Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1899-06-18 / 25. szám
Junius 18. KUN-HALAS. 1899. Sport. 0i •szagos verseny. A szabadkai sportegylet Szabadkán 1899. julius hó 1-én és 2-án Országos versenyt rendez, a melynek feltételei a következők : Nevezési batáridő junius 26. Első nap. julius hó 1-én d. e. 7 orakor a palicsi versenypályán. 1. Lawn-ten- nisz verseny. (Orsz. nyílt.) Első ezüst érem és tiszteletdij, második ezüst, harmadik bronz érem. 2. 100 m. úszás. (Orsz. nyílt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. 8. 500. m. úszás. (Orsz. nyílt.) Első ezüst, második ezüt, harmadik bronz érem. 4. Yivó verseny. (Orsz. nyit.) Első ezüst érem és tiszteletdij, második eziizt, harmadik bronz érem. (A magyar Athletikai szövetség szabályai szerint; — (Kör- vivás.) Második nap. julius hó 2-án reggel. 5. Nemzetközi országúti kerékpár verseny. (Nyilt.) Táv. 80 kim. Amatőrök részére. Első arany érem és tiszteletdij, második, harmadik és negyedik ezüst érem és minden 41/» órán belül beérkező bronz-érmet nyer. Irány : Szabadka—Zenta és vissza. Indítás pont 5 órakor. Tót 6 korona. 6. Országúti gyaloglás. (Orsz. nyilt.) Táv. 42. kim. Első arany érem és tiszteletdij, második, harmadik és negyedik esüst érem és minden 5'/s órán belül beérkező bronz érmet nyer. Indulás Zentárói—Szabadkára pont 47, órakor. Tót 6 korona. Délután 3 órakor a palicsi versenypályán. 7. 2000 m. megnyitó kerékpár verseny. (Orsz. zárt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. Tót 2 korona. 8. 100 yard (9D4 m.) futás. (Orsz. nyilt.) Első ezüst, másodig ezüst, harmadik bronz érem. Tét 2 kor. 9. Sulydobás. (Orsz. nyilt.) 77* klgros golyóval. Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. Tét 2 kor. 10. 1000 m. kezdők kerékpár versenye. (Egyleti zárt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem Tét 2 kor. 11. Távolugrás. (Orsz. nyilt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. Tét 2 korona. 12. Szertornázás. (Korlát, nyújtó és ló.) Mindeggyik szeren 1 erő és 1 ügyességi szabadon választott gyakorlat. (Nyilt.) Első arany, második ezüst, harmadik bronz érem. Tét 4 kor. 14. 1/i ang. mrtföld (4027a m-) futás. (Orsz. nyilt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. Tét 2 kor. 14. 1 ang. mértföld (1609 m.) gyaloglás. (Orsz. nyilt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. Nyitva kik még első dijat nem nyertek. Tét 2 kor. 15. 5000 ra. kerékpár főverseny. (Orsz. zárt). Első ezüst érem és tiszteletdij, második ezüst harmadik bronz érem. Tót 3 kor. 16. Rúdugrás magasba. (Orsz. nyilt.) Első ezüst, második ezüst, harmadik bronz érem. Tót 2 kor. 17. 1000 m. Vigasz kerékpárverseny nyitva, kik ezen a versenyeken első dijat nem nyertek. Első ezüst, második bronz érem. Az 1 és 4 sz. versenynél Tót 4 kor., a 2 és 3 sz. versenynél Tét 2 kor. Versenyszabályok. 1. Nevezési zárlat 1899. julius hó 26-án esti 6 óra. 2. Nevezések posta utján a borítékon e szó „Nevezetes“ feltüntetésével Malkovitch Miklós egyl. művezető czimére küldendő. 3. A nevezésnek tartalmaznia kell a) versenyző teljes nevét és polgári állását, b) lakását, c) a versenypontot, melyre nevez, d) a tétet, e) azon egyesület nevét, melynek tagja, mint hivatalosan az elnök vagy titkár által igazolni tartozik. 4. Záridőn túl vagy tét nélkül érkező nevezések nem vétetnek figyelembe, valamint a tót nélkül az indulás nem engedtetik meg. b. A versenybizottság nevezéseket indokolás nélkül vissza utasíthat. 6. Netáni óvások az illető verseny után azonnal a vers. titkárnál bejelentendők. 7. A versenybíróság Ítélete nem felebbezhető. 8. A versenyszám csak az esetben tartható meg, ha legalább 2 versenyző vesz részt. 9. A II. dij ha legalább 3, a III. dij ha 4 és a IV. dij ha legalább 5 versenyző vesz részt, adatik ki. 10. A felállítás sorshúzás utján állapittatik meg. 11. Az indulás pisztolylövéssel jeleztetik. 12. Az ugrások és dobás földről történik. 13. A nyilt valamint az orsz. zárt versenyekben részt vehet bármely magyarországi testgyakorló egyesület műkedvelő tagja, a 10-ik pontban pedig csak a a Szabadkai Sport egylet tagjai. 14. Versenyezni csakis sportszerű és illemet nem sértő ruhában szabad. A versenyek után a dijak kiosztása, a melyet tánczvigalom követ. A versenyzők, valamint a nem versenyző vendégek elszállásolásáról egyesületünk tagjai már előre gondoskodnak, de kéretnek jövetelüket legalább 6 nappal a verseny előtt bejelenteni. Végül megemlítendő, hogy a versenypálya a mai sport viszonyoknak teljesen megfelelőleg lett elkészítve, a 400 m. kerékpár pálya újonnan lett csinálva, a körív megmagositás 1.80 m. az egyenes 75 m., felülete sárga anyag és teljesen sima. Kelt Szabadkán, 1899. május hóban. D r. M a m u - sich Bódog egyleti titkár. P i u к о v i t s József egyleti elnök. írod a 1 о m. Gazdasszonykoilás. Ha asszonyaink egymás közt vannak, a eselédügyön kívül állandó téma a gurmandéria is. Mert hiába, a jó konyha minden gazdasszonynak egyik büszkesége és mindig iparkodnak egymástól eltanulni, kikérdezni, hogy ezt vagy amazt az ételt miként készítik. Ezekre a kérdésekre ad feleletet három könyv, melyeket Erzsi néni. a kitűnő hírnévnek örvendő irónő-társunk szakavatottsággal szerkesztett meg. Az egyik „Hogy kell befőzni“ ? a befőttek öszszes nemeit tárgyalja. A másik „Hal- és vadfélók készítése“, és a harmadik : a „Tészták Könyve“, mely az összes főtt és sült tészta készítésével ismertet meg. Mind a három könyv több kiadást ért már és ára mindegyiknek diszkötósben csak 1 frt. A könyvek mindegyike külön is kapható. Megrendelhetők Lévai Mór könyvkiadóhivatalában Budapesten, IV. Egye- tem-utcza 1. sz. A tanév vége közéletiig, a tanárok és tanítványok, de a szülők is kíváncsian lesik az eredményt, mely az egész óv kitartó tevékenységét fogja visszatiikröztetni. Régi jó szokás, hogy a tanítványokat úgy egyes tanűgybarátok, valamint az érdekelt szülők is szorgalmuk jutalmazásául megfelelő könyvekkel szokták megajándékozni. E részben a legnehezebb kérdés mindig volt, hogy a serdülő leányoknak és a felnőtt ifjaknak mit adjunk a kezükbe. Két könyv jelent meg a mólt óv folyamán a könyvpiacon. melyek mindegyike e célnak szolgál. Az egyik Smiles S.: Elet és Munka czimű angolból fordított müve, melynél különbet felnőtt ifjak kezébe adni nem lehet. Az ifjúság bibliájának lehetne e művet nevezni., A fordítást Dáni Ede főgimn. tanár végezte. Ara a 30 ives kötetnek csak 1 frt. — A másik ajándékra alkalmas mű Dáni Edétől való. Fiatal, serdülő leányoknak van szánva, cime: „Gondolatok“. Elmélkedések foglalatja, mely a leányok gondolatvilágát nemesíteni van hivatva. Gyönyörű négy aquarell kép díszíti az egyes fejezeteket. Díszes bekötésben arany metszéssel ára csak 1 frt 60 kr. Mindkettő Lévai Mór kiadóhivatalában jelent meg, és kapható Budapesten, IV. Egyetemutcza 1 sz. Írva- és gyámügyi szolgálat a községekben. Irta Dr. Kovács Gyula m. kir. belügyministéri titkár. A füzet gyakorlati alapon, útmutató gyanánt tárgyalja az összes szabályokat, melyek az árva- és gyámügyi ügykör közigazgatási részére vonatkoznak, akár törvényben, akár utasításban, akár rendeletekben vagy elvi határozatokban legyenek azok letéve. A beosztás olyan átlátszó, olyan részletes, olyan könnyen áttekinthető, hogy bármely kérdésre nézve az összes auyag azonnal megtalálható. Ezt bő tartalomjegyzék és betűrendes tárgymutató is elősegíti. A munka szerzője hosszú éveken át előadója, majd vezetője volt a beliigyminis- terium gyámügyi, közigazgatási osztályának s igy a teljes anyag fölött oly biztossággal uralkodik, mint rajta kívül senki, jegyzetei, magyarázatai és útmutatásai pedig a legi 1 letókesebb felfogást leghívebben fejezik ki. Ara 1 frt 20 Jer., mely összeg beküldése ellenében a füzet portómentesen küldetik. Megrendelhető a „Köz- igazgatási Könyvtár“ kiadóhivatalánál, Budapest V. Lipót körút 22. szám. A közönség köréből. *) Válasz. A „Kun-Halas“ 24-ik számában Molnár Mihály ur a junius 1-én lefolyt róm. kath. egyháztanács választásról oly tévesen informálja a n. é. olvasóközönséget, hogy az igazságszeretet érzetétől indíttatom, miszerint csak röviden arra reflektáljak, nehogy valaki rólunk el találja hinni *) Az e rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. azt a sok mindent, a mi azon közleményben foglaltatik és nehogy a választáson elnökölt Csávolszki József apátkanonok ur továbbra is erőszakos, önkónykedő maradjon, a milyennek őt M. M. ur föltüntetni szándékozott. Jelen hírlapi közleményem rugója tehát nem a föltünési viszketeg, nem a személyeskedés, legkevésbé pedig a sértegetés, hanem az, hogy a megsértett tekintélynek elégtótessók és hogy tiszta színben mutassam be az igazságot az olvasók előtt. Hitközségi szabályzatunk azt mondja, hogy választó az, a ki a múlt év decz. hó 31-ig egyházi adóját lefizette. A ki nem fizette le, az nem választó, tehát nem is választható. Hogy kifizette ki az adóját és ki a választó, az mindenki megtuhatta, mert a választók névjegyzéke egy hóval előbb leíratott, közszemlére kitetetett és a templomban a hívek fölhivattak annak megtekintésére, hogy netáni észrevételeiket megtehessék. A lajstrom tehát nem lehetett sutytyom- ban, sem sebtiben összeállított, milyennek azt M. M. ur nevezi. Nagys. és Főt. Csávolszki József apátkanonok ur mint püspöki biztos elnökölt a, választáson, tehát mint a püspiik helyettese. О nemcsak azért volt püspökileg kikiildve, hogy a sza vazatokot beszedje és összeszámolja (mert erre bármelyik választó potentát lett volna,) hanem hogy a választást vezesse, a megválasztottakat, — mint ilyeneknek, kijelentse, — szóval hogy az egyháztanácsot megalakítsa. Ebben leli magyarázatát a nagyságos elnök urnák azon eljárása, a mi M. M. urnák annyira fáj, hogy a javaslatba hozott egyháztanácsok közül azokat, kik a múlt év végéig egyh. adójukat ki nem fizették, mint nem választókat, tehát nem is választhatókat, kihagyta és helyettük olyanokat vett föl. a legtöbb szavazatokat nyertek közül, kik egyh. adójukat kifizették. Ngys. Csávolszki József kanonok ur tehát jogszerűen küldetéséhez híven, járt el és ezért sem önkénykedóse nem vádolható. Tehát csak lassabban az agyarakkal M. M. ur. Ha erőszak- önkény önnek az, ha az elnök küldetéséhez híven szorosan a törvényhez tartja magát akkor ugyan minek minősíthető azon eljárás, midőn az elnököt némely tag törvénytelenségbe akarja kényszeríteni'? Az ilyen egyházboldogitástól ments meg Uram minket! Hogy a csendőrsóg miért volt kirendelve ? Azon egyszerű okból, hogy az esetleg a rendzavarásnak eleje vétessék, mert az ilyen soczi- lista világban erre is lehetett számítani. Megjegyzem azonban, hogy felsőbb intézkedésre történt. De nem álltak ám „rohamra készen“ mint M: M. ur tévesen megjegyzi. Rektifikálnom kell M. M. ur azon kitételét is, hogy „az egyháztanács 1893-banelcsapatott“. Azon időben az egyháztanács nem volt szent hivatása tudatában, a mint ennek többszöri szomorú megnyilatkozását lehetett is tapasztalni. Ezért 1895. január 16-án ezen egyháztanács helyett kegyelmes főpásztorunk egy 20 tagból álló igazgató-tanácsot rendelt a helybeli róm. kath. plébánia hivatalhoz intézett kegyes leiratában a többi között a következőket Írván : . . . „s igen óhajtanék oly intézkedést tenni, mely Halas egyházam valódi javára szolgálna, (igy ir a főpásztor, ki már előbb iskolánkat fölépítette,) azonban sajnos ! akként vagyok érsesiilve, hogy többen, .... minden a hitközség javára irányuló önzetlen törekvésnek, mely a korhadt állapotnak véget vetni óhajtana, útját állni igyekeznek. Hajlandó vagyok arra, hogy a felfüggesztett egyháztanács tagjait egyháztanácsosi állásukba annak idején visszahelyezzem; de óhajtanám előbb a hitközség ügyeit a bókeszeretőbb egyének segélyével, közreműködésével rendbehozni“. Meg is nevezi ezen egyéneket, midőn őket igazgató tanácsosoknak (a felfüggesztett egyh. tanácsból) kinevezi. Ezekkel tartottam szükségesnek hivatásomból M. M. ur téves mondásait kiigazítani azon szeretetteljes figyelmeztetéssel végezvén, hogy soh’ se féltse M. M. ur egyházát, látott az már véres napokat is, megkiizdött már az vadállatokkal, tigrisekkel, oroszlánokkal s nem is fél az addig, mig fiai hűek lesznek hozzá. Minden, az anya szivén ütött seb fáj, sajog, de legjobban fáj az a seb, melylyel saját fiai illetik a helyet, hogy gyógyirt csepegtetnének fájó sebeire ! Külömben legyen pax, béke, jöjjön, iparkodjék ön közénk, tárt karokkal fogadjuk, fele-
