekezésre gondolni. Csak kevés szőlős gazda gondolt idejében a szénkéne- gezésre.

A szőllő soha se volt nálunk általános, rentábilis gazdasági ág. s az elpusztult szőllők rekonstrukeziójára se igen gondoltak a gazdák. A szőllőföldből szántóföld lett a kozama tetemesen kisebb összeget képviselt, Az amerikai alapon való uj ültetés költséges voltánál fogva nem lett népszerű, mert akik megpróbálták nem sokra mentek veié.

Ily módon a hegyi szőllők nálunk luxus dolgokká váltak, a szőlőterületeket kivágták és parkot telepítettek rájuk, a régi módi présházak helyére díszes villák épültek s a hegy nyaraló-teleppé vált, hol volt árnyék, kényelem, játszóterek stb. — csak épen szőllő nem termett. A paraszt szőllője pedig kukoricza, krumpli földdé vált s a pincze veremmé formálódott.

Ekkor divatba jött a homoki szőllők létesítése. A szőllősgazdák fejcsóválva nézték, az újítást s várták a mások sikereit. Ugyan miféle bor teremhet a homokon ? — kérdezték a gazdák s azzal érvelték, hogy sok helyen még a hegyeken se termett igazi jó bor.

így azután jó idrig közönynyel viseltetett a szőllősgazda a homokszőllők iránt belenyugodott a vesztességbe, mert hiszen terem búza elég, ha alacsony is az ára. A homoki szőllők telepítésével alaposan el is késtünk.

Ámde elkövetkezett az az idő, mikor a búza ára nagyon leszabott s a mezőgazdaság hozoma rendkívül csökkent; az állatenyésztós és hizlalás is csak csekély hasznot hozott — s csak ekkor jutott a gazda eszébe a szőllő, mely a homoktala- talajon is szép jövedelmet hozott.

Nehány kiváló, előrelátó gazda nem is gondolkozott sokat. Belátta, hogy a szőlő- termelés sokkal jövedelmezőbb még a homoktalajon is a gabonatermelésnél. A bor nincs alávetve annyira a tőzsde árfolyamainak, a bőrziánerek manőverezéseinek, mint a gabona. Alkalmas homokterületen csakhamar megkezdődött a munka országszerte. Nagy része volt ebben a kormány^ nak is, mely uem igen kiméit áldozatot, hogy a gazdák előtt ennek a művelési ágnak minél több hivet szerezzen.

Ezek a szőllők most már teremnek is s el lehet mondani, hogy az ország ój bortermésének legnagyobb részét ezek adták.

Mégis aránylag nagyon kevés vidéken folyik a homokszőllő gazdálkodás. A nép még nem jött rá, hogy értéktelen homokterületeit szőllővel ültesse be. Legtöbbnek nincs rá költsége, de hiányzik szakértelme is. Pedig az egész országot bejárták a szak-tanitók.

Azonkívül a nép irtózik minden uszítástól s a csapások megrendítetek bizalmát.

A szőlős gazgának valóságos harezot kell folytatni a szőlő különféle ellenségeivel- A filokszera már csak a hegyi szőlőkben ellenség, de a perenospora, a gyökérpenész és a lisztb armat, már a homoki szőlőkön is nagy csapás melyekkel szemben a védekezés igen nehéz.

Másfelől az olasz borok beözönlése, de főleg a gyártott borok a szőlőművelést majdnem tehetetlenné tették ; a költségesen előállított természetes borokat lekonkurálta a bőrgyártás- Midőn pedig a hatóságok a borgyárosok ellen razziát rendeztek, annak sem lett kellő eredménye, hanem az, hogy a borfogyasztás nagyon megcsappant.

Ily körülmények között nem is számíthatunk a bortermelés nagy fellendülésére. A nép biztatásra szórni, kecsegtető példák kellenénem neki, hogy tegye a szőlőt gazdaságában előkelőbb helyre, ne sajnálja tőle a költséget és fáradtságot.

Ám a jó példa még mindig ritka, a körülmények nem kedvezőek, a példaadók küzdelmei nem biztatók-