Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-14 / 20. szám

Május 14.

KUN-HALAS.

kéressék fel a földmivelésügyi minis- tériura arra, miszerint engedje meg azt, hogy állategészségügyi körzetek marhalevél kezelése a rendőr-kapitány előterjesztésében foglalt módozatok mellett bent a városban történhessék.

Egyebekben a bizottság az állategészségügyi körzetek száma, berendezése és kijelölése tekintetében a rendőrkapitányi előterjesztésben foglaltakhoz hozzájárni, s azt a képviselő-testületnek elfogadásra ajánlja, mindazonáltal azon változtatással, hogy:

az I-ső állategészségügyi körzetet a város belterülete a szőllők hozzácsatolásával ;

a Il-ik körzetet keczeli határtól kiinduló és Tázlár községhez tartozó tíarka pusztáig menő állami műuttól északra eső terület;

a III-ik körzetet az állami ut és a szabadkai törvényhatósági ut között fekvő terület;

a IV-ik körzetet a szabadkai törvényhatósági ut és a zsanai hat öles községi közlekedési ut között fekvő terület ; és

az V-ik körzetet a zsanai hat öles közlekedési úttól keletre és északra fekvő terület képezze oly módon, mint a bizottság előtt felmutatott térképen kijelöltetett. Kmfnt“.

Ezen bizottsági javaslat a polgár- mesteri hivatalhoz beterjesztetett további intézkedés végett és mi az ügy ezen stádiumában a jövő számunkban tesszük meg észrevételeinket ezen nagy horderejű közgazdasági kérdésről.

vette, azok ruháját viselte. Ott a lenge sátrakban, hol a férfi volt az ur, a nő rabszolga, meg volt az arany szabadság, melyet királyi palotájában udvarában, neje miatt nem élvezhetett. A király és jó emberei bő kun ruhát öltöttek, hajukat pogány mód szerint viselték, úgy hogy külsőleg miben sem különböztek a pogányoktól, a mi III. Miklós pápát arra kényszeritette, hogy a kereszténység érdekében a knnok elleni törekvésekre határozta el magát s tervének végrehajtására tág körű meghatalmazással 1278-ban a fermói püspököt Fiilöpöt küldte Morvaországba.

Fiilöp püspök, mint pápai legatus, kinek az országba jövetelét illetőleg némely történetim úgy adja elő a dolgot, hogy a bejövetelét László megakarta volna akadályozni, megbízásához híven előadta az őt támogató környezetének egész keserűséggel, hogy „Teljesedésbe ment, a mit Btunó olmützi püspök, Ottokár nagy eszű tanácsosa már 1273-ban nagy veszély gyanánt jelzett: a Kunok megmaradása Magyarországban romlással fenyegette az országot mert“, „Maga Magyarország királyasszonya is Kun volt, legközelebbi rokonai pogányok voltak akkor is“, kényszerítést sürgetett a kunok ellen, szentségtörést látott a Kunok barbár szakáiéban és üstökös hajaikban.

„Mintha az lett volna egyenes czélja, hogy a királyt teljesen elválassza azoktól, kiben szive csüngött“, mondja a történetiró.

Annyi bizonyos, hogy a Kunok miatt meggyűlt a baja IV. Lászlónak, mert az excom- municationak is kitette magát, az országot pedig interdietumnak. -— De azért nem bántotta a legátust, hanem elment kunjaihoz mulatni. ügy mondták felőle, hogy már előbb is egy Kun leány miatt hanyagolta el nejét. Most is ott hagyta az udvart, Budát, Esztergomot, nejét és szeretőjével elment a Tiszántúlra. Kis

1899.

HÍREK.

— Trachoma tanfolyam. A belügymi- nister elrendelte, hogy Budapesten, Szabadkán és Szegeden Feuer Náthán egészségügyi tanácsos előadása mellett a folyó évben trachoma tanfolyamok tartassanak. A kérvények í. óv május 31-ig adandók be. A résztvevő orvosok az úti költség megtérítésén kívül 4 frt napidéban részesülnek.

— Gyász rovat. Ö z V. N о V á к Ku • dolfnó f. hó 8-án városunkban elhunyt, — temetése a város közönségének részvéte mellett í. hó 9-én történt. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak a szív legmélyebb fájdalmával jelentik, hogy a legszere- tőbb anya, nagyanya, testvér, napa és jó rokon özv. Novak Budolfné szül. Rád Josefin áldásdus élete 66-ik évében, hosszas szenvedés után f. hó 8-án reggeli 5 órakor az Urban csendesen elhunyt. A kedves halott hűlt porai f. évi május hó 9-én d. u. 4 órakor az ev. ref. egyház szertartása szerint fognak az örök nyugalomnak átadatni. Halas, 1899. május hó 8-án. Novák Erzsébet özv. Papp Mihály né Novák Emma Sti- mákovits Istvánná Novák Julia Tanács Józsefné gyászoló gyermekei. Papp Béla, Papp Erzsiké Schmidt Fülöpné, Papp Emma, Papp Dénes, Papp Gizella, Papp Vilma, Papp Lajos, Papp Nelli, Papp Jenő, Papp Zoltán, Stimákovits Ilona, Stimákovits László, Stimákovits Béla, Tanács Margit szerető unokái. Rád Betti özv. Móhnert Gyuláné hü testvére és nagyszámú rokanai. Virasszon örökké sírja fölött a szeretet !

— - Borfog yasztás. A városi bor-bizottság azon javaslatot terjesztette a képviselő-testület elé, hogy a regále bérleti szerződést a város a kincstárnak mondja fel, mert a város a mostani kezelés mellett veszteségnek néz eléje.

— Orvtámadás. Imrgr und István nyolczad osztályos tanulót, pénteken este, mikor a katholikus körből lakása felé tartott, ismeretlen tettesek orozva megtámadták s fején és szive táján több életveszélyes szúrással megsebesítették. A szerencsétlenül járt fiatal ember iránt annál nagyobb a részvét, mert a gimnáziumnak egyik legjobb tanulója. A városi rendőrség, melynek jó hírnevén, e nálunk valóban ritka eset csorbát ütni készül, a legszélesebb körű intézkedéseket megtette, hogy a gaztetteseket kézre keríthesse.

— Kinevezés. Nagy Szeder István a honvédelmi minister által tiszthelyettessé neveztetett ki. Gratulálunk.

híja volt, hogy pogány nem lett. Ezzel élére állíttatott egésszen az a kérdés: Kun lesz-e ur a hazában, vagy a pápa.

A történet szerint a kunok, kiknek a legátus annyira ellensége volt, hogy e miatt, már életét kezdte félteni, „arról tanakodtak, nem kellene-e a a papot czéliövő helyükön felállítani és lenyilazni“ ?

A magyar urak nem tűrhették, hogy királyuk egészen a kunoké legyen. Elfogták őt, „a mint kun hölgyéhez ment“ és fogva tartották. A 18 éves Lászlónak együtt kellene élnie nejével egy várban, mig anyjának a Kun asz- szonynak közben járására néhány hónapi őrizet után szabaddá lön s ismét király lett.

Megfordult a koczka. László seregének élére állt a kunok ellen, hogy meghajlítsa a vad nép büszke nyakát az, a ki egy évvel az előtt becsületének tartotta élükön szembe szállani a pápával. Megígérte a legátusnak az eretnekség kiirtását. így éppen annak a királynak, kit kunnak neveztek, jutott az a dicsőség, hogy az alföld sorsa fölött döntsön és azon a magyar elem túlsúlyát helyre állítsa.

„Midőn hire jött annak, hogy a kunok Oldamur alatt fellázadtak, rabolják az udvar házakat, megtámadják a klastromokat, a király maga vezette ellenök a hadat. A döntő csatát az alföld kellő közepén vívták, Hód tavánál, a mai Hódmező-Yásárhely határában. Makacs és hosz- szan tartó ütközet volt ez, melyben utójára is a magyar vitézség győzött a kun vadság fölött“ — írja a történelem.

„A legyőzőitek egy része a régi, tőlük már többször használt utón, dél felé Bolgáror- j szágba szökött. Oda is követték őket a magya- I rok ; a kiket lehetett visszahozták, a többi a Du- , nától délre lakó törzsrokonaihoz csatlakozott. A J kik itt maradtak annyira engedelmeskedtek a '

— Lopás. Kőim Pálnak padlásáról több darab birka és bárány bőrt loptak el ismeretlen tettesek. A rendőrség közismert kitűnő nyomozásának eredménye ez: Csatári Béni cselédje volt Kohnnak, a kinél a cseléd anyja Csatári Antalnó a nagy mosást teljesítette. Ez a fehér nép — a fehér ruhákat a padláson teritgette, a bőröket pedig a nagykendőjébe takargatta, hogy a fehórneműeket be ne porolják. Nagykendőjét aztán szokás szerint hazavitte, benne felejtvén a bőröket is. De miután a bőrök cser- zéséhez ő maga nem ért, a bőröket a piaczon áruba bocsájtotta nyers állapotukban. Csatárinét meg most a rendőrség cserzi, a mely úgy látszik jobban ért ehhez a mesterséghez, ■— még kevésbbó nyers állapotban is.

— A ref. fogyiinn. ifjúsága f. évi május hó 27-ón a sóstón zártkörű majálist rendez. A táncz kezdete d. u. 4 órakor.

— Kűt-vizit. Puskás Imre közismert vivőr részeg állapotban a H-ik tizedben lévő Fodor-féle kútba bele ugrott, ahonnan Gál Antal és társai kihúzták, és a kórházba szállították be. Furcsául be lehetett nyaszarintva Puskásunk, hogy még a kutat is pálinkás butykos- nak nézte, mert — remélhetőleg — nem a viz kedvéért ugora bele.

—- A halasi iparosok 1899. május hó 21-én Pünkösd első napján a Sóstón a községi iskola ifjúság könyvtár alapja javára különféle versenyekkel egybekötött majálist rendeznek. A versenyek műsora:!. Teke verseny: A ki hét babából tisztán legtöbbet üt: 1-ső dij Pg-ad osztálysorsjegy, esetleg 60.000 korona értékben. 2-ik dij egy hordó sör. II. Verenyfutás akadálylyal : 1-ső dij egy üveg tokaji bor. 2-ik dij egy tepszi rétes. 8-ik dij egy lezárt doboz.

III. Fazéktörés: Dija 10 drb. finom szivar.

IV. Kötélmászás: Dija a kötél felső végén. Y. Nemzetközi világposta : A legtöbb levelezőlappal biró hölgy egy értékes arczkópalbumot kap. Kezdete d. u. 3 órakor. Táncz kezdete 7 órakor. Rossz idő esetén a majális másnap tartatik meg.

— A függetlenségi és !8-az kör 1899. május hó 21-én Pünkösd első napján saját nagytermében Orbán Benő zenekara közreműködése mellett a gazda és iparos közönség részére zártkörű tánczvigalmat rendez.

— Az Önkcpzó-Egylet Pünkösd első napján, saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez.

— Befejverés. Május 7-én. Szolnoki Jókirály parancsainak, hogy remegő szívvel alig mertek szembe nézni a királylyal“.

Csodálatos, hogy kevéssel e vérontás után ismét a kunok társaságában találjuk a királyt. Hanem erre Íjászlót nevelésén és vóralkatán kívül a magyar urak viselkedése vitte részben a kik segítették ugyan hathatósan a kunok ellen, de hűségük csak addig tartott, mig a király őket jutalmazta és kiváltságaikat megtartotta.

Annak a László királynak az életéről, a ki 1280-ban Hód-Mező-Yásárhelynól a kunokat leverte, azt Írták már 1281-ben, hogy „alig hogy kiszabadult a fogságából, a tatárokhoz szegődött. A tatár fejedelem három leányát elküldte hozzá, had tartsa meg mind e hármat, ha úgy akarja, ha pedig úgy tetszik, vegye el az egyiket és adja nőül a másik kettőt jobbágyainak“.

„László kun menyecskéje mellett arra készült most, hogy szembe szálljon a keresztény hittel. 1281-ben megbüntette Finta nádort és mind azokat, a kiknek részük volt fogságában. Két évvel később pedig a kunok társaságában kemény háborút viselt a Németujváriak ellen“. Rendkívüli gyors változás volt ez. Az urak egyik íractióját a másikkal akarta megtörni. „Csak 'egyben maradt következetes : a kunokhoz és a kun asszonyokhoz való vonzalmában.

1285-ben a tatárok visszavezetésénél, valamint a Lengyelországba László krakkói herczeg segítségére küldött harezoló seregben ismét együtt voltak a kunok a magyarokkal és az általuk kivívott győzelem nagyban emelte László tekintélyét és hatalmát.

„Hanem az urak legnagyobb része a király ellen fordult, az ő pártján csak Ubul fiai és unokái maradtak. Az egész országot 1288—1289-ben irtóztató polgár háború dúlta“.

„László király király megvetve nejét, a