Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-05 / 45. szám

olyan rétegeken, melyek — bár ott pénz szintén felhalmozódhatott, az mindennapi élet változásaitól el vaonak zárva. Ilymódon gyakran százezrekre rúg az az összeg, melylyel a polgárok károsodnak. Sokkal több zavar, s aránylag még nagyobb vesz­teség érheti a polgárokat akkor, ha nem­csak uj pénz, hanem ezzel egyidejűleg egé­szen uj pénznemek kerülnek forgalomba. Az átmeneti idő legsúlyosabb terhet a kereskedőkre, iparosokra és áltáléban a na­gyobb vállalkozókra (részvénytársaságok, pénzintézetek, stb.) rójja. mert ezeknek meg­lévő nyomtatványaikat, könyveiket s álta­lában egész ügykezelésüket az uj pénznem­hez alkalmazva kell reformálni. E kötele­zettség természetesen az összes törvényha­tóságokat is terheli. Általában az 1899. évi XXXVI. t.cz. 2-ik $-a értelmébeu 1900. évi január hónap i-töl kezdve az összes tör­vényhatósági és községi bevételek és kiadá­sok is ebben az értékben vezetendök. Ugyan­ezen t.-cz. 3-ik §-a értelmében a törvényha­tóságok és községek felügyelete alatt álló. vagy közczélokat szolgáló tettületek, alapok, egyesületek, szövetkezetek és intézetek könyveit és számadásait szintén koronaér­tékben keli vezetni. A belügyminiszter kü­lönben már minderre fel is hívta a törvény- hatóságok figyelmét, de ezzel kapcsolatosan a sajtónak is kötelessége, hogy e beálló változást a közönség mind szélesebb réte­geivel megismertesse. A korona értékű pénzem, mely jelenlegi számítási rendszerünket teljesan felforgatja, sok tekintetben előnyös ránk nézve. Pénz­egységünk ugyanis e változással a közép­európai pénzegységgel (frank, márka, lira) megközelítőleg агопоз értékűvé vá'ik, s a mi ennek a rendszernek egyik legnagyobb előnye, ezentúl kisebb darabolásu pénzne­mekkel fognak rendelkezni, a mi viszont a szabatosabb értékmegállapitásokat teszi le­hetővé. Az sajnos kétségtelen, •— hogy a korona értékre való átmenet pénzünknek a nemzet­közi forgalomban való értékét nem javítja meg. Nem javíthatja meg valutánk rendezet­lensége miatt, a mi az agio szakadatlan in- gadozázát okozza. A valuta szabályozását tudvalevőleg a koronaérték behozatalával egyidöre tervezték, de hát ennek útját vágta az, hogy elégtelen arany alap miatt a készfizvtés felvehető nem volt. Igaz ugyan, hogy az osztrák-magyar bank mintegy 380 millió forint értékű arany­nyal rendelkezik, ezt azonban a legerélyesebb kamatláb politikával kell megvédelmeznie, nehogy újból kiszivárogjon a bank piuczéiböi. És a nemzetközi pénzpiac/, jelenlegi vagy legalább közelmúlt helyzete nagyon is indo­kolttá teszi a fokozott éberséget, sőt aggo­dalmaskodást is. Ez. volt az oka annak, hor у az osztrák-magyar bank október hó i-én 1873 óta első esetben 6 százalékra emelte a kamatlábat, mely rendszabály pedig a mi piaczunkon erős ráskodist, mondhatni válsá­gos helyzetet idézett elő. Erre a rendzzabályra azonban fel! ét énül szükség volt, mert a német birodalmi bank 6 százalékra, az angol bank pedig 5 száza­lékra emelte volt fel a kamatlábat. Hát hiszen ezeknek nagy okuk is volt erre ! (Folyt köv.) Hírek. „A ref. egyház bajai“ czimű vezérczik- künk, s az ezt követő nyilatkozatok múlt számunkból technikai okokból maradtak ki. Szerk. Hadkötelesek figyelmébe. A katonai soro­záshoz való összeírás czéljából a törvény szerint november hónapban jelentkezni tartoznak mindazok a hadkötelesek, akik az 1877, 1878. és 1879-ik években szület­tek Jelentkezni kell minden ilyen hadkö- I telesnek a saját községe elöljárósága előtt, I ha pedig idegen helyen tartózkodnak, tar- itózkodási helyüknek elöljárósága előtt, i mely utóbbi esetben utazási vagy igazo- ' lási okmányukat be kell mutatni. Jelent - ‘ kezni lehet személyesen, vagy az elöljáró­sághoz intézendő levélben is. A ki a jel­entkezésben akadályozva van, azt a szülők vagy gyámok is bejelenthetik. A jelent­kezés elmulasztására büntetést szab a tőr- !vény. I Egy vívmány. A „Fólegyházi Hiradó“-ból I vesszük át a következő érdekes hirt. i,,Mint jó forrásból értesülünk, a majsai ijárás a hozzá tartozó községekkel együtt Ц900. január elsejétől — biróilag isjárás- bíróságunkhoz csatoltatott. Ez bizonynyal ' szép vívmány és ezért az elismerés főleg j dr. Holló bajos országgyűlési képviselőn- ! két, valamint dr. Szerelemhegyi, dr. Faze­kas, dr- Endre, Czajlik Kálmán táblabirót illeti Mi ezt városunk fejlődése érdekében, nagy horderejűnek tekintjük s ezért üd­vözöljük a küldöttség vezetőjét és az ab­ban résztvett nemesen gondolkozni tudó f férfiakat.'“ Ezen hírre csak egy észrevéte­lünk van, hogy vajon „a hozzátartozó községek“ között nem értetődik-e . • • . . Halas ? Népesedési mozgalom az elmúlt négyhetiről Született: 85, elhalt: 27, házasság köttetett: 7 Házasságot kötöttek Vili Antal Téglás Máriával, Barta Imre Szakács Krisztinával, Volovár Márton Sózó Juliannával, Karácson Lajos Krammer Juliannával, Szabó István Galgóc/.i Francziskával, Terayák Ferencz Vendel Tekcse Rozáliával, Tóth Jenő Sárközi Idával. Elhaltak a következők : Lak János 13 napos bélhurutban, Vasjánosné Somogyi Mária 77 éves aggkorban, Pap T. halva szülött, Szabó Lajos 27 napos vele született gyenge-égben, Nagy Biblia József 60 éves vizkórban, Harcsi I. István 81 éves aggkór­ban Vass János 70 éves aggkorban, Dari Imre 7 hónopos bélhurutban, Dudás Mihály 5 napos veleszületett gyengeségben, Varga Antal 43 éves tüdő gümő kórban, Kovács B. Mihályné Vancsik Juliánná 80 éves agg- korban, Pataki Ferencz 1 hóvayos bélhurut­ban, Abrahám Péter 74 éves aggkorban, Racsmán Terézia 1 hónayos görcsben, Ta­más József 4 hónapos görcsben, Böröcz Antalné Ferenczi Lucza 45 éves tüdőgümö kórban, Szabó Garbai halva született, Csapó László 14 hónapos tüdölobban, Haőnoczi Mihály 15 napos bélhurutban, Mig G. Ro­zália I hónapos görcsben. Bacsó R. János 76 éves aggkórban, Kis Cs. Zsuzsánna 7S éves aggkórban, Laczkő Erzsébet 2 éves bélhurutban, Okördi halva született, Kis B. Istvánné Pelikán Rozália 57 éves kirártsérv- ben* Gál István 82 éves aggkórban, Győré István 56 éves gyomorrákban. — Sertésvész. A szegedi sertés telepe­ken a sertésvész kiütött, a miért is Szeged városába sertések felhajtása tilos. Budapesti gabonatőzsde. Az időjárás na- gyobbára derült. A hőmérséklet csökkent. A piaczokon az irányzat csendes, A spe­kulácziót továbbra is tétlen, a fogyasztás csak legszükségesebb beszerzéseire szo­rítkozik és igy az árak is nyugodt han­gulatban tarthatók. Búza csendes irány­zatú. Az árukban 10—121/2 krnyi árvesz­teség mutatkozik. Rozs árak is 10 krt vesztettek. Minősége szerint 6. 25 — 6. 50 Árpa minőség szerint 5. 75 — 6 frt. Zaba kereslet gyenge. Az árak a múlt héthez viszonyítva alig változtak és szin és tisztaság szerint 5. 10 — 5. 40 frt. kö­zött váltakoznak. Tengeri raktárból át­véve 5. 45 — 5. 50 frt, kocsiba téve 5. 65 frtig fizetnek. Lopások. László Sándor lakásáról Vollák Mári szőlőt, zsákot s egyéb könnyen hozzá férhető dolgokat ellopott. Miután az idegen dolgok buzgó gyűjtője kis-kőrösi illetőségű, csavargás és lopás miatt a kapitányság eltolonczoltatta illetőségi helyére. — Okt. 23-ára virradóra, Véber István r. k. plé­bánostól, ismeretlen tettes, a folyosóról egy pár czipőt s a kamra ajtajának befe- szitése után, különböző élelmi czikket tol­vajolt. A tettest nyomozzák. — Ugyancsak az nap éjjel, Illés József, a hűs időre való tekintettel, Vég Mihálynak subáját a lo­vakról leszállította, őt meg beszállították. — Kocsis Sándor II. tizedbeli lakostól, távollétn alkalmával, Lebőcz Sára 10 frtot lopott. — Okt. 25-én Lakos Julianna zse­béből, a piaczon, ismeretlen yiaczi láto­gató 86 frtot kilopott. — Szabó Rumi Antalnónak Sándor nevű fia, Könyves István gyerek pajtásának rábeszélésére, 20 frt 50 krt elcsent s a lopott pénzből a maga gyerek módjára, nagy dáridtít csa­pott. Igazán megdöbbentő statisztika egy hétre. — A „Borászati Lapok Zsebnaptára“ 1900. évre, szerkeszti: dr. Drucker Jenő, a „Bo­rászati Lapok“ felesős szerkesztője. I. Év­folyam. A magyar szőlőtermelő-közönség mindezideig nélkülözött egy magyar borá­szati zsebnaptárt. Külföldi (német vagy franczia) zsebnaptárt volt kénytelen besze­rezni, ha a szőlőművelés és pinczekezelés minden munkájánál tanácsadóval akart bírni. Csakhogy a külföldi zsebnaptárak a hazai viszonyokat nem részesítik figyelemben, az abban nyújtott útmutatások nálunk — igen gyakran — haszonnal nem értékesíthetők. Azért a „Borászati Lapok“ szerkesztősége, midőn egy magyar borászati zsebnaptár kiadására vállalkozott, a magyar szőlősgaz* dás egy régi kívánságának akart eleget tenni. A modern szölömivelés és borkészí­tés hazai visszonyaink szigorú figyelembe­vételével, a zsebnaptár magában foglalja mindazon törvények és rendeletek ismerte­tését, melyek a szőlészetre vonatkoznak úgyszintén azon intézmények és szerveze­tekét is, melyek a szőlészet és borászat terén felállittattak. A szőlő-évad és pincze­kezelés minden munkájánál hasznos taná­csokkal szolgál a zsebnaptár, mely a mellett jegyzéknaplóval ellátva, egyúttal azon gaz­dasági események feljegyzésére is kellő rovatokkal bir, melyek egy év folyamán a szőlőben és pinezében előadják magokat. A zsebnaptár ára — elegáns vászonkötésben táskával és ironnal felszerelve — i frt 5 о kr, díjmentes küldéssel i írt 60 kr, Kapha­tó a „Borászati Lapok“ kiadóhivataláb an (Budepest, Üliői-ut 25 szám).

Next

/
Oldalképek
Tartalom