Kun-Halas, 1899 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1899-05-28 / 22. szám

Május 28.

KUN-HALAS.

1899.

— Majális. Mosolygó szemekkel, derült kedélylyel, virágosán, árvalányhalasan indult el az a közel 1000 főből álló gyermek sereg, akik május 24-ón vonultak ki a szokásos tavaszi kirándulásra, aki még zászlót is vihetett, habár csak rövid ideig is, az bizonyára boldogabb s nagyobbnak képzelte magát egy győztes hadvezérnél. A majális térre kiérve egy gyermeket sem kellett soká kérni a játékra, mert minden nagyobb kényszer nélkül hamar hozzá fogtak ; folyt-folyt a játék s még most is folyna, ha a város hatósága, szülők s tanügybarátok nemes versenyre nem kelnek a dúsgazdag ozsonna előállításában. Az a tömérdek kifli, meg az a czukros, diós, mézes, mázos, mákos sütemény, narancs, füge, szent János kenyér hamarosan gazdáia talált. Hogy azután a verseny mászás, futás, birkózás, zsákfutás is nagyon népszerű volt, az bizonyos. — De óh balsors ! Az egyre szaporodó fellegek és eső megrövidítették e végtelen kedves mulatságot, mert a szokásos indulási idő előtt el kellett a gyermekeket haza felé indítani. Természetesen a kedves vendég sereg sem feledkezett meg magáról, mert oly dúsan terített asztalhoz telepedtek, melyen a legnagyobb inyenez is megtalálhatta mind azt, mi a szemnek és szájnak legkellemesebb. E majálisok iránt oly általánossá lett az érdeklődés és áldo- zatkózsóg, hogy ezáltal mig egy részről legnagyobb örömmel jegyzi fel a tan. test. más részről a leghálásabb köszönettel adózik érte.

— Bérbeadás. A városi nagyvendéglő a tegnapelőtt megtartott tanácsülésen Hofmeister Ignácz, bor nagykereskedőnek adatott bérbe 2500 frt évi bérösszegért.

— Nagy népünnepély. P a 1 i c s о n, junius 1-én Űrnapján a szabadkai I. nőegylet részben alaptőkéje részben jótékony czélra sorsolással versenyekkel, színi előadással, körképpel csárdás és velika kólával összekötve nagy népünnepélyt rendez. Kisorsoltatik : 1 tehén, 1 csacsi, 1 kecske, 1 bárány, 1 malacz és több apró jószág. Versenyek nagyszerű dijjakkal. Ajegyek láthatólag viselendők. Kezdete Palicson d. u. 2 órakor. A sorsjegyek az ünnepélyre kihozandók, hogy a nyeremény tárgyak a sorsolás után rögtön a nyerőnek átadhatók legyenek. Jegyek kaphatók : özv. Hidegh Arpádnó úrnő egyleti elnöknő és Parkas I. kereskedésében, rossz idő esetén az ünnepély űrnapját követő vasárnapon junius 4-ón tartatik meg.

— Véres verekedés. A szomszédos Majsa községhez tartozó Pálos pusztán, egyik utszéli kocsmában, gyászos kimenetelű verekedést rögtönöztek a Pálos pusztai és fólegyházai legények pünkösd első napján. A mondott napon valóságos csatára keltek késekkel és durun- gokkal s csakhamar a fólegyháziak vezére holtan rogyott össze. E közben a csendőrség is megérkezett, mire az ellenséges két tábor együttes erővel rontott neki a csendőrségnek. A csendőrök fegyverüket használták s kétszeri tüzelésük még 4 halottat, 5 súlyos és 5 könnyű sebesülést eredményezett. Bizony ideje volna már, ha az a hagyományos betyár virtus elhagyná a legénységet.

— Thanaton, lugviz kivonat, rovarirtószer forgalomba hozatalát a belügyminiszter megengedte, — a nagytözsdóben lesz kapható.

VEGYESEK.

* A vőlegény prokuristája. A németalföldi törvény egy külön paragrafusban gondoskodik arról, hogy a házasság megkötésénél a távollevő vőlegényt valaki helyettesíthesse. Az ilyen aktust „keztyűházasságnak“ nevezik, amely nem egyébb, mint egy ideiglenes szerződés az anyakönyvvezető előtt, amikor a valami távol gyarmaton élő vőlegényt egy barátja helyettesíti, aki ennél az ünnepélyes aktusnál olyan keztyűket visel, amelyeket az igazi vőlegény küldött. „A vőlegény prokuristájának“ sokalta több a kötelessége, mint a joga. О vezeti az uj feleségét a lakomához, majd pedig a hajóhoz, amely a drága kincset a távoli vőlegény karjai közé röpíti. A keztyűházasság kitűnő rendszabálynak bizonyult, mert ha nem rendezte volna ezt a kérdést a törvénykönyv, nagyon sok uj férj a távoli Indiákon időközben meggondolhatná a dolgot és mikor végre valahára a menyecske megérkezik, fagyosan jelentené ki:

— Sajnálom, de . . .

Hanem a kódex törvényesnek ismeri el a keztyűházasságot és akit a prokurista elvesz, az törvényes felesége — a férjnek.

* Jó ember. — Hogy jutott ön a feleségéhez, Dropa ur?

— Hát tetszik tudni: ezelőtt nekem házasság-közvetítő irodám volt s mikor az üzletemet felhagytam : egy nő még raktáron maradt s minthogy ezt a legnagyob utánjárással sem tudtam férjhez adni, hát feleségül vettem magam.

* Ki lesz száz éves 1 Ez alatt a czim alatt egy amerikai folyóiratban félig komolyan, félig tréfásan, de mindig elmésen cseveg egy amerikai iró, akinek az elmélete szerint a tanítók és a bírák érik el aránylag a legmagasabb kort. Hosszú életkor tekintetében a köszörűsöknek van legnagyobb sánszuk, a kik átlag 34 éves életkort érnek el. A papoknak a szerző számítása szerint 63, az orvosoknak 54 év jut. Néhány foglalkozás olyan veszélyes, hogy a biztositó társaságok csupán külön feltételek alatt biztosítják az ilyen életpályán levő emberek életét. Ilyenek: a léghajósok, a czirkuszlovasok, s zsokék, a tűz-müvészek stb. A statisztika tanúsága szerint a legveszedelmesebb a gyermekkor, a 23-ik a 42-ik és a 72-ik életév, a legtöbb haláleset reggel 3 és 6 óra között áll be, a legkevesebb reggeli tíztől délután háromig. A legpompásabb módja az élet meghosszabbításának — az életjáradék. Emberek, a kiknek ilyen járadékuk van, átlag öt-hat évvel tovább élnek, mint a többi hasonló szervezetű ember, akinek nem ad derült megnyugvást az a tudat, hogy megélhetéséről mindenesetre gondoskodva van. Vannak aztán még szabályok, a melyeknek betartása az élet meghosszabbításához hozzá segít, részben olyanok, a miket követni lehet, részben pedig olyanok, a miket nem lehet követni. Az ember mindenek előtt legyen ovatos szüleinek megválasztásában, lehetőleg olyan szülőket válasszon, akiknek családjában a hosszú élet örökletes. Aztán legyen az ember lehetőleg zseni, — és milliomos — és egészséges, — és mérsékletes. És éljen 30. és 50. szélességi fok között. Akkor száz éves lesz — talán!!

* Az újságról. Az egész világon egy óv alatt körülbelül tizenkét milliárd ujságpóldány jelenik meg, melylyel kétezer nógyszögmértföd- nyi területet lehetne befedni. Az elhasznált papiros súlya 781.250 tonna. Ha az egy év alatt megjelenő összes újságokat valaki egyenkint csak öt perczig akarná is olvasni, százezer esztendeig kellene élnie.

* A száj és a jellem. A szájat általánosan az arcz legkarakterisztikusabb részének mondják. Ez a nézet talán találó volna, ha a száj működésére vonatkoznék és tágabb értelmen alapulna, csakhogy éppen csak a száj metszését és az ajak formáját tekintik s abból következtetéseket vonnak le az illető ember szellemi képességeire nézve. így például általános az a hit, hogy a vastag ajk érzékiségre és finoman metszett vékony ajak nagy szellemi tulajdonságokra, jellemszilárdságra, nagy képzettségre vall. Egy német orvos a kérdést antropologiai szempontból vizsgálta és arra az eredményre jutott, hogy mindezek a nézetek képzelődésen alapulnak. A száj és ajk formája, nagysága és színe ép úgy mint az orr alakja és nagysága a fajra nézve jellemző s az ajknak és az orrnak a sajátosságai gyakran összefüggésben is vannak egymással. Az ajk szine az egyes fajoknál nagyon különböző s a gyöngéd rózsaszíntől a sötét barnáig váltakozik. A fajok keveredésével az ajk szine és formája egészen átöröklődik az apáról, vagy az anyáról a gyermekre.

* A macskazene receptje. A macskazene eddig azt hitte, hogy tejesen szabadon tombolhat tetszése szerint, minden szabály és rendszer nélkül. A macskazene azonban csalódott ebben a tekintetben, mint egy macskazene-szakér- tőnek legutóbb tett nyilatkozatából kitűnik. A zürichi politeknikumnak háromszáz hallgatója nemrégiben macskazenét rendezett egy profesz- szornak, aki nem örvendezhet nagy szimpátiáknak. Ez a macskazene a legalaposabb kritika tárgye lett a macskazenei körökben. A külömböző bírálatok és a saját hosszas praxisa alapján egyik politeknikumi hallgató erre egy zürichi újságban a következő receptet ajánlja a macskazenészek számára :

1. Zajtalan gyülekezés és üdvözlet néma kézszoritással.

2. Suttogó rendelkezés az indulásra és nesztelen menet az üunepelt házához. (Ez a néma menetelés nagyon impozáns az esti szürkületben.)

3. Megérkezés után a vezető fölemelkedik zenésztársai vállaira s egy tiszta zsebkendővel megadja az előre megállapított jeleket a következő értelemben:

a) Öt percznyi muzsika.

b) Két percnyi szünet.

c) A vezető ünnepiesen pereátot kínált.

d) Öt percnyi muzsika.

4. A menet nesztelen sorakozása és zajtalan elvonulása a legközelebbi sörcsarnokba.

Az ám, macskazenét se lehet manapság csak úgy hübele balázs elintézni. Rend a lelke mindennek.

KÖZGAZDASÁG.

A sertésvész ellen való védekezés.

Útmutatás a községi elöljárók és sertéstartó gazdák részére.

(Folytatás.)

II. A betegség természete.

4. Mi okozza a sertésvészt ?

A sertésvósz nagyon fertőző betegség, igen könnyen ragad át beteg állatról az egészségesre. A ragályozó anyag, mely a betegséget létrehozza, másformáju a sertóskoleránál és másformáju a sertósvósznél; de hasonlók abban, hogy mindegyik igen apró, szabad szemmel nem látható hasadó gomba (amit baktériumnak hívnak). Ez a ragályozó anyag a fertőzött állatok megbetegedett belső részeiben, egyik esetben tehát főképpen a bélben és a többi emésztő szervekben, valamint a mirigyekben, a másik esetben pedig inkább a tüdőben él, mindkettőnél azonkivül, de főképpen a sertósvósznél, a vérben is lehet jelen. Ezen gombák azonban az állati testen kívül is megélnek, találtak már a sertósólak körüli piszokban, a tejsavóban és egyóbbütt is.

5. Hogyan kerül a ragályozó anyag az egészséges állatba ?

A ragályozó anyag az egészséges állatba úgy kerül, hogy a sertések a táplálékkal együtt a betegséget előidéző gombákat is fölveszik. A betegek bólürülóke, a vizelet, az orrfolyás és a kiköhögött nyálka is tartalmazza a baktériumokat, melyek azután az etetőhelyen, akolban, hidláson, könnyen keveredhetnek az elesóghez, (moslékhoz, tejsavóhoz) vagy a vályúban az ivóvízhez s ha azután az egészséges sertés az ilyen fertőzött elesóget és italt megeszi, vagy megiszsza, akkor megbetegedik tőle. Előfordul azonkivül az is, hogy a bőr sérülésein át jut be a ragályozó anyag az egészséges disznó szervezetébe. De bejuthat a legelőn is úgy, hogy a sertések legelés alkalmával a nem elég mélyen elásott sertóshullákat feltúrják és az ezekben levő ragályozó anyagot nem csak fölszedik, de a legelőn széjjel is hordják.

6. Hogyan terjed a sertésvész ?

A sertésvósz leginkább úgy terjed, hogy a beteg állatok hurczolják be a ragályozó anyagot az egészséges sertésállományba.

A beteg sertésből állandóan ürül ki a fertőző anyag, mely hozzákeveredik az elesóghez, vízhez, beszennyezi az ólak falát, a legelőt, a hajtóutakat és ezzel terjeszti a betegséget. De más állatok, sőt — jegyezzük meg jól — az emberek is magukkal hurczolhatják a ragályozó anyagot, mert a ruhára, csizma talpára, az állatok lábára is ragadhatnak fertőző gombák s igy kerülhetnek addig vószmentes helyre.

7. Minden disznó egyaránt megkaphatja-e a betegséget ?

A sertésvósz ragálya iránt kivétel nélkül mindenféle sertósfajta fogékony. De bebizonyosodott az, hogy a kevésbé nemesitett fajtájú sertés nehezebben betegszik meg és ellentállóbb a sertósvészszel szemben, mint a finomabb fajta állatok. Az életkor csak annyiban bir befolyással az elentálló képességre, hogy a fiatal, fejletlen s igy gyöngébb állatok könnyekben betegszenek meg.